DR. TABAJDI CSABA

Teljes szövegű keresés

DR. TABAJDI CSABA
DR. TABAJDI CSABA (MSZP): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Egy igen hányatott sorsú kérdést tárgyal a Magyar Országgyűlés, amit hat év óta a magyar politikai elit képtelen volt megoldani; egyszer már a Magyar Országgyűlés, négy évvel ezelőtt, '93 decemberében, az akkori Boross-kormány előterjesztésére. Sajnos az az előterjesztés nem kapta meg a szükséges támogatást, bár a Szocialista Párt egész frakciója igennel szavazott arra az előterjesztésre akkor. Az az előterjesztés logikáját, gondolatiságát tekintve azóta is megkerülhetetlen, hiszen a mostani előterjesztés is a választójogi rendszer keretébe kívánja integrálni a kisebbségek parlamenti képviseletének az ügyét. Szeretném jelezni, hogy ez a '93-as előterjesztés, a Boross-kormány előterjesztése nem volt előzmény nélküli. Sepsey képviselőtársam akkor még kárpótlással foglalkozott, holott tény az, hogy '93 elején Jakab Róbertné képviselőtársammal képviselői indítványt terjesztettünk elő, amelyet a Boross-kormány előterjesztésébe is integrált, ezért mi azt visszavontuk, hiszen azok a gondolatok megjelentek.
Ez egyben részben válaszom is két ellenzéki képviselőtársam fölvetésére; számos példát tudnék én mondani ellenzéki korszakomból. Itt van Németh Zsolt képviselőtársam, barátom, akivel elmondhatjuk, hogy a '93-ban elfogadott kisebbségi törvényhez igenis mi, ellenzéki képviselők is érdemben hozzá tudtunk járulni. Hiszem azt, tisztelt képviselőtársaim, hogy bármilyen bonyolult is ez a kisebbségi parlamenti képviselet, talán még időben megteremthető hozzá, ha nem is hétpárti, de többpárti egyetértés. Ehhez, azt hiszem, a kormánypártok részéről van nyitottság, és mint államtitkár, mint ennek az előterjesztésnek az egyik kidolgozója, én magam is minden olyan javaslat irányába nyitott vagyok, amely a megoldás felé visz bennünket, hiszen itt nincs egyedül üdvözítő megoldás.
(13.50)
A magam részéről a '93-as Boross-kormány-féle változatot teljes mértékben tudtam támogatni. Ma is el tudnám ezt fogadni. A mostani előterjesztés néhány pontban ugyan eltér ettől, de ennek is megvan a maga logikája. Számomra az lenne a lényeges, hogy oldódjék meg a parlamenti képviselet ügye Magyarországon.
Két elemben tér el ez a '93-as előterjesztéstől: egyrészt az akkori előterjesztés egyik kudarca abban volt, hogy nem volt limitálva, hogy maximum hány kisebbségi képviselő lehet a parlamentben, és bizony, akik ellenezték, ilyen számokat röpdöstettek föl, mint 43, meg 35 - ami abszolút irreális, ha valaki ismeri a magyarországi kisebbségek valós helyzetét, önszerveződését. Ezért tartotta fontosnak a kormány, hogy 13 főben maximáljuk a kisebbségek parlamenti képviseletét, hogy ilyen értelemben legyen egy bizonyos garancia a politikai pártok számára, hogy nem borítják föl a parlamenti erőviszonyokat.
Ami pedig azt a kérdést illeti - erről Szigethy képviselőtársam hosszan szólt -, hogy két vagy három szavazat legyen-e: én magam azért hajlok inkább az utóbbi változat felé - bár jelzem, hogy az előzőt, a két szavazatost is el tudnánk fogadni - , mert nem kényszeríti a kisebbségi állampolgárt az elé a választás elé, hogy pártidentitása, pártpreferenciája vagy kisebbségi identitása között válasszon, továbbá ez a politikai pártok számára sem jelent versenyhelyzetet.
Fölvetődött az a kérdés, tisztelt képviselőtársaim, hogy annak milyen hátrányai lehetnek, hogy kérnie kell az állampolgárnak. Szeretném jelezni, hogy mindenképpen szerette volna a törvényalkotó elkerülni azt az állapotot, hogy automatikusan mindenki három szavazólapot kapjon, mert egy ilyen jelentőségű választás, mint egy parlamenti választás esetében azok számára, akik nem kívánnak élni kisebbségi jogaikkal, nem kívánják a maguk kisebbségi identitását kifejezni, nem kellett volna a választópolgárt az amúgy is nehéz döntése előtt - hiszen egy parlamenti választás nehéz, felelősségteljes döntést jelent - nem kívántuk nehezíteni ezt a lépést. Kétféle változat merült föl korábban: vagy a Választási Bizottság adja oda, vagy az állampolgár kéri. Azt hiszem - a magam részéről nyitott vagyok mindkét megoldás tekintetében -, hogy a kérelem egy aktívabb kisebbségi magatartást jelent, míg ha a bizottság ajánlja föl, hogy kér-e ilyet, az kevésbé jelent ilyen jellegű aktivitást.
Nagyon örültem Németh Zsolt képviselőtársam felszólalásának, és alapvetően egyet is értek azzal, amit elmondott, mert azt a szándékot véltem a szavaiból kiolvasni, hogy ennyi hányattatás után találjunk közös erővel megoldást erre a kisebbségi parlamenti képviseletre. Szeretném jelezni, hogy másképpen érzékelem, hogy ez mennyire jelent puha regisztrációt vagy sem.
Először is szeretném elmondani, hogy Magyarországon nem tiltja semmiféle törvény, sem az alkotmány a regisztrációt, a kisebbségek identitásának rögzítését. Ez egy magyarországi szokásjog, amelynek az a lényege, hogy mi figyelembe vesszük a magyarországi kisebbségek történelmi félelmeit, ezért mi nem kívánjuk a regisztrációt. Holott tulajdonképpen az lenne a tiszta modell, de erre azt hiszem - és ebben egyetértek - talán néhány évtizedig még nem kerülhet sor Magyarországon. Azt viszont fontosnak tartottuk - és ezt nem tartom regisztrációnak, annyiban puha regisztráció -, hogy ha mondjuk egy egy kisebbség által lakott faluban nagyjából lehet tudni, hogy aki kér, az román. De például nálam, Felső-Bácskában már nehéz eldönteni, hogy bunyevác, illetve horvát vagy német identitású. Kétségtelen, de megítélésem szerint ezzel együtt sem jelent regisztrációt, arról nem is beszélve, amit meg kell hogy ismételjek: Magyarországon nem tiltja törvény, de ez nem regisztráció, hanem megfelel annak, hogy ellenőrizni lehessen a választások tisztaságát.
Kedves Képviselőtársaim! Az alapvető kérdés, hogy miért kell parlamenti képviselet. Sokan szóltak a mulasztásos alkotmánysértés állapotáról, arról - és ezt szeretném Sepsey képviselőtársam figyelmébe ajánlani -, hogy nem a 96 százalékkal 1993-ban elfogadott kisebbségi törvény az egyetlen hivatkozási alap, hanem a magyar alkotmány. Tehát a magyar alkotmány kötelez bennünket ennek a megoldására.
Sok szó esett arról, hogy ugyan mit ér, ha egy kisebbséget egy képviselő jelenít meg ebben a Házban. A parlamenti aritmetika szempontjából igazuk van azoknak, akik ellenérveket hoznak föl. Ugyanakkor két komoly érvet szeretnék elmondani. Nem ugyanaz, ha akár az országos kisebbségi önkormányzati vezető elmondja bármilyen fórumon, mint hogyha a magyar parlamentben képviselőként elmondja, és azt leszavazzák vagy nem szavazzák. Kettő: Kedves Képviselőtáraim! Olyan emberek ülnek itt, ezen a kései vitán, akik tudják, hogy egy kisebbség számára a szimbolikus dolgoknak is objektiváló erejük van. Ha mi nagyon fontosnak tartjuk a jelképeket mind idehaza, mind a határokon túl, önmagában véve egy kisebbség számára önbecsülés forrása az, ha ott van a mi emberünk, aki egyik párt segítségével sem került oda, hanem a közösséget képviseli. Vagyis nagyon is fontosnak tartom a magyarországi kisebbségek önbizalmának erősödése szempontjából is. És kedves képviselőtársaim, ha már megkérdeznénk, Pazsonecz Máriát, hogy milyen tapasztalata van a szlovén parlamentben vagy Jakab Sándort a horvát száborban vagy Tóth Mihály képviselő urat az ukrán parlamentben - mindnyájan egyedül képviselnek egy népcsoportot. Mégis micsoda jelentősége van annak, hogy ott vannak!
Majd arról is szólnék, vajon mik a tapasztalatok nemzetközileg a tekintetben, hogy vállalja-e egy kisebbség azt a mérleg nyelve szerepet, amiről itt szó esett. Hadd mondjam el éppen a szlovén parlament példáját! Mindannyian tudjuk, kedves képviselőtársaim, hogy a legutóbbi parlamenti választások során egy abszolút patthelyzet alakult ki, és a kisebbségi képviselő nem vállalta, hogy ő legyen - nagyon helyesen, Pozsanecz Mária nem vállalhatta, hogy ő legyen - a politikai erők versenyében valamiféle mérleg nyelve. Az, hogy kisebbségi-e, kormánypárti-e vagy független. Kérem, eléggé nyitottnak tartjuk a '98-as választásokat, kedves képviselőtársaim, nem tudjuk, hogy milyen kormány jön 1998-ban. De azért ha megnézzük, hogy egy kisebbség hogy viselkedik általában ezekben az éles politikai helyzetekben, amikor annyira ki van élezve a dolog, a bölcs kisebbségi magatartás - és erre konkrét példát tudok mondani nemcsak Pozsanecz Mária döntésén túl -, hogy ezekben nem szokott mérleg nyelveként viselkedni a kisebbség, mert tudja, hogy ő húzza rövidebbet, akár erre, akár arra az oldalra áll.
Kedves Képviselőtársaim! Hogy kell-e a képviselet - mert Németh Zsolt képviselőtársam fölvetette, hogy lehet a kisebbségi jogokat parlamenti képviselet nélküli is gyakorolni; mások is pedzegették ezt a témát. Elvileg igazuk van, de a fenti érvek alapján ez tudná kiteljesíteni a magyar kisebbségpolitikát. És nem azért, mert az Európai Unió számon kéri rajtunk! Nem azért, mert van der Stoel, az EBESZ kisebbségi főbiztosa összes itteni tárgyalásán fölveti ezt, hanem azért, ami többször elhangzott a vitában: nincs olyan kisebbségi vegyes bizottsági ülés - magyar-szlovén, magyar-horvát, magyar-ukrán -, hogy a partnereink ne kérdeznének rá erre. Igen, ezt ugyan belpolitikai szempontból tesszük, ugyanakkor látni kell, hogy a határon túli magyarok egyértelműen kérik azt a magyar politikai elittől, hogy oldja meg.
Ezt, azt hiszem, nemcsak nekem mint kisebbségekért felelős államtitkárnak, de szerintem az ellenzéki pártok személyiségeinek is számos esetben elmondták mind a felvidéki magyarok, de az összes határon túli magyar vezető jelezte ezt.
(14.00)
Ezért én azt mondom, hogy a belpolitikai okokon túl nyomós külpolitikai okok is vannak, hogy ne toljuk magunk előtt, mert, kedves képviselőtársaim, ha megint nem tudjuk ezt megszavazni február 19-ig, akkor 4 évig megint tolhatjuk magunk előtt ezt a kérdéskört nem leszünk sokkal okosabbak, mert ha ennyi idő alatt a szakértőink, akár az előző, akár a mostani kormány nem talál egyedül üdvözítő megoldást, akkor azt hiszem, 1 vagy 4 év múlva sem leszünk sokkal bölcsebbek.
Elment Bauer Tamás képviselőtársam, de majd talán a jegyzőkönyvet fellapozza. Bihari Mihály képviselőtársamtól kérdezett valamit. Én szeretnék itt két dologra utalni, ahol etnikai párt van: mind a kettő az Európai Unió tagállama, mind a Katalán Néppárt, mind a finnországi Svéd Néppárt több cikluson keresztül kormányzati tényező volt, tehát nem igaz az, hogy a fejlett demokráciákban ne lenne etnikai alapú párt.
Ami pedig a konkrét megoldásokat illeti: kedves képviselőtársaim, sok példa elhangzott már. Én azért azt hiszem, a schleswig-holsteini 50 ezres német kisebbség, amelynek van kedvezményes mandátumhoz jutása - jelenleg éppen 2 van, korábban 1 volt -, a kisebbség által alakított választási párt jut kedvezményes mandátumhoz. Szeretném jelezni, hogy Németország is az Európai Unió tagja.
Finnországban egy van, a finn parlamentben az Aland-szigetek képviselője. Azzal teljesen egyetértek - és elnézést kérek Szabad tanár úrtól, hogy tegnap kicsit ideges voltam, ne haragudjon ezért -, Finnország esetében, bár mások a történelmi körülmények, Aland-szigetek delegálhat egy személyt, ami úgy történik, tudjuk jól, Alandnak van egy saját parlamentje, és ez a parlament a finn parlamentbe delegál egy embert. Ettől nem dől össze a finn parlament! És a finn Svéd Néppártról már szóltam. Romániában, tudjuk, hogy 15 hely van a képviselők házában; a 15 kisebbségnek van kedvezményes mandátuma, lényegében egy delegálási elve. Szlovéniáról már szó volt, hogy a 90 fős parlamentben egy olasz, egy magyar van, de őket is választják, tehát verseny van. Ilyen értelemben, amire Németh képviselőtársam utalt, ott tényleg személyek között lehet választani. Magyarországon én bonyolultabbnak látnám ezt a személyes választást, de nem zárkózom el előle, mert az a lényeg, hogy legyen megoldva a kisebbségi kérdés. Horvátországban 7 kisebbségi képviselőnek van helye a száborban, közte 1 magyarnak. És amit kevesen tudnak, Lengyelországban a kisebbségek választási bizottságai a pártokhoz képest könnyített feltételekkel juthatnak mandátumhoz, így jelenleg a német kisebbségnek 2 képviselője van a szejmben.
Kedves Képviselőtársaim! Azért hangsúlyoztam időnként, hogy EU-országról van szó, hogy nehogy azt lehessen mondani, itt a közép- és kelet-európai fejletlen demokráciákban van kedvezményes megoldás a kisebbségek számára.
Kedves Képviselőtársaim! Én szeretném hangsúlyozni azt, amiről Bihari Mihály képviselőtársam szólt: a választási rendszernek nem a lényegét érinti, hanem kiegészíti. És annak idején, '93 decemberében, akkor is fél évvel terjesztette be a Boross-kormány. Mi nem tettük szóvá a parlamentben, mert tudtuk, hogy nagyon nehéz kérdésről van szó. És a mostani kormány se azért most terjeszti be, hanem többek között a nyári választójogi módosítási csomagnál azért nem került bele, mert szerettünk volna ehhez minél nagyobb hétpárti egyetértést teremteni. Én inkább szeretném a megegyezés lehetőségeit megtalálni: lényegében már '95 nyarán hatpárti egyeztetést tartottunk arról a logikáról, ami a '93-as decemberi előterjesztés volt: nem volt meg ehhez igazán a konszenzus, kedves képviselőtársaim, és nemcsak az ellenzék részéről, a kormánypárti politikusok részéről sem. Ezt azért valljuk be!
Tehát én azt hiszem, tényleg azokkal értek egyet, akik szerint nem azt kellene most feszegetni, hogy kié a felelősség: a felelősség valamennyiünké! Azért mondom, hogy valamennyiünké, mert nemcsak a kormány van mulasztásos alkotmánysértésben, hanem a parlament egésze is.
(Az elnöki széket dr. Gál Zoltán, az Országgyűlés elnöke foglalja el.)
Kedves Képviselőtársaim! Én úgy ítélem meg, hogy van esély, ha ezt nem úgy tekintjük, hogy ez valamelyik kormánypártnak előnyt jelent - nem hiszem. Ez valamennyiünknek jelenthet előnyt a választásokon, és én úgy érzem, egy nemzeti felelősségérzettől vezettetve ki tudjuk alakítani február 19-ig, hogy igenis odaálljunk a magyarországi kisebbségek, Európa, a határon túli magyarok, de leginkább a saját lelkiismeretünk elé: nem toljuk tovább ezt a kérdést, megoldjuk, és eljön az igazság pillanata. (Taps a kormányzó pártok padsoraiban.)

 

 

Arcanum Újságok
Arcanum Újságok

Kíváncsi, mit írtak az újságok erről a temáról az elmúlt 250 évben?

Megnézem

Arcanum logo

Az Arcanum Adatbázis Kiadó Magyarország vezető tartalomszolgáltatója, 1989. január elsején kezdte meg működését. A cég kulturális tartalmak nagy tömegű digitalizálásával, adatbázisokba rendezésével és publikálásával foglalkozik.

Rólunk Kapcsolat Sajtószoba

Languages







Arcanum Újságok

Arcanum Újságok
Kíváncsi, mit írtak az újságok erről a temáról az elmúlt 250 évben?

Megnézem