DR. SURJÁN LÁSZLÓ
DR. SURJÁN LÁSZLÓ
DR. SURJÁN LÁSZLÓ (KDNP): Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Ház! Két héttel ezelőtt az egyik miniszter úr egy képviselői kérdésre adott válaszban tudomásunkra hozta, hogy egy nyilatkozatát a sajtó jelentős torzítással közölte. Az elhangzott nyilatkozat alapján a miniszter olyan színben tűnt fel, mintha törvényellenesen kívánná a minisztériumát működtetni, a pótköltségvetés terheitől félve nem tudja, tehát nem fogja a tb-járulékot kifizetni.
A miniszteri válaszból megtudtuk, hogy erről szó sincs. A miniszter mindössze készpénz-szűkében volt, ezért fölvetette a gondolatot, hogy hátha ingatlanokkal is ki tudná egyenlíteni a számlát. Ezzel a kérdés tulajdonképpen lekerülhetne a napirendről.
Mégsem mehetünk el szó nélkül egy lényeges elem mellett. Hogyan fordulhat elő, hogy egy miniszter, hogy egy állampolgár nyilatkozatát meghamisítják? A feladat nehézségével kínlódó, a megoldást kereső hivatalnok helyett a törvényeket nagyvonalúan kezelő, hatalmával visszaélő miniszter képe rajzolódott ki a hallgatókban. Az érintett miniszter válasza teljes mértékben tisztázta a helyzetet. Igaz, nem köszönte meg, hogy a képviselői kérdés lehetővé tette számára, hogy e helyen is tisztázza, illetve helyreállítsa a megtépázott tekintélyt. De most ne ezzel foglalkozzunk.
Arra kívánok rámutatni, hogy mai jogrendszerünkben a nyilatkozót semmi nem védi meg az ilyenfajta torzításokkal szemben. Hogy riporteri önkényről, politikai manipulációról, avagy esetenként csak szakmai hozzá nem értésről van szó? Ki tudja eldönteni. Gondolom, senkit nem lep meg, hogy ebben az ügyben nem elsősorban a megcsúfolt miniszter becsületét védem. Hasonló rosszindulatú vagy hozzá nem értő magatartásnak a közélet minden szereplője ki van téve, s a torzítások, hazugságok özönében mindannyian védtelenek vagyunk.
Miniszter Úr! Konkrét kérdéseim a következők:
Készül-e az ön minisztériumában egy új, a fenti problémát is megoldó sajtótörvény? Ha igen, mikorra számíthatunk rá? Ha nem, miért nem? Miben látja a fenti gondok megoldásának lehetőségét? Sajnos a most vajúdó médiatörvény még az elektronikus médiumok területén sem ad a nyilatkozóknak ilyen jellegű védelmet.
Végezetül hangsúlyozni szeretném, hogy a példában szereplő jelenséget nem kívánom általánosítani. Nem a tisztességes riporterek ellen szólalok meg, hanem egy olyan jelenség ellen, amellyel a kontárok vagy a szolgalelkűek egy egész szakma jóhírét veszélyeztetik.
Sokat beszélnek a hír szentségéről, a vélemény szabadságáról. Ám a szentségtörők mai viszonyaink között büntetlenek maradnak.
Miniszter Úr! Meddig? (Taps.)
