DR. TORGYÁN JÓZSEF
DR. TORGYÁN JÓZSEF
DR. TORGYÁN JÓZSEF (FKGP): Köszönöm a szót, elnök asszony. Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Államtitkár Úr! A Magyar Hitel Bank a rossz kihelyezésű hitelei kezelésére létrehozta 100 százalékos tulajdonaként a Risk Kft.-t, hogy e követelésekből minél többet hajthasson be. Erre még akkor került sor, amikor a Magyar Hitel Bank döntő részben állami tulajdonban volt.
Amint a sajtóból értesültünk 1996 végén, több más bank után immáron a Magyar Hitel Bank is külföldi tulajdonos kezébe került. Joggal lenne feltételezhető tehát, hogy az új tulajdonos a tulajdonlásból eredő hasznot és kockázatokat egyaránt magára vállalja, ahogy ez a jogállami piacgazdaságban lenni szokott.
(15.50)
A Budapest Bank esetében már megtanultuk, hogy ez távolról sem így van, hiszen a magyar állam súlyos költségvetési pénzeket fizet azután is a banknak, hogy az már az új tulajdonosok kezében van. A Napi Gazdaság 1997. január 29-ei számában pedig arról értesültünk, hogy ez a Magyar Hitel Bank esetében is így van, hiszen a magyar állam 2,4 milliárd forintot fizetett a Risk Kft.-nek, ami most már a Magyar Hitel Bankon keresztül külföldi tulajdonban van.
A fentiek alapján kérdezem az államtitkár urat:
1. Csak a bankprivatizációk sajátossága-e, hogy az eladó magyar állam a privatizáció után még súlyos összegeket fizet az új külföldi tulajdonosoknak az adófizetők kárára, vagy a további privatizáció esetén is ezt a gyakorlatot folytatja a kormány?
2. Mennyi kiadást tervez a kormány a bankprivatizációkkal kapcsolatban az 1997-es évben garanciabeváltások miatt?
3. Milyen összegben lehet még számítani meglepetésekre a Magyar Külkereskedelmi Bank, a Magyar Hitel Bank, a Budapest Bank és az Általános Értékforgalmi Bank esetében?
Várom államtitkár úr megtisztelő válaszát - és Rapcsák képviselő úr megtisztelő hallgatását. (Derültség.)
Köszönöm a türelmüket. (Taps az FKGP és a KDNP padsoraiban.)
