DR. SZILÁGYINÉ CSÁSZÁR TERÉZIA
DR. SZILÁGYINÉ CSÁSZÁR TERÉZIA
DR. SZILÁGYINÉ CSÁSZÁR TERÉZIA (KDNP): Köszönöm a szót, elnök asszony. Tisztelt Képviselőtársaim! Persze ez a helyesbítés nem azt jelentette, hogy Zsolt a korát illetően nem illene a Fideszbe, és nem tiszteljük mélységesen a Fideszt.
Én, őszintén szólva, arra gondoltam a múlt heti vita után, hogy felszólalásomra ma már nem is fog sor kerülni az elhangzott negatív érvek miatt. Természetesen nem azért nem voltam itt, amikor szólítottak.
Arra gondoltam, hogy erről a beterjesztett javaslatról majd akkor fogunk tovább vitatkozni, hogyha a Csehák Judit képviselőtársam által említett négy részből álló intézkedéscsomag kerül a tisztelt Ház elé, amely véleményem szerint hosszú távra és remélhetően jól rendezné ezt a kérdést, nem pedig egyszeri alkalommal és rosszul, az előttünk lévő javaslat szerint.
Mi, kereszténydemokraták - a társadalom igen széles rétegével egyetértésben - minden olyan törekvést és célt támogatunk, amelyek az állampolgárokat és a gazdálkodó szervezeteket törvényben foglalt kötelezettségeik betartására kényszerítenek vagy ösztönöznek. Ilyenek például az adó-, a tb- és a vámtartozások. Úgy ítéljük meg, hogy ezek a törvénytervezetek, ezek a törekvések egybecsengenek a társadalmi igazságosság elvével, a tb-t illetően pedig kiemelten a szolidaritással. Ezért maximálisan egyetértünk azzal, hogy meg kell találni azt a megoldást, amely például a mintegy 180 milliárd forintot kitevő tb-tartozás legalább egy töredék részének befizetését elősegítheti. De azt nem tudjuk elfogadni, hogy csupán csak pénzügyi, költségvetési szempontok figyelembevételével kell keresni ehhez a jó technikát. Különösen akkor nem, ha az nem egyeztethető össze a társadalmi igazságosság elvével, s ha az az átalakuló társadalom moráljára igen károsan hat, amikor a fegyelmezett állampolgárok és gazdálkodó egységek terheit mértéktelenül növeljük, mintegy ezzel kompenzálva a nemfizetők tartozásait. Ezt egyszer már megtettük akkor, amikor a felelőtlen, sokszor tudatosan felelőtlen hitelkihelyezéseket a bankok konszolidációja alkalmával mintegy 430 milliárd forintban megfizettük.
Ez a mostani furcsa akció igen nagy vihart kavart a társadalom különböző rétegeiben. Örültek az akció hírének azok, akik nem fizettek, mert e törvényjavaslat utólag egyértelműen őket igazolja. Nekik csupán arra kellett odafigyelniük, hogy a cég könyvelése nehogy átutalja a pénzt a tb-nek, helyette inkább a be nem fizetett kötelezettségeknek valami más, ennél jövedelmezőbb formát kellett találniuk. E forma például az volt - és a legtöbb esetben ezt választották -, hogy a felhalmozódott adósságból egy másik kft-be menekültek át, s azóta már a harmadik, ötödik vagy sokadik vállalkozásokat juttatják papíron csődbe, csak hogy ne kelljen teljesíteni sem az állammal, sem a tb-vel szembeni kötelezettségeiket.
(17.30)
Ezen nagyon nehéz feladat elvégzése után íme, most itt van az újabb haszon: a 36 vagy a 24 százalékos engedmény. A nemfizetőknek természetesen még lelkiismeret-furdalást sem kell érezniük kötelezettségeik elmulasztása miatt, hiszen a táppénzt, a nyugdíjat enélkül is fizette a tb, s ha nem volt rá elég a saját bevétele, akkor azt kipótolta a költségvetés, ahelyett, hogy ezt a forrást esetleg szociális célokra vagy gazdaságfejlesztésre fordította volna.
E rétegeknek tehát a továbbiakban sem kell mást tenniük, csupán hűnek kell lenniük önmagukhoz, hogy ezután sem fizetnek, mert ez jobban megéri, mert ez a gyümölcsözőbb. Elismerjük, hogy a mintegy 180 milliárd tb-kintlévőség egy részét valóban nem lehetett megmenteni, mert sok cég saját hibáján kívül, még nem is a vezetői felelőtlenség miatt, hanem a megváltozott gazdasági környezet miatt ment tönkre. Úgy ítéljük meg azonban, hogy a tartozás jelentős része ellenőrizhetetlen úton vándorolt át magánzsebekbe, és most e törvényjavaslat még jutalmat és kedvezményt is ad nekik érte.
A társadalom egy másik, és azt gondolom, a jelentősebb része megdöbbenéssel értesült e kivételes akció híréről. Ők a tisztességesen fizetők, mert törvénytisztelők, mert világosan értik, tudják, hogy az általuk befizetett tb-ből jut a rászorultak támogatására, az öregek nyugdíjára, a betegek táppénzére és más szociális juttatásra. És persze itt vannak azok is, akiknek nem állt módjukban élni a nemfizetés lehetőségével. Ők tehát e javaslat tartalmával nem értenek egyet, azt morálisan elítélik.
Csehák képviselő asszony a tisztességesen fizetők kedvezményét, érdekeltségét és jutalmazását is megemlítette felszólalásában, mint szükséges és megteendő lépést. Azt gondolom, hogy ezt kétféleképpen tehetjük meg. Ha az igen magas járulék mértékét csökkentjük s ha a törvényjavaslatból hiányzó garanciákat, szankciókat a nemfizetőkkel szemben megfogalmazzuk e javaslatban, és persze végre is hajtjuk. Ezzel visszaadhatnánk a tisztességesen fizetők becsületét és nem kellene azért szégyenkezniük, mert törvénytisztelő állampolgárok s mert nem ők tehetnek arról, hogy ez manapság nem sikk.
Így mi, kereszténydemokraták, bár a célt örömmel üdvözöljük és támogatjuk, az előterjesztést mégsem tudjuk elfogadni, mert az abban foglalt eszköz a cél eléréséhez nem megfelelő és morálisan elfogadhatatlan. Ez a javaslat a törvényszegőket preferálja és a meg nem kapott kedvezményeken keresztül hátrányos helyzetbe hozza azokat, akik becsülettel teljesítették kötelezettségeiket.
Továbbmegyek. Ez a javaslat a megfelelő szankciók hiányában kifejezetten arra bátorít, hogy a későbbi elengedés, jutalmazás reményében az eddig rendesen fizetők is felejtsék el befizetési kötelezettségeiket. A törvényjavaslat indoklásában ígéri ugyan a szigorító intézkedéseket, szankciókat, majd az 1975. évi II. törvény és a csődtörvény módosítása során. Erről pénzügyminiszter úr az expozéjában is szólt.
Az indoklás utolsó mondata a következő: "Emellett az egészségbiztosítási pénztár a jövőben - a rendelkezésére álló jogi lehetőségek teljes körű felhasználásával - határozottan fellép a nemfizető munkáltatókkal szemben." Ezzel a lehetőséggel, gondolom, eddig is élt, az eredmény ismert: itt van előttünk a törvényjavaslatban.
A pénzügyminiszter úr expozéjában a kintlévőségek növekedésének indokai között a járulékbehajtás erőtlenségét is említette. Nagyon örülnék neki és mindenképpen indokoltnak tartanám az eredménytelenség és az erőtlenség okait feltárni, és az ebből fakadó szigorító intézkedéseket határozottan megtenni.
Engedje meg a miniszter úr, hogy az erőtlenség egyik indokaként szíves figyelmébe ajánljam a szűkebb környezetemben, Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében tapasztalt példát.
A határozott fellépésre, a behajtások végrehajtására egy olyan jólmenő vállalkozót bíztak meg, aki eddig még egyetlen peták tb-járulékot sem fizetett és gondolom, nem ő az egyetlen az országban. Igaz ugyan, hogy a mondás azt tartja, hogy a "tolvajból lesz a legjobb pandúr", de én kétségbe vonom a morális kifogásokon túl azt is, hogy a gyakorlatban ez igaz lehetne.
Az elmondott morális aggályokra tekintettel és a benyújtott törvényjavaslat garanciákat, szankciókat nélkülöző hiányossága miatt a kereszténydemokrata frakció tisztelettel kéri a tisztelt kormányt, hogy vonja vissza e törvényjavaslatot, és adja oda átdolgozásra a két önkormányzatnak. Köszönöm a türelmüket. (Taps a jobb oldalon.)
