VEÉR MIKLÓS
VEÉR MIKLÓS
VEÉR MIKLÓS (MSZP): Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Asszony! Képviselőtársaim! Államtitkár Urak! Egy megjegyzéssel kezdem, igazán rövid kívánok lenni. Most már szinte megszoktuk, hogy a munkaügyi törvénykezés vitája a késő esti órákban, sőt az éjszakai órákban zajlik.
(0.20)
Mégis elmondható, hogy a munkaüggyel kapcsolatos törvényjavaslatok elfogadása általában 90 százalékos arányban történik.
A most előttünk lévő törvényjavaslatban a foglalkoztatási törvény módosításával együtt került sor a Bérgarancia Alapról szóló 1994. évi LXVI. számú törvény módosítására is. Én most - a tűzvonalban dolgozó munkaügyi szakemberek véleményét is meghallgatva - csupán a bérgarancia-törvény módosításával kapcsolatban szándékozom felvetni néhány gondolatot.
A foglalkoztatási törvénytől eltérően ez a törvény nem tartozik a gyakran módosított jogszabályok közé. A jelenlegi módosításra azért is hívom fel tisztelt képviselőtársaim figyelmét, mivel a módosító rendelkezések többsége várhatóan érdemi változásokat is fog eredményezni. Ezeket a változásokat a törvény elfogadása óta eltelt néhány év tapasztalatai, a törvény gyakorlati alkalmazása során jelentkező igények mindenképpen indokolttá teszik, és a módosítások támogatásra érdemesek.
Mint ismeretes, a Bérgarancia Alap 1996-tól a Munkaerő-piaci Alap egyik alaprészeként működik. Az alaprész célja lényegében nem változik. Ebből a felszámolás alatt álló gazdálkodó szervezetek munkavállalókkal szemben fennálló - készpénz hiányában kiegyenlítetlen - bértartozása előlegezhető meg a törvényben előírt feltételek és eljárás alapján. A törvénymódosítást követően lehetőség lesz majd a kifejezetten bért helyettesítő, betegszabadság idejére járó térítés kifizetésére is. A jelenleg hatályos törvény alapján nincs mód arra, hogy a felszámolás alatt lévő gazdálkodó szervezeteknél felmondási tilalom alatt álló munkavállalók - gyesen lévők, sorkatonák - felszámolást követően jelentkező bérigényének kielégítésére ezzel a támogatással kerüljön sor. A munkahelyre történő visszakerülésüket követően ugyanis a korábban igényelt és még vissza nem fizetett tartozás miatt újabb támogatás jelenleg nem adható. A módosítás lehetőséget biztosít arra, hogy a támogatás a jövőben akkor is nyújtható lesz, ha a gazdálkodó szervezet a visszafizetési kötelezettségét nem teljesítette.
A törvényjavaslat szerint megszűnik a támogatás iránti kérelmek időbeni rangsorolása is. Pozitívan értékelhető továbbá az az új eljárási szabály is, amely a Bérgarancia Alap-részből igényelhető támogatásokkal kapcsolatos hatáskört a központi szervektől a megyei, fővárosi munkaügyi központokhoz telepíti, érvényt szerezve annak az általános igénynek, hogy az ügyintézés ott történjen, ahol az eljárás alapját képező ügy keletkezett.
Tudom, hogy a Bérgarancia Alapról szóló törvényben talán nagyobb horderejű, a jelenleginél magasabb összegű bértartozások kiegyenlítésére irányuló módosításokra is szükség lenne, de most a pénzügyi feltételek hiánya miatt nincs erre lehetőség. A törvénymódosítás elfogadása várhatóan több munkavállalót fog kedvezően érinteni, hisz bővülhet azoknak a köre, akik számára az alaprészből nyújtható támogatás biztosítható.
Tisztelt Képviselőtársaim! Kérem, hogy az előttünk lévő törvényjavaslatot támogatni és elfogadni szíveskedjenek. Megköszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps.)
