DÖGEI IMRE
DÖGEI IMRE
DÖGEI IMRE (FKGP): Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Miniszter Úr! Tisztelt Országgyűlés! A Tisza-tóval kapcsolatos problémák nem új keletűek. Az 1994. november 27-ei kisszerszámos halászat felszámolásánál - mely botrányos körülmények között történt - a mai napig földönfutóvá tett helyi halászati szakemberek már akkor figyelmeztették a terület halászati jogosultját, a szakminisztériumot a várható tényekre, többek között a halállomány lehalászásának elmaradása miatti halpusztulásokra. Ez az előrejelzés, melyet minden illetékes figyelmen kívül hagyott, 1997. május 11-én beteljesedett.
Az egész tározó, melynek területe 12 500 hektár, tele volt kapitális méretű nemeshaltetemekkel, irtózatos látványt és elviselhetetlen bűzt árasztva a környékre. A helyi halászati szakemberek becslése szerint is a kár több tízmillióra becsülhető, nem beszélve a környezetet és az ökológiát ért súlyos kárról, illetve a több vagon nemeshal-szaporulat elmaradásának veszteségéről.
A súlyos katasztrófát a tévéhíradó is megörökítette, melyet 1997. május 16-án be is mutatott. A jogtulajdonos a MOHOSZ, amely az állam vizét évi 60 Ft/hektár bérleti díjért úgy kezeli, és úgy próbálja eltussolni az ügyet, hogy a Heves Megyei Hírlapban május 17-én nyilatkozó szóvivőjük - akit szakértőnek neveznek, holott a szakmáját tekintve sütőipari segédmunkás - nem átallotta azt nyilatkozni, hogy semmi pánik, a kár jelentéktelen, mivel (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret lejártát.) a Szalóki-öbölben 41 darab haltetemet találtak - a többit figyelmen kívül hagyta.
Kérdezem tehát a miniszter urat: kíván-e a szakminisztérium vizsgálatot indítani az ügyben, és a felelősöket megnevezni (Az elnök újból jelzi az időkeret lejártát.), illetve felelősségre vonni.
Második kérdésem... (Az elnök kikapcsolja a képviselő mikrofonját.)
