BARSINÉ PATAKY ETELKA
BARSINÉ PATAKY ETELKA
BARSINÉ PATAKY ETELKA (MDNP): Elnök Úr! Tisztelt Ház! Bős-Nagymaros-ügyben nem jött létre a nemzeti konszenzus, sőt pillanatnyilag távolabb állunk tőle, mint valaha. A kormány és személyesen múlt héten a miniszterelnök napirend előtti megszólalása csak olaj volt a tűzre.
Nincs társadalmi egyetértés, miközben folynak a tárgyalások. Nem irigylem a kormányt, de törekedni kellene erre az egyetértésre. Nincs egyetértés a kormányzó pártok között sem, a koalíción a zavar jelei mutatkoznak. Az akadémiai bizottság új nemzetközi szerződésről beszél. Mégis, ha gondosan tanulmányozzuk a miniszterelnök múlt heti beszédét, akkor elhangzott: "A kormány nyitott minden érdemi javaslat előtt." A Néppárt erre hivatkozva, józanul és gyakorlatiasan javaslatot tesz a kormány felé, ezt beadta a parlamentnek, remélve azt, hogy a miniszterelnök nyitott, és ez a "nyitott" kifejezés a kormány részéről nem üres szó csupán.
Mitől más ez a javaslat, mint az eddigiek, eljárásában is és tartalmában is? Nézzük először az eljárást! Eljárásában nem vitázik Hágáról, mint ahogy ez a múlt héten megtörtént, nem minősítgeti, hogy győzelem vagy vereség, hanem azt mondja, hogy Hága tény, amire a számításainkat alapozhatjuk.
(15.30)
Azt mondja a javaslatunk, hogy válasszuk szét a politikai és szakmai kérdéseket, és a politikai célokat rögzítse országgyűlési határozati javaslat. A kormány kijelentette, hogy a szlovákokkal kötendő egyezséget a parlament fogja jóváhagyni - ez így helyes, de félkarú. Az a véleményünk, hogy ahhoz, hogy azt a javaslatot majd a kormány, azt a szerződést majd a parlament jóvá tudja hagyni, az szükséges, hogy előtte az Országgyűlés tegye le a fő célokat és hagyja jóvá.
Eljárásában különbözik még a kormány javaslatától a következő: egy folyamatos parlamenti kontrollt javasol. A kormánypártok elzárkóztak egy parlamenti ad hoc bizottság létrehozásától, ezért javaslatunk annyiban kompromisszumos, hogy javasoljuk elfogadni, hogy a parlamenti kontrollt a környezetvédelmi bizottság mint fő bizottság végezze el, azzal a megszorítással, hogy ülésezzen abban az időszakban is, amikor parlamenti szünet van, tehát a téli és a tavaszi ülésszak között, hiszen a nemzetközi tárgyalások ez alatt az idő alatt is folytatódnak.
Lássuk, melyek azok a politikai célok, amelyeket rögzítünk: az egyik a közös szakaszon a jogegyezség helyreállítása; a második az Öreg-Duna élővíz jellegének megőrzése, a Szigetköz vízellátása; a harmadik a hajózhatóság reális megoldása. Itt olyan igényszinteket kell meghatározni az Európai Unióval és a Duna-bizottsággal közösen, amely megfelel pillanatnyi gazdasági helyzetünknek, és amely esetleg egy derogációs időszakot is szükségessé tesz. Ez a három kérdés általában szerepelni szokott a kormányjavaslatokban is, de szükségesnek tartjuk, hogy ezt rögzítse az Országgyűlés, hogy a későbbiekben ezekben ne legyen félreértés. Hozzáteszünk egy negyediket, nevezetesen: minél alacsonyabb költségű megoldásra kell törekedni. Ezt tehát beemeljük az országgyűlési határozati javaslatba. A parlamenti kontrollról szóltam, a környezetvédelmi bizottságon keresztül ez elvégezhető.
Lássuk a tartalmi megoldásokat! Javasoljuk Dunakiliti üzembe állítását, javasoljuk a dunacsúnyi vízlépcső - amely jogellenesen üzemel - üzemen kívül helyezését. És javasoljuk 10-12 évre a sarkantyús hajózási megoldást, 10-12 év múlva ugyanis ez a műszaki megoldás már elhasználódik, és akkor, közös üzemeltetés után lehet dönteni, hogy az alsó szakaszon milyen megoldásra, milyen duzzasztásra, milyen hajózási megoldásra van szükség. Ez azt jelenti, hogy tudományos tényadatok fognak addigra rendelkezésre állni, nem érzelmek döntenek.
Hosszú időre határozzák meg a (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret leteltét.) Duna jövőjét az elkövetkezendő döntések, ezért felszólítjuk a kormányt, hogy törekedjen rá, és teremtse meg a nemzeti konszenzust. Mi a magunk részéről letettük ehhez a javaslatunkat. Köszönöm. (Taps az MDNP soraiban.)
