KISS PÉTER
KISS PÉTER
KISS PÉTER munkaügyi miniszter: Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Ház! Bármennyire is úgy tűnik, mintha éles vita folyna, de én is azt látom, amit itt Ivanics képviselő úr mondott: mintha egy konszenzus kezdene kialakulni a mértékeket és a dolog megítélését illetően. Ugyanis arról van szó, hogy ha úgy tesszük fel a kérdést, hogy aki munkát vállal, annak legyen-e szociális ellátása, nyugdíja és egészségügyi ellátása, ebben a kérdésben nincsen vitánk a jelenlévők között. Ha a másik oldalról úgy tesszük fel a kérdést, hogy ki kell-e fizetni ennek az ellenértékét, akkor gondolom, ebben sincsen vitánk. A kérdés úgy vetődik fel, hogy a teherviselés hogyan oszoljék el a speciális munkaadó, a munkavállaló és az összes többiek között, akik itt élünk Magyarországon. Nos, én azt gondolom, hogy precízen minden munkavállalásnál meg kell tudni mondani azt, hogy általában mennyit kellene kifizetni, mennyi az ára a szolgáltatásnak - nyugdíj, egészségügy, szociális ellátás. Gondolom, ebben sincs vita.
Ott kell eltalálni a mértéket, ahol ennek ellenére még ösztönözni akarunk, mert a többség zsebébe nyúlásával át akar vállalni az állam bizonyos terheket az adott munkáltatótól. Nos, én itt erre tettem bejelentést. Arra tettem bejelentést, hogy az aktív foglalkoztatáspolitikai eszközökből egy célzott körre vonatkozóan - ez a munkanélküliek többsége, a jövedelempótló támogatásos, amúgy a legnehezebb helyzetben lévő munkavállalói kör, amelynek nincs munkája - mi felében álljuk a közteher mértékét a munkaerő-piaci pénzeszközökből. Erről van szó, és azt gondolom, hogy e környékén kialakítható egy együttműködés, konszenzus.
Nos, miért van az, hogy e tehermérték kérdése ilyen éles vitát váltott ki? Azért, mert magasak ezek a terhek. Nem itt az alkalmi munkavállalásnál, hangsúlyozom még egyszer, mert itt azok a számok jelentek meg, amely számok általában a munkavállalókra és a munkabérekre terheltek, az iparban, a gazdasági életben mindenhol. Ilyen értelemben tehát arról van szó, hogy nem egy extra terhet rótt erre a körre a kormány, hanem alkalmazta azokat a szabályokat, amelyek ma 3,6 millió munkavállalónál, akik a legális gazdaságban vannak, érvényesek. Csakhogy az világos: hogy ebben a körben átláthatóvá tegyük a viszonyokat, ez úgy működik, ha az állam plusz terheket vállal a munkaerő-piaci támogatásokból. Én ezért tettem ezt a bejelentést.
Azt kifejezetten jónak tartom, ha egy parlamenti vita, ahogy Győriványi képviselő úr is mondta, közelíti az álláspontokat. Erre való a parlamenti vita, képviselő urak. Arra való, hogy itt a vita során formálódjék az álláspont, és én a kormány nevében nem szégyellek elfogadni olyan véleményeket, álláspontokat, amik javítják ennek az egyébként közösen hatékonynak kívánt rendszernek az esetleges sikerét. Erről van szó, ezzel tudom magyarázni a közös bizonyítványunkat.
Köszönöm szépen (Taps a bal oldalon.)
