AKAR LÁSZLÓ
AKAR LÁSZLÓ
AKAR LÁSZLÓ pénzügyminisztériumi államtitkár: Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselő Úr! Mindenekelőtt szeretném elmondani, nagy megnyugvással tölt el az a tény, hogy ezt az interpellációt ön itt most a Házban elmondta. Azért tölt el nagy megnyugvással, hiszen ön '97. január 24-én nyújtotta be ezt a interpellációt; később nem nagyon tudta volna benyújtani, mert emlékeim szerint külföldön tartózkodott. Ezzel szemben a január 24-ei interpellációjában hivatkozik a Napi Gazdaság január 29-ei számában megjelent cikkre. (Derültség a kormánypárti padsorokban.) Tehát bennem felmerült az a gyanú, amikor megkaptuk ezt a szöveget - emlékeim szerint 29-én vagy 30-án -, hogy talán valaki visszaélt az ön nevével. De szerencsére nem erről van szó, tehát nyilvánvalóvá vált, hogy ezt az interpellációt ön tette föl. (Közbeszólások a kormánypárti padsorokból.)
A képviselő úr által felvetett kérdés előzményeként meg kívánom jegyezni, hogy a Risk Kft. 80 milliárd forint könyv szerint követelést vásárolt meg 16 milliárd forintért a Magyar Hitel Banktól másfél évvel ezelőtt. E kétes és rossz követelések keletkezéséről, illetve keletkezésük módjáról vélhetően frakcióvezető úr pénzügyi és gazdasági főtanácsadója, dr. Boros Imre úr részletes információkkal tud szolgálni, hiszen ezen követelések keletkezésének időpontjában a Magyar Hitel Bank Rt.-nél vezető beosztásban dolgozott. (Derültség és taps a kormánypárti padsorokban.)
A vásárlás pénzügyi finanszírozása 11 milliárd forint névértékű kötvénykibocsátással történt, amelyhez 5,6 milliárd forint erejéig a magyar állam kezességet vállalt. E kezességvállalásból 2,4 milliárd forintot érvényesít a Risk Kft. A kezességvállalás ténye az ország nyilvánossága előtt történt, hiszen a 2065/1996.(III.20.) kormányhatározat a Határozatok Tárában megjelent. E határozat 2. pontja kimondja, hogy a készfizető kezességvállalás nyomán beváltásra kerülő összeget a bank privatizációjakor értéknövelő tényezőként kell számításba venni. Ez a követelmény a Magyar Hitel Bank Rt. állami tulajdonú részvényeinek eladása során messzemenően érvényesült, hiszen 222 százalékos árfolyamon került sor a részvények adásvételére.
Tisztelt Ház! Képviselő úr interpellációjában felveti azt a kérdést, hogy a bankprivatizációkkal kapcsolatban '97-ben milyen garanciabeváltások várhatók. Az Országgyűléshez T/3174. számon még '96-ban benyújtott törvényjavaslat szerint, amely a Magyar Köztársaság '97. évi költségvetésének előirányzatait tartalmazta, '97-ben egyedi kezességbeváltás címén 11 milliárd forint valószínűsíthető. E 11 milliárd forintot az 1997. évi költségvetésről szóló törvényben az Országgyűlés jóváhagyta a XXII. fejezet Pénzügyminisztérium 18. cím 1. alcímében. Megjegyzem, hogy az előzőekben említett törvényjavaslat az egyedi kezességvállalásokról egy tételes kimutatást tartalmazott, amely kimutatásban a Magyar Hitel Bank is szerepelt privatizációs célú konszolidáció megjelölésével.
Az 1997. évi költségvetési törvény készítésekor, majd a parlament által történő végső jóváhagyásakor a Risk Kft. kezességbeváltása a költségvetés kiadásai között szerepelt, csakúgy, mint a Mezőbank Rt.-nél hasonló célzattal bekövetkező portfóliótisztításból adódó állami tehervállalás. A Risk Kft. tényleges kezességbeváltása a tervezett szint alatt realizálódott. A Risk Kft. tevékenységét és az ehhez kapcsolódó kezességvállalást a Kormányzati Ellenőrzési Iroda vizsgálta, a vizsgálat lezárása a napokban várható.
Megjegyzem, hogy a Mezőbank portfóliótisztításához kapcsolódó állami kezességvállalásnál a kezességbeváltás mértéke elmarad az eredetileg feltételezettől, így ez esetben is megtakarítás várható. Közismert továbbá az állam kötelezettségvállalása a Budapest Bank Rt. eszközkivásárlási garanciája kapcsán.
A képviselő úr megfogalmazásával élve: egyéb meglepetésekre az említett bankokkal összefüggésben nem számítunk.
Szeretném felhívni a kérdéskör tárgyalása során a tisztelt Ház és a frakcióvezető úr figyelmét arra a körülményre, hogy a privatizáció előkészítését szolgáló kényszerű állami beavatkozások költségvetési terhei - mint a tisztelt Ház az Állami Számvevőszék jelentéséből megismerhette - '93-94-ben több száz milliárd forintot értek el. '95-ben ez az összeg 20 milliárd forint alatt maradt, és '96-ban nem érte el a 10 milliárd forintot, '97. évben várakozásaink szerint a költségvetésben előirányzott garanciakeretbe illeszthető. Ily módon tehát e kormány működése alatt lényegesen kevesebb ilyen célú kiadás történik, mint a megelőző négyéves időszakban.
Mindezek alapján kérem a tisztelt Házat és képviselő urat, hogy az interpellációra adott válaszomat elfogadni szíveskedjen.
Köszönöm szépen. (Taps a kormánypárti padsorokban.)
