DR. SZENT-IVÁNYI ISTVÁN
DR. SZENT-IVÁNYI ISTVÁN
DR. SZENT-IVÁNYI ISTVÁN (SZDSZ): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Napirend előtti felszólalásomnak nagyon bizakodó címet adtam: "Útban a konszenzus felé." Erre a bizakodásra az jogosított fel, hogy Lezsák Sándor úr, az MDF elnöke, a múlt hét folyamán Brüsszelben megítélésem szerint fontos látogatást tett. Brüsszeli látogatása során Franz Fischler úrral, az EU mezőgazdaságért felelős főbiztosával folytatott megbeszélést, és Fischler úrnak arra a kérdésére, hogy az MDF szerint Magyarország európai uniós tagsága esetén biztosítják-e a külföldiek földtulajdonszerzését, Lezsák Sándor elnök úr a magyar kormány és a józan magyar politikai erők szándékaival összhangban azt mondta: természetesnek tekinti, hogy az európai uniós csatlakozás után az Unió tagországai különféle szigorú rendelkezések és korlátozások mellett Magyarországon földet szerezhetnek.
Tehát üdvözölni szeretném ezt a józan hangot, melyet korábban nem hallottunk sem az MDF politikusaitól, sem más politikusoktól. Csupán az a kérdés merül fel, hogy ebben az esetben miért nem úgy szólt a feltett kérdés, amelyre aláírást gyűjtöttek, hogy Magyarország európai uniós csatlakozásáig ne szerezhessenek. Magyarul: miért nem úgy szólt a kérdés, mint a kormány kérdése, hiszen ebben egyetérthettünk volna. Ezek szerint közösek a gondolataink, csak idáig az MDF vezetése és az MDF politikusai ezt elrejtették. (Juhász Ferenc: Összekeverték...) Úgy látszik, Brüsszelbe kell elutazni ahhoz, hogy olyasmi hangozzék el, aminek tulajdonképpen Budapesten kellene elhangzania. (Taps az SZDSZ padsoraiból. - Szórványos taps az MSZP padsoraiban.)
Engedjék meg, hogy megemlítsem azt, hogy nem ez az egyetlen kérdés, amelyben most hallunk valamit, ami biztató, és amiben egyet tudunk érteni; van más megvilágítandó kérdés is az ellenzék által feltett kérdésben, amelyet kétszázezer polgár aláírt. Sokszor halljuk ellenzéki vezetőktől, hogy ha ezt a kérdést népszavazásra felteszik, s erre igennel válaszolnak a magyar polgárok, akkor az gyakorlatilag a jelenlegi szabályozás érvényben maradását jelenti.
Tisztelt képviselőtársaim, ellenzéki képviselőtársaim pontosan tudják, hogy ez így egész egyszerűen nem felel meg a valóságnak! Mindannyian tudják, hogy ebben az esetben a helyzet az, hogy nagyon fontos jogokat - ideértve az öröklés jogát, mely alkotmányosan biztosított jog, ideértve az ajándékozás jogát, ideértve a társaságok tulajdonkezelésére... (Dr. Dávid Ibolya: Ezt az alkotmányügyi bizottság ülésén kellene elmondani! - Zaj a jobb oldalon.) és a tulajdon feletti rendelkezésére való jogát, melyet eddig élvezhettek - korlátozni kell, törvényhozási következményei vannak. Alkotmány által védett jogosultságokat kell megváltoztatni! Én remélem, nem kell várnunk arra... (Dr. Dávid Ibolya: Ez az általános vita?), hogy az MDF vagy az ellenzék vezetői újabb brüsszeli látogatást tegyenek, ahol mindezt ismételten el fogják ismerni. (Folyamatos zaj a jobb oldalon.)
Tisztelt Képviselőtársaim! Ha ezekben a kérdésekben egyetértünk - és úgy érzékelem, hogy most kezd felsejleni az egyetértés a kormány és az ellenzék között, hiszen kezd tisztulni a tükör, eddig tükör által homályosan láttunk, most színről színre kezdünk látni -, akkor, kedves képviselőtársak, felmerül a kérdés, hogy ki is pazarol 1,7 milliárd forintot egy népszavazásra. Ha ekkora az egyetértés a kormánypártok és az ellenzéki pártok között, akkor valóban mi szükség volt erre az egész aláírásgyűjtésre, és mi szükség van erre az egész népszavazási hercehurcára!? (Közbeszólás az SZDSZ padsoraiból: Nem találod ki?) Képviselőtársaim itt kérdezik, hogy kitalálom-e. Persze, hogy kitalálom! Politikai okai voltak ennek és nem szakmai okai, nem a magyar földtulajdon védelme, hiszen ha erről lett volna szó, akkor természetesen azt az ajánlatot is elfogadta volna a tisztelt ellenzék, amit Pokorni Zoltán tett a házbizottságban, és amit a kormány elfogadott, és amitől aztán a többi frakció visszalépett. Tehát ha tényleg az az aggodalom motiválta volna őket, hogy a külföldiek földtulajdont szerezhetnek, akkor ezt rövid úton megoldhattuk volna.
De még semmi nem késő, tisztelt képviselőtársaim! Még együtt, közösen kimondhatjuk azt, amiben - úgy tűnik - az egyetértés mégis megtalálható... (Dr. Kutrucz Katalin: Mindent megcsinálsz annak érdekében, hogy ne legyen!), hogy ennek a kérdésnek a feltételére már csak azért sincs szükség, mert voltaképpen a következményeket illetően egyetértünk.
Tisztelt Képviselőtársaim! Kérem, jussunk el közösen erre a következményre, és akkor lezárhatjuk ezt a nagyon csúnya, nagyon felesleges és nagyon értelmetlen fejezetet, amelyet önök nyitottak az elmúlt időszakban. (Zaj a jobb oldalon. - Közbeszólások. - Dr. Dávid Ibolya: Ez katasztrofális!)
Köszönöm szépen a figyelmet. (Taps a kormánypártok padsoraiban.)
