POKORNI ZOLTÁN
POKORNI ZOLTÁN
POKORNI ZOLTÁN (Fidesz): Köszönöm. Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Hazánk közbiztonságáról van szó. Alig több mint két esztendővel a századforduló s az ezredforduló előtt azzal kell szembenéznünk, hogy Magyarországon korábban sosem látott méreteket öltött a bűnözés és a korrupció. A polgárok szorongva zárkóznak be rácsokkal és hevederzárakkal védett otthonaikba, miközben a köztörvényes bűnözők ezrei szabadon grasszálnak az utcán. A közbiztonság ijesztő romlása joggal háborítja fel a polgárokat.
A Fidesz-Magyar Polgári Párt értetlenül áll az előtt a közömbösség előtt, amit a kormány részéről ebben az ügyben tapasztal. Az ország polgárai joggal várják el, hogy az adóforintjaikból fenntartott állam végre vessen gátat a bűnözésnek, és védje meg őket a törvénytelenségektől. A polgárok minden bizonnyal jobban örülnének annak, ha a Belügyminisztérium helyett egyszer végre a bűnözők vallanának kudarcot, hiszen a bűnelkövetők a mi értékeinket, a mi gyermekeinket, a mi lelki nyugalmunkat és testi épségünket veszélyeztetik nap mint nap. És akkor még említést sem tettünk a legkülönbözőbb korrupciós ügyekről, a milliárdos olajügyletekről, a maffiagazdaság politikai szférákig érő befolyásáról!
A fehérgalléros bűnözés terjedését mind fásultabban kénytelen tudomásul venni a társadalom, hiszen a maffiával és az állami korrupcióval szemben az egyes ember, az egyes polgár végképp tehetetlen. A fehérgalléros bűnözés riasztó előretörését mi sem mutatja jobban, mint hogy az előző évihez képest 1997-ben egyes csaláson alapuló, úgynevezett gazdasági bűncselekmények száma több mint 100 százalékkal, míg a szervezett bűnözés vagy a maffia jellegű bűnelkövetések száma csak ebben az évben közel 230 százalékkal nőtt.
Egyes okos társadalomtudósok egybehangzó véleménye szerint a fehérgalléros bűnözés és a korrupció alakulása azért érdemel külön figyelmet, mert ezek kiterjedtsége nem pusztán jogszabályi, törvényi vagy bűnüldözési kérdés. A korrupció, az összefonódások és a fehérgalléros bűnözés mértéke olyasvalami, ami tükrözi bizonyos társadalmi vezető csoportok, elit csoportok erkölcsi állapotot. Mindez rombolja a közerkölcsöt, a törvényekbe vetett bizalmat. Ráadásul a politika gyanús ügyletekben való érintettsége, de már maga a gyanú árnyéka is tízszeresen rombol társadalmi szinten - különösen akkor, ha a polgárok azt látják, hogy a felelősséget még a kipattant botrányok esetében is elmaszatolják.
Nincs mit csodálkoznunk a bűnözés elszaporodásán, amikor azt látjuk, hogy megfelelő kapcsolatokkal büntetlenül akár százmilliókat lehet kisíbolni a közpénzekből. Az ilyesmi ugyanis nem csak a Tocsik-botrányban is napfényre került állami umbuldák kiagyalóit és végrehajtóit bátorítja. Emlékeztethetnénk itt az Ok-Tat Kft. felettébb furcsa ügyére is, amikor a művelődési minisztériumból tűnt el kézen-közön közel 300 millió forintnyi közpénz, miközben ebbe a sorba illeszkedik a CM-klinikák vagy a zsurki vodkagyár ügye is. És most ismét egy száz milliós nagyságrendű korrupciós botrány van kibontakozóban, a Demszky Gábor főpolgármester úr vezette városházán. A sort nem folytatom tovább, mert alighanem csak az ismertté vált esetek felsorolása is kimerítené a rendelkezésre álló időt.
A polgárok igazságérzetét joggal sérti, ha azt látják, hogy vannak olyanok, akikre nem vonatkoznak a törvények. És ma már sajnos ott tartunk, hogy szinte nincs olyan nap, hogy ne értesülnénk a magas kapcsolatokkal bíró olajbárók, pénzhamisítók, a minden hájjal megkent okirat-hamisítók vagy éppen a dörzsölt drogmaffiózók közfelháborodást kiváltó ügyleteiről. Egy elhíresült aforizma szerint a fehérgalléros bűnözőt az különbözteti meg a piti bűnelkövetőtől, hogy míg a tanulatlan tolvaj csak a vonat utasait fosztogatja, a tanult bűnöző ellopja az egész szerelvényt.
Tisztelt Belügyminiszter Úr! Önök, az ön miniszterelnöke előszeretettel hivatkozik arra, hogy Magyarország 1994 óta sínen van. Tartok tőle, hogy ebben az értelemben sikerült valóban sínre tenni az országot.
Köszönöm a figyelmüket. (Taps az ellenzéki pártok soraiban.)
