DR. LAKOS LÁSZLÓ
DR. LAKOS LÁSZLÓ
DR. LAKOS LÁSZLÓ földművelésügyi miniszter: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Izsó Mihály Képviselő Úr! Az interpellációban felvetett kérdések a privatizációért felelős miniszter kompetenciáját képezik, s mivel ezek az ügyletek még a választások előtt zajlottak, a lebonyolításukért is elsősorban neki kellene felelnie, hiszen a volt agrárvállalatok, állami gazdaságok és az élelmiszeripar alapítói és tulajdonosi jogait 1992. augusztus 28-ától, az 1992. évi LIII. és LIV. törvény életbelépésétől a vagyonkezelő szervezetek gyakorolják és nem a Földművelésügyi Minisztérium. Állami tulajdonban és az állami gazdaságok és jogutódaik kezelésében 902 088 hektár termőföld volt.
Ön azt kérdezte, hogy ismeretlen jogutódok kezébe kerültek-e ezek a területek. Az én kimutatásom szerint az állami tulajdonból kikerült vagy kikerül a következő terület: az I. kárpótlási törvény alapján 276 ezer hektár, a pótlólagos kárpótlás alapján 86 ezer hektár, a dolgozóknak, alkalmazottaknak juttatott 20 aranykorona alapján 57 ezer hektár, az 1992. december 18-a előtt felszámolás alá került állami gazdaságok területe - tehát ez felszámolás során - mintegy 67 ezer hektár, két részvénytársaság tartalékvagyonába került - egyébként ezeknek a részvénytársaságoknak a többségi tulajdona ma is állami - mintegy 30 ezer hektár, tehát összesen, és most nem kerekítve mondom, 515 383 hektár. Tehát az állami gazdaságok és jogutódaik kezelésében lévő termőföldből ennyi földnek a tulajdonjoga került ki, és a kárpótlás végrehajtása során ennyi kerül ki.
Állami tulajdonban marad, és ezen területek tulajdonosi jogait 1992. december 18-ától az ÁVÜ és az ÁV Rt. gyakorolja, haszonbérletben magáncégeknél a decentralizációs vagyonértékesítéshez kapcsolódva 155 ezer hektár, haszonbérletben az állami gazdaság jogutód társaságainál 220 ezer hektár, kezelői joggal tanintézeti célokra 11 ezer hektár, összesen 386 705 hektár.
A tulajdonba adás a kárpótlási törvények és a felszámolások végrehajtása során folyamatosan történt és történik, ennek ellenértékeként az állam kárpótlási jegyeket kap, és sajnos minden bizonnyal a felszámolás során keletkező bevételek pedig a hitelezőket illetik meg.
A haszonbérbe adás 1993 januárjától történik. A haszonbérlet általában tízéves időtartamú, ültetvényeknél 15 éves időtartamú, a haszonbér 15 kilogramm étkezési búza augusztusi tőzsdei ára aranykoronánként.
Ezeket a juttatásokat az ÁVÜ, az ÁV Rt. és a kárpótlási hivatalok felügyelete alapján szerezték meg az új bérlők és tulajdonosok; a földhaszonbérleti rendszer bevezetéséről az ÁVÜ igazgatótanácsa döntött, a haszonbérleti szerződések feltételeit az Állami Vagyonügynökség privatizációs ágazati bizottsága állapította meg. Ők a felelősei ezeknek a juttatásoknak.
Felvetette, hogy ezek az akciók, ezek a jogügyletek sértik a földtörvényt, ellentétesek a hatályos földtörvénnyel. Nem, hiszen a hatályos földtörvény rendelkezéseit, tehát az 1994. évi LV. törvény rendelkezéseit 1994. július 27-étől kell alkalmazni - ekkor lépett hatályba -; az interpellációban szereplő jogügyletek ezt megelőzően születtek, és a földtörvény hatálya ezekre nem terjed ki.
Tisztelt Képviselő Úr! Amiről beszélünk, egy rossz kárpótlási törvény és összehangolatlan privatizációs eljárás következménye. A még megmaradt lehetőségek keretei között törekedünk a kárpótlás gyors és igazságos befejezésére. Állami területek eladását állami termő...
