DR. RAPCSÁK ANDRÁS
DR. RAPCSÁK ANDRÁS
DR. RAPCSÁK ANDRÁS (KDNP): Köszönöm, elnök úr. Tisztelt Ház! A helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választásáról szóló törvényjavaslattal kapcsolatban szeretnék néhány gondolatot elmondani.
A törvény több olyan pontjára felhívták a figyelmet az előttem szólók, amely általánosan problémát rejt magában - ez nyilván a politikai kompromisszum következménye.
Szó volt arról, hogy a középszintű igazgatás megfogalmazása, átalakulása, a megye szerepének megfogalmazása soron következő feladat, és ennek a feladatnak a megvalósítása már a jelenlegi törvénycsomagban megkezdődött. Egyes hatáskörök a megyei önkormányzatokhoz, a megyei jogú városokhoz kerültek, mások a belügyi közigazgatási hivatalhoz, valamint a pillanatnyilag még létező egyéb dekoncentrált szervezetekhez.
Szükségesnek és indokoltnak tartom megjegyezni a választójogi törvénynél, a működés biztonságának szempontjait figyelembe véve, hogy tisztázni kell a megye szerepkörét és a megyei jogú városok szerepének és viszonyának problémakörét.
A hatósági munka vonatkozásában a másodfokú ügyintézés elszakadt a lakosságtól. A gazdálkodást illetően nem megoldott a koordináció. Többször elhangzott, szóban és retorikában, hogy nem cél a megye elosztó szerepének visszaállítása, de szükségesnek tűnik egy adott térség problémáinak megoldására vonatkozóan a jelenleginél hatékonyabb forma kidolgozása. Meg kell állapítanom - ami talán itt nem hangzott el -, hogy a hatósági munkát illetően kifejezetten adottak a megyei jogú városokban a kétfokú igazgatás ellátásának feltételei, különös tekintettel arra, hogy a tervezet szerint az államigazgatási ügyek nagy része és az önkormányzati hatósági ügyek törvényességi felülvizsgálata a közigazgatási bíróságok hatáskörébe fog tartozni. Azt hiszem, mindannyian egyetértünk abban, hogy ezt az értékes kincsünket, az önkormányzati szférát tekintve, a településektől, alulról kezdve kell az építkezést megkezdeni, a helyi és területi szintek integrált önkormányzati egységeiként.
A jelenlegi működés, valamint amit ez a választójogi törvény gondolati szférájában takar, véleményem szerint e vonatkozásban nem előremutató, és különlegesen súlyos problémákat vet föl.
A jelenlegi helyzetben, a jelenlegi szabályokra tekintettel a települési és megyei önkormányzatok vonatkozásában, a kialakult tulajdoni állapotok miatt megítélésem szerint alkotmányellenes a megyei jogú városok polgáraival szemben az e törvény, tehát a választójogi törvény tervezetébe beépített diszkrimináció. Ez a választási rendszer azt eredményezi, hogy a működés során még inkább szembekerül egymással a megyei önkormányzat és a megyei jogú város, ha csak azon ideig is, míg - a miniszter úr jelezte - változni fog a törvény, remélem, mindannyiunk javára.
Alátámasztja ezt a tényt az is, hogy a megyei jogú városok területén számtalan olyan intézmény, múzeumok, képtárak, nevelőotthonok, kommunális, közüzemi szolgáltató vállalatok stb. működnek, amelyek mind megyei önkormányzati tulajdonba kerültek, és azáltal, hogy a megyei közgyűlésből a megyei jogú városok képviselőit kirekesztik, ezen vagyonról való döntésbe, a működésbe, a polgárok kiszolgálásába semmiféle beleszólást nem engednek meg számukra.
A helyi önkormányzatokról szóló törvény értelmében az önkormányzati megyének alapvető, elsődleges feladata az olyan intézmények, illetve szolgáltatások működtetése, amelyek vagy speciális igényeket elégítenek ki és/vagy a megye egész területére, illetőleg a terület nagy részére kiterjednek.
Ilyen törvényi definiálás után mi indokolja azt, hogy a megye lakosságának jelentős részét - a megye többségét értem ez alatt - kirekesztik abból a körből, amely képviseltetheti magát a megyei közgyűlésben? A megyei jogú városok területén ugyanúgy működnek megyei intézmények, mint a nem megyei jogú települések területén. A megyei közgyűlés tagjaira vonatkozó választási tervezet akkor lehetne így elfogadható, ha a megyei jogú város minden, a területén lévő és a megyei önkormányzat tulajdonába került ingó és ingatlan vagyont megkapna, és mindazokat a feladatokat ellátná - a törvény szerinti kötelezettségből, és nem holmi megállapodásokban bízva -, amiket jelenleg területi önkormányzat végez.
Alapvetően sérti az önrendelkezés jogát a települések esetében az, hogy e vagyon sorsába még közvetett módon sem szólhatnak bele, mivel nem választhatnak a megyei közgyűlésbe tagokat.
A megyei jogú városok lakosságának e választási tervezet szerinti kizárása a megyei közgyűlésből álláspontom szerint olyasmit eredményez, ami a megyei közgyűlést kvázi kisebbségi önkormányzattá degradálja, hiszen a megye nagyobb létszámú településeit nem engedi döntési kompetenciával beleszólni az egész megyére vonatkozó kérdésekbe.
(16.20)
Befejezésül meg kívánom jegyezni, hogy a Magyar Köztársaság jelenleg hatályos alkotmánya értelmében a helyi önkormányzatok alapjogai egyenlőek. Megítélésem szerint itt, e vonatkozásban e választójogi törvénytervezetnek ez a rendelkezése az alkotmányban rögzített önkormányzati jogot csorbítja, amikor a megyei önkormányzati képviselő-választáson való részvételből kizárja a megyei jogú városok lakosságát.
Kérem a tisztelt Házat és a tisztelt előterjesztőt elsősorban, hogy e problémát felülvizsgálni szíveskedjék, mert súlyos működésbeli zavarokat okoz az önkormányzati törvényben elnagyoltan szerepeltetett egyeztetés, és valóban olyan jellegű diszkriminációt jelent, amely diszkrimináció csak pontos és rendkívül indokolt törvényi megfogalmazással oldható föl.
Köszönöm a figyelmüket. Köszönöm, elnök úr. (Taps az ellenzéki pártok padsoraiban.)
