DR. FODOR GÁBOR
DR. FODOR GÁBOR
DR. FODOR GÁBOR művelődési és közoktatási miniszter: Köszönöm a szót az alelnök asszonynak. Tisztelt Ház! Kedves Képviselő Úr! Az elmúlt hetekben a sajtóban valóban egy elég komoly vita bontakozott ki a közoktatási megállapodásokról, így a képviselő úrnak is csak hálával tartozom azért, hogy itt is beszélhetünk erről a kérdésről, mert talán nem minden tiszta e témával kapcsolatban a jelenlévők és talán a közvélemény számára sem.
Először is engedje meg a képviselő úr, mivel egy koncepciózus kérdésre kérdezett rá; a kormány, illetve az én álláspontomra az üggyel kapcsolatban hadd idézzek a kormányprogramból, amelyben ezt a kérdést már érintettük annak idején.
"A kormány álláspontja szerint az oktatás szabadsága mindenekelőtt azt jelenti, hogy a Magyar Köztársaság minden polgárának alkotmányos joga megtalálni vagy megteremteni az igényeinek megfelelő oktatást. Magába foglalja az iskolaalapítás szabadságát, az iskolaválasztás szabadságát (beleértve a világnézetileg el nem kötelezett iskola választhatóságát) és a tanítás szabadságát."
Ezen túl azt is kimondjuk a kormányprogramban a sürgős teendők között, hogy a kormány garantálni kívánja az állam szektorsemlegességét az alapítványi, egyházi és magániskolák tekintetében, egyúttal felülvizsgálja a közoktatási megállapodás szabályozását. Nyilván ez az a passzus, amely a képviselő urat is az interpellációra késztette, illetve ami a későbbiekben kiváltotta a vitát.
(14.30)
Valóban nem biztos, hogy szerencsés volt a "felülvizsgálat" szót használni, amire a képviselő úr is kitért és amit említett, mert lehet, hogy valóban ennek van egy rossz kontextusa, de a szándékaink, azt hiszem, elég világosak, és itt is tudok a képviselő úrnak megnyugtató választ adni ebben az ügyben.
Szeretném először is megnyugtatni a képviselő urat, hogy egyáltalán nem tervezzük azt, hogy a megkötött szerződéseket egyoldalúan felmondjuk. Azt hiszem, hogy ez a kérdésére, illetve az alapproblémára egy elég lényeges és elég fontos válasz. Viszont engedje meg, hogy e válaszon túl is egy kicsit - ahogy említettem - megvilágítsam ennek az egész ügynek a hátterét, hiszen a képviselő úr az egyházi iskolák támogatására is rákérdezett.
A közoktatási megállapodás körül azért alakult ki egy komoly vita, mert a jelenlegi szabályozások szerint - és itt alkotmányos kötelezettsége és a közoktatási törvényben leírt kötelezettsége is van a kormánynak - biztosítania kell az ingyenes, kötelező általános iskolai oktatást, és elérthetővé kell tenni az első szakma megszerzéséig az ingyenes középiskolai és szakképzési szolgáltatást - tehát ez alkotmányos és a közoktatási törvényben foglalt kötelezettségünk. Azon túl: "Az állami és önkormányzati intézményfenntartóknak, valamint azoknak, akik feladataikat közoktatási megállapodás alapján látják el, költségvetési hozzájárulás jár." Tehát ez azt jelenti, hogy aki közoktatási megállapodás szerint működik - itt nem az állami és az önkormányzati intézményfenntartókról van szó - költségvetési hozzájárulás jár, és aki költségvetési hozzájárulásban részesül, az alapfeladatait ingyenesen köteles ellátni. Tehát ez a költségvetési hozzájárulás a teljes költséget kell hogy fedezze.
Nézzük meg, hogy hogyan néz ez ki a mostani helyzetben:
Először is az alapprobléma az, hogy az 1994-es költségvetés nem rendelkezett erről. Ha fellapozza a képviselő úr a költségvetést, nem talál benne passzust arra vonatkozóan, amely a kiegészítő támogatásokra vonatkozna, vagyis a közoktatási megállapodások egy részét megkötötték, és nincs meg hozzá a fedezet jelen pillanatban a költségvetésben. Ez óriási problémát terhel ránk, és azt is tudjuk, hogy egyúttal az előző kormányzat húsz évre 141 egyházi iskolával kötött ilyen közoktatási megállapodást anélkül, hogy - még egyszer mondom - bármiféle ilyen megállapodásra fedezet lett volna. Egyébként itt, az egyházi iskoláknál meg tudjuk teremteni a fedezetet, nem olyan forrásból, amit erre tett félre a költségvetés, hanem egy másik forrásból. Tehát az egyházi iskolákat ebben az évben nem fenyegeti az a veszély, hogy nem tudjuk kifizetni nekik ezt a pénzt; viszont az alapítványi és a magániskoláknak nincs forrása, és ugye, az előbb általam felolvasott passzusok szerint, amennyiben nem kötnek velük közoktatási megállapodást, nem jár nekik semmiféle állami hozzájárulás, ergo: a normatív támogatás sem.
Tehát a jelen pillanatban nem az a helyzet - és valószínű ezt eltévesztette a képviselő úr az interpellációja végén -, hogy az egyházi iskolák a működésképtelenség állapotába kerülnének. Az alapítványi és magániskolák vannak benne a működésképtelenségben jelen pillanatban, ha nem tudunk valamit tenni.
Még néhány adat a képviselő úrnak a tisztánlátás kedvéért:
Jelen pillanatban a normatív támogatásról beszéltem és azokról a költségekről, amelyek az egyes intézményekben megjelennek. Normatív támogatás az önkormányzati iskolákban jelen pillanatban 47 400 forint - amit a költségvetés fizet -, az egyházi iskoláknál 60 400 forint, magániskoláknál 59 200 forint. A teljes költség egy főre jutó átlaga az önkormányzati intézményeknél 94 400 forint, egyházi iskoláknál 106 800 forint - itt meg is állok, mert nem mondok több adatot. Ez azért érdekes, mert az előbb az általam felsorolt adatokból, ami az önkormányzati iskolának a költsége, vagyis a 94 000 forintból 47 000 forintot fizet normatívaként a központi költségvetés, míg az egyháziaknál nem pusztán a normatívát, hanem a 106 800 forintot fizeti a központi költségvetés, sőt nem is pusztán ennyit, mert az összesített adat egyébként az egyházi intézményeknél, amit oktatási célokra fordítunk, az egy főre jutó pénz, amit jelen pillanatban a költségvetés az egyházi iskolába járó egyetlenegy tanulóra költ, az 143 279 forint, szemben az önkormányzati iskolák 94 000 forintjával, amiből - amiről az előbb beszéltem - 47 000 forintot fizet ki mindössze pusztán a központi költségvetés, és szemben az alapítványi és magániskolákkal, amelyekkel ha megkötnénk a megállapodást, akkor lehetne 59 000 forintot nekik kifizetni.
Tehát a helyzet pontosan ellenkező. Az egyházi iskolákra fordított támogatás jelen pillanatban majdnem háromszorosa a magániskolákra fordított támogatásnak, másfélszerese az önkormányzati iskolák bekerülésének. S arról nem is beszéltünk jelen pillanatban, hogy az önkormányzati iskoláknak és egyes óvodáknak egyes kistelepüléseken milyen óriási problémáik vannak ebből a mostani szabályozásból.
Röviden, mit kívánunk tenni ebben a helyzetben...
