DR. JÁNOSI GYÖRGY
DR. JÁNOSI GYÖRGY
DR. JÁNOSI GYÖRGY, a Művelődési és Közoktatási Minisztérium államtitkára: Köszönöm a szót, elnök asszony. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselő Úr! Az interpellációban felvetett kérdések a nemzeti alaptanterv követelményrendszeréhez, illetve annak kidolgozásához kapcsolódnak.
Az új követelményrendszer kidolgozása folyamatban van a minisztérium megbízásából. Ennek során az eddig elkészült követelményrendszer-alapelemeket igyekszünk összesíteni, azok hasznosítható elemeit összegyúrni, és év végéig elkészíteni az első változatát ennek az új követelményrendszernek. Terveink szerint a következő év elején bocsátanánk ezt széles körű szakmai vitára, hogy a szakmával létrejövő konszenzus alapján szülessék meg tavaszra az új követelményrendszer.
A nemzeti alaptanterv követelményrendszere, amely az első tíz évfolyamon szabályozza az oktatás tartalmát, tíz műveltségterületre osztja a kötelező ismereteket. Ezek egyike az "ember és társadalom" műveltségi terület, mely magába foglalja a történelmi ismereteket, az emberismeretet, a társadalmi és állampolgári ismereteket egyaránt.
A demokratikus jogállamon belül alapvető értéknek tekintjük az emberi jogok tiszteletben tartását. Éppen ezért a nemzeti alaptanterv követelményei közé ezeknek az ismereteknek az átadása be kell hogy épüljön.
Hozzá kell azonban tennem, hogy a törvény értelmében a pedagógus jogai közé tartozik a tankönyvek és segédkönyvek kiválasztása, az oktatás módszereinek megválasztása. Így a nemzeti alaptanterv konkrét művek, dokumentumok felhasználását nem írja elő. Én azonban úgy gondolom, olyan alapvető dokumentumról van szó, amely az új követelményrendszerhez kapcsolódó tankönyvi alternatívák mindegyikében helyet kell hogy kapjon majd.
Így az első kérdésre tehát igen a válaszom.
Némi pontosítás után a második kérdésre is igennel tudok válaszolni. Igen, a tárca helyesnek tartja azt, hogy a jogaikban sértettek, üldözöttek védelmére neveljük a felnövekvő generációt. Azt gondolom, abban egyetértünk, talán soha nem volt akkora szükség a szolidaritás érzésére a különböző társadalmi rétegek között, mint éppen ma. Így azt gondolom, a közoktatási törvény rendelkezései alapján minden iskola feladatává kell tenni, hogy átadja az alapvető erkölcsi ismereteket.
Hogy mindez a keresztény szellemben történjék-e, ez már egy összetettebb kérdés. Mert azt gondolom, a szolidaritás értékrendszere nemcsak a keresztény szellemiségben, hanem más vallások tartalmában, erkölcsi tanaiban és más értékrendszerekben is tetten érhető.
A kormányprogram kimondja, hogy az állami, önkormányzati iskolák a világnézeti el nem kötelezettség alapján kell hogy folytassák tevékenységüket. Ez egyszerűen csak annyit jelent, hogy állami, önkormányzati iskola hitbéli kérdésekben nem foglalhat állást, nem foglalkozhat azok igazságtartalmának megítélésével. Ez a tétel azonban nem jelenti azt, hogy nem kell erősítenünk a közoktatásban a vallási ismeretek körét, nem kell erősítenünk az egyház- és vallástörténeti ismeretek körét. Az állami és helyi önkormányzati iskolákban ennek megfelelően a keresztény értékrendet is oktatni kell, erősíteni kell ezek jelenlétét. Mint ahogy erősíteni kell más vallások megismertetését, más, komoly európai hagyományokkal rendelkező értékrendszerek megismertetését.
Ezekkel a pontosításokkal tehát a második kérdésre is igen a válaszom képviselő úr számára. Éppen ezért kérem, hogy az interpellációra adott választ szíveskedjék elfogadni. (Taps a bal oldalon.)
