DR. LAMPERTH MÓNIKA
DR. LAMPERTH MÓNIKA
DR. LAMPERTH MÓNIKA (MSZP): Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Országgyűlés! Egy kétperces reagálásban nyilván az energiaszektor privatizációjának valamennyi problémájáról nem lehet szót ejteni. Karl Imre is ebben a két percben csak a leglényegesebb elemekre tudta felhívni a figyelmet.
De egy elemre mindenképpen szeretnék reagálni: Varga Mihály azt mondta, hogy a kormány és a kormánypárti képviselők nem bizonyították egyetlen alkalommal sem, hogy miért van szükség az energiaszektor privatizációjára. Azt gondolom, amikor ezek a viták a parlament előtt zajlottak, akkor nagyon fontos érvek és meggyőző magyarázatok hangzottak el a tekintetben, hogy ma Magyarországon nincsen meg az ahhoz szükséges tőke, nincsen meg az ahhoz szükséges forrás, hogy a biztonságos energiaellátást biztosító korszerűsítéseket, beruházásokat elvégezzék.
Varga Mihály ezt cáfolta; azt mondta, hogy megvan ez az állami forrás. De, kedves képviselőtársam, még egyszer sem volt kedves elmondani, hogy hol van meg ez a forrás. Tehát azt gondolom, az ilyenfajta érvelésnél igazán hiteles akkor lenne, ha ezt is konkrétan megnevezné.
Lányi Zsolt képviselőtársam azt mondta, hogy a kormánypárti képviselők nem arról beszélnek, ami a lényeg, nem arról beszélnek, hogy hány szomorú ember van Magyarországon. Azt gondolom, mi a lényegről beszéltünk, amikor az energiaszektor privatizációjával kapcsolatos érveinket elmondtuk. Ilyenkor fel kell tenni a kérdést: ki az, aki félrevezeti a magyar népet? Az, aki azt ígéri, hogy egy mosollyal vagy egy karakterisztikus mondattal helyre lehet tenni az energiaszektor problémáit, vagy az viselkedik-e hitelesen, aki a valóságos okokra és a tényekre alapozva elmondja érvelését, és meghozza a döntéseket, még akkor is, ha az adott esetben ez bizony áldozatokat kíván a társadalom egyes rétegeitől.
Köszönöm. (Taps a kormánypártok padsoraiban.)
