KÓSÁNÉ DR. KOVÁCS MAGDA
KÓSÁNÉ DR. KOVÁCS MAGDA
KÓSÁNÉ DR. KOVÁCS MAGDA munkaügyi miniszter: Köszönöm, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Az interpelláció kapcsán több dilemmával is szembe kellett néznem. Először is azzal, hogy interpelláló képviselőtársam a hátam mögött ül, tehát el kellett döntenem, hogy neki válaszolok-e avagy a tévénézőknek. Az interpelláció szándékából kiindulva azt a megoldást választottam, hogy a válasz is a tévénézőknek szól. (Zaj a jobb oldalon.)
A másik dilemma az, hogy tessék mondani: melyik kormány és melyik munkaügyi miniszter a megszólított? Tudniillik Torgyán képviselőtársam is utal arra, hogy az Országgyűlés vonatkozó határozata 1993. július 2-án született. Természetesen örülök annak, hogy a délelőttihez képest néhány évtizedes spät-reakció után Torgyán képviselőtársam spät-reakciója egy esztendőre olvadt le, azt hiszem, megérjük azt is, hogy elérkezik a jelen időbe. (Derültség a bal oldalon.)
Az interpellált miniszter ilyenkor maga is kérdésekkel néz szembe, bár válaszolni és nem kérdezni szokás. Tudniillik '93-ban Torgyán József nem volt jelen az országgyűlési határozat vitáján és határozathozatalakor, úgy látszik, hogy a távollét bátorságát választotta. (Derültség, zaj a bal oldalon.)
Így nem is tiltakozott az országgyűlési határozat meghozatala ellen, egyetlen torgyánista kisgazda volt, aki a határozathozatal során jelen volt és egyébként tartózkodó módon szavazott.
Hozzá kell tegyem, hogy az akkori ellenzék - ma a két kormánypárt - képviselői kemény ellenérzéseket fogalmaztak meg azzal kapcsolatban, hogy a járművásárlási, illetve -beruházási döntés a vasúti törvény meghozatala előtt született; Hatvani és Tompa Sándor képviselőtársaim nevét idézhetem.
A konkrét kérdésekre, miután nem munkaügyi problémáról van szó, illetékes minisztertársam segítségével válaszolok. Először:
A Bécs-Budapest vasútvonal fejlesztésének és a róla született döntésnek nincsen köze a világkiállításhoz. A Budapest-Hegyeshalom-Bécs-Nürnberg vasútvonal kritikus állapotba került. Mivel ez a vasútvonal része az európai törzshálózatnak, az Európai Uniónak is különleges érdeke fűződik a projekt megvalósításához, hogy az Európai Unióhoz tartozó országok között a közlekedés zavartalan legyen. Egyébként a világkiállításra csupán a befejezés dátuma utal, '96-ra tervezte az eredeti határozat a beruházás befejezését.
A német hitelfelvételről. Számításba véve valamennyi nemzetközi finanszírozó intézetet, csak német kormányhitel jöhetett szóba, mert a többiek egyrészt jelentős magyar részfinanszírozást kötöttek volna ki, másrészt ragaszkodtak volna a nemzetközi tenderhez a beszállítást illetően. Ez a nemzetközi hitelnyújtási gyakorlat általában akadályozza a magyar munkaerő igénybevételét, ezért kellett a sokkal kedvezőbb német hitelcsomagot választani, amelynek kétségtelenül része 70 vasúti személygépkocsi vásárlására tett ígéret is, illetve pontosabban kötelezvény.
A magyar munkaerő foglalkoztatásáról. A magyar munkaerő foglalkoztatását illetően természetesen az egész hitelcsomagot együtt kell vizsgálni. A vonal építésekor kizárólag ott vesz igénybe a projekt idegen beszállítást, ahol az adott terméket Magyarországon nem lehet előállítani - nagy szilárdságú sínek, üvegszálas kábelek, elektronikus berendezések -, így a vasútépítés mintegy 80-85 százalékban magyar erőkkel történik.
Az első szakaszban 70 személygépkocsi német gyártású lesz, 15 százalékos magyar beszállítással, majd további 60 gépkocsi esetében Magyarországon 50 százalékos német beszállítással gyártják a kocsikat, így például a Dunakeszi Vagongyártó Kft-ben korszerű technológia meghonosítására is mód nyílik.
Az összességében 60 százalékos magyar beszállítás nagyon jó aránynak mondható, a pályakorszerűsítés és a személykocsik beszerzésének megvalósításán túl mintegy 15 milliárd értékű magyar beszállítás valósul meg.
Ami pedig unokáinkat illeti: hogyha ez a fejlesztés elmarad, akkor körülbelül 44 millió ECU-s évenkénti bevételtől estünk volna el a szigorú nemzetközi előírásokból származó korlátozás miatt.
(14.50)
Mindezek után tézisszerűen válaszolva a képviselő úr kérdéseire:
A vasúti pálya rekonstrukciójáról és a személygépkocsi-gyártásról történő döntés - éppen a jelentős magyar közreműködés miatt - biztosította a hazai munkavállalók érdekét.
Másodszor: a világkiállítás és az országgyűlési határozat szerinti vasúti rekonstrukció csak a megvalósítás határidejében függ össze, ezért a döntés felülvizsgálata semmiképpen nem indokolt.
Egyébként pedig Torgyán képviselő úrnak, aki a Házszabály módosításában rendkívül aktív módon vett részt, javaslom, hogy a Házszabály újabb módosítása során próbálja meg megvalósítani a posztumusz interpelláció szokását. (Derültség.) Csak arra kérem, hogyha az interpellált miniszter lemondására kíván javaslatot tenni, akkor vegye tekintetbe, hogy a posztumusz interpellált miniszter, illetve képviselő ma már nem ül a parlamentben. Köszönöm. (Taps az MSZP padsoraiban.)
