DR. TOLLER LÁSZLÓ
DR. TOLLER LÁSZLÓ
DR. TOLLER LÁSZLÓ (MSZP): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Magyarországon 1989-ben kezdődött el a mélyreható demokratikus átalakulás. E folyamat kulcsfontosságú feladata kezdettől napjainkig: a politika, a társadalom demokratikus intézményrendszerének átalakítása. A Magyar Köztársaság kormánya az Európai Bizottság kérdőívére adott válaszainak bevezetőjében joggal állapíthatta meg nemrégiben, hogy a Magyar Köztársaság megfelel az Európa Tanács által a tagsággal összefüggésben megszabott politikai és gazdasági feltételeknek.
Ma a Magyar Köztársaság az egész világ által elismert független, demokratikus jogállam, jogrendszerünk befogadta a nemzetközi jog elveit, biztosítja a hazai jogaink és a nemzetközi jog kötelezettségeinek összhangját. Államunk alkotmányos rendje a hatalmi ágak szétválasztására épülve, szervezetileg is illeszkedik az Európai Unió államaihoz. Önkormányzataink függetlenek, széles körű döntéshozó és szabályozási jogosultságokkal rendelkeznek, közelednek az európai normákhoz. A médiumok függetlenségét, a sajtó szabadságát törvény biztosítja, mert tudjuk, hogy ez a jogállamiság és a demokrácia fontos garanciája. A szocialista-szabaddemokrata kormánykoalíció az elmúlt három és fél évben következetesen igyekezett a demokratikus intézményrendszer belső fejlesztését végigvinni.
Nézzük e belső korszerűsítés néhány csomópontját! Úgy lett Magyarország szilárd alkotmányosságú jogállam, hogy régi alkotmányunk van. A régi alkotmányunkat ugyan gyökeresen átalakítottuk, mégis szeretett volna a koalíció új alaptörvényt kidolgoztatni, méghozzá teljes konszenzussal. Sajnálatos módon a pártok nem tudtak megállapodni sem az alkotmánykoncepció alapelveiben, majd az alkotmány szövegében sem. Így vesztette értelmét a kormánykoalíció által vállalt moratórium. Sikerült módosítanunk viszont a népszavazásra vonatkozó rendelkezéseket, részben ennek is köszönhető, hogy a NATO-népszavazás történelmi jelentőségű siker lett. A magyar nép az eredményes népszavazáson hitet tett az euro-atlanti integráció és az eurocsatlakozás mellett.
Még a kormányzati ciklus kezdetén vált szükségessé az önkormányzati törvény módosítása.
(15.40)
Ehhez kapcsolódva kialakítottuk a területfejlesztési tanácsokat és a területfejlesztés új rendszerét; önkormányzati hatáskörbe adtuk az államhatalom több fontos jogosítványát, lehetővé téve, hogy az állampolgárok és önkormányzatok maguk dönthessenek jövőjükről. Megszüntettük a köztársasági megbízottak sikertelen intézményét; továbbra is változatlan véleményünk, hogy a területi kormányhivatalok öncélú központosítása nem járható út. A sikeres nyugati minták hazai alkalmazásának előfeltétele a területfejlesztési kistérségek és a megyék önkéntes társulásainak létrehozása és segítése.
Széles körű szakmai konszenzussal valósítottuk meg az igazságszolgáltatás reformját, újraszabályoztuk a bíróságok, az ügyészségek szervezetét, a bírák, az igazságügyi alkalmazottak és ügyészek jogállását, tovább erősítettük ezzel az igazságszolgáltatás függetlenségét; hozzáteszem, hogy bérben is elismerve ezt. A polgári törvénykönyv és a büntető törvénykönyv módosítása gyorsabb és hatékonyabb igazságszolgáltatásunkat szolgálja ma már, az emberi jogok egyidejű védelmével. Zárószavazás előtt áll a gazdasági társaságokról és az ügyvédségről szóló törvény.
Lehetséges, hogy a lista sokaknak még mindig kevés. De a tények tükrében számunkra érthetetlen, hogy vezető ellenzéki politikus komoly nemzetközi fórumon próbálja elvitatni a demokratikus intézmények fejlettségét, pártos elfogultsággal megkísérli demokratikus berendezkedésünk lejáratását. Nem vigasztal bennünket az sem, hogy a Liberális Internacionálé elnöke józanul, pozitívan nyilvánított ellenvéleményt. A meg nem gondolt gondolat (Szórványos derültség az ellenzéki padsorokban.) - nem először történt - felelőtlen kimondása, ha egyszer kimondatott egy magát szabadelvűnek valló politikus szájából, bizony tartós károkat okozhat egész népünknek, demokráciánknak, az ország megítélésének. Tán nem így kellene politizálni! (Taps az MSZP padsoraiban.)
