LÁNYI ZSOLT
LÁNYI ZSOLT
LÁNYI ZSOLT (FKGP): Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Ház! Hölgyeim és Uraim! Először is elnézést kérek, mert hallottam, hogy az előbb már szólítottak, de éppen el voltam foglalva. Ezért most Selmeczi Gabriella után nagyon röviden szeretnék a szóban forgó törvényjavaslatról néhány szót szólni.
A Független Kisgazdapárt frakcióvezetője múlt héten már kifejtette véleményét a törvény nagyon sokféle vonzatáról. Én csupán két szempontot szeretnék most felvetni és a képviselőtársaim figyelmébe ajánlani.
Az egyik az lenne, hogy a kisgazda frakció ezt a törvényt erkölcstelennek tartja. Először azért tartja erkölcstelennek, mert ez a törvény feltételezi, hogy bizonyos vállalkozók rendelkeznek a szükséges fedezettel, csak nincs kedvük fizetni. Tudniillik a törvény utal arra, hogy a nagy adósokon, a nagy állami vállalatokon úgysem segít ez a törvény, mert hiába engedik el az adósságukból a kamatterheket és a megfelelő százalékokat, akkor sem tudják a maradékot, a töredéket kifizetni, mert annyi pénzük sincs. Viszont a kisebb vállalkozók esetében feltételezi a pénz meglétét, azzal, hogy ezt a pénzt más célokra fordítják, másra használják fel, és ezért nem fizetik be kötelezettségeiket a társadalombiztosítás felé. Ezért tartom erkölcstelennek.
Másodsorban azért tartom erkölcstelennek - és a frakcióm is erkölcstelennek tartja, mert azok, akik rendesen fizetnek, akik tudják a kötelezettségüket, és tudják, hogy mivel tartoznak a költségvetésnek, az államnak adó formájában, azok a becsületesen fizető vállalkozók becsapva érezhetik magukat és azt mondják, hogy nem helyes, ha Magyarországon - ahol meghirdetjük a jogállamiságot, és azt mondjuk, hogy Európa felé törekszünk - nem jó betartani a törvényt. Nem szabad fizetni, nem kell adózni, nem kell társadalombiztosítást fizetni, mert előbb-utóbb jön egy törvény, jön egy rendelet és felét, negyedét elengedik.
(17.20)
Tehát ez semmiképpen sem lesz a jövőben jó hatással az adók és az egyéb kötelezettségek befizetésére. Minden vállalkozó, aki ma Magyarországon elindít egy vállalkozást, tisztában van az előírt törvényekkel. Minden vállalkozó, aki felvesz egy alkalmazottat, tudja, hogy az után milyen kötelezettségei vannak. Tehát ennek következtében még meglepetés sem lehet az, hogy a felvett alkalmazott után társadalombiztosítási járulékot kell fizessen.
A másik dolog: bár a törvény kihangsúlyozza, hogy ez egy egyszeri alkalomra vonatkozó rendelkezés lenne, félő, hogy precedenst teremt. Félő, hogy azt mondják a vállalkozók, íme, ha én nem fizetek, szankció nincs, ellenőrzés nincs, büntetés nincs, rengeteg joghézag van, a tulajdonviszonyok sem olyan rendezettek, kalózvállalkozások alakulnak százszámra, akik semmiféle állam felé való kötelezettségnek eleget nem tesznek. Ez a precedens: ha most csökkentjük az adóterhét, elvtelenül elengedjük a kamatot, elengedjük a tartozás egy jelentős részét, akkor ezek a vállalkozók feltehetően továbbra is ezt a gyakorlatot fogják folytatni.
Nem látok ebben a törvénytervezetben szankciót, olyan szankciót, amely büntetné, hogyha a jövőben az egyszeri kedvezményezettség után ugyanezt a gyakorlatot folytatná a vállalkozó. Erre szolgálna Semjén Zsolt, fideszes képviselőtársam benyújtott módosító javaslata, amely valami kevés kis garanciát biztosítana arra, hogy amennyiben ezt a gyakorlatot tovább folytatja a vállalkozó, akkor a kedvezményezettségtől elesne.
Összefoglalva: a Független Kisgazdapárt úgy értelmezi ezt a törvényt, és javasolja visszavonásra, illetve javasolja a képviselőtársaknak a meg nem szavazást, mert egyrészt erkölcstelen, másrészt pedig - hogy úgy mondjam - precedenst teremt arra vonatkozóan, hogy a jövőben esetleg sokkal több gazdálkodó szervezet, vállalkozó fog ezzel élni, várva azt, hogy engedményeket és kedvezményeket kap. Köszönöm szépen a figyelmüket. (Taps a jobb oldalon.)
