KUNCZE GÁBOR
KUNCZE GÁBOR
KUNCZE GÁBOR belügyminiszter: Elnök Asszony! Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Képviselő Úr! Először is pontosítani szeretném információit. A helyzet ugyanis az, hogy a határtérségben történő közös szervezés esetén szükséges az ideiglenes határátkelőhely megnyitása. Ennek pedig megfelelő szabályozása van. Ugyanakkor azonban a település polgármestere ennek nem tett eleget.
A határőrség szervei egy meghívóból értesültek arról, hogy a határon valamilyen eseményt szerveznek. Ennek kapcsán kereste meg a polgármester urat a határőrizeti kirendeltség vezetője, valamint a rendőr-főkapitányság, és tájékoztatták őt a rendezvény ügyében követendő eljárásról. Ezek olyan törvények, illetve jogszabályok, amelyeket részben az Országgyűlés fogadott el, részben pedig az ezeket követő végrehajtási utasítások voltak.
Miután a polgármester úr ezeket a kérelmeket nem nyújtotta be, ismertették vele - még egyszer mondom - a követendő eljárást, az ideiglenes határátkelőhely-nyitásra vonatkozó szükséges intézkedéseket.
(15.20)
A polgármester úr ezek után úgy nyilatkozott, hogy nem látja értelmét a rendezvénynek, mivel az így elveszíti jelentőségét. A rendezvény napján egyébként a határőr-igazgatóság részéről semmilyen határrendet korlátozó intézkedés nem került bevezetésre.
Az államhatárra vezető közúton a határvonalig továbbra is szabad mozgás volt biztosítva a község lakóinak, ugyanakkor azonban a rendezvény helyszínéhez magyar területen a község lakosai nem mentek el.
Ami az Ipolytarnóc-Kalonda közötti határátkelőhely újramegnyitását illeti, ez nem szerepel ugyan a kormány 1995. évi tervében, mert egyrészt ahhoz hiányoznak a pénzügyi feltételek, másrészt a szlovák fél eddig nem fejezte ki egyetértési szándékát, azonban a Belügyminisztérium javasolni fogja a határátkelőhelyek megnyitásával foglalkozó tárcaközi operatív bizottságnak, hogy ezt a kérdést vesse újra fel, és kísérelje meg a szlovák féllel újratárgyalni.
Ami a harmadik ügyet illeti, az Ipolydamásd-Helemba ideiglenes megnyitásának a kérelmét, itt az történt, hogy 1994-ben az előzetes programnak megfelelően minden alkalommal biztosították az ideiglenes határ megnyitását egészen addig, amíg a Lettkés-Salka közötti határátkelőhely, ami ettől a határállomástól 6 kilométerre van, meg nem nyílt. Ettől kezdve azonban a szlovák fél részéről nem volt meg a készség az ideiglenes határátkelőhely megnyitására. Természetesen amikor ez szükséges volt, akkor a lettkés-salkai határátkelőhelynek a nyitva tartását két órával meghosszabbították.
Én azt tartom szükségesnek, egyetértve a képviselő úr által felvetettekkel, hogy ideiglenes jelleggel, azokon a napokon, amikor közös ünneplésre kerülhet sor, nyíljék meg ez a határátkelőhely.
A végleges megnyitására ennek is és a többinek is akkor kerülhet sor, ha egyrészt a szükséges anyagi feltételeket, a műszaki feltételeket és a szükséges állományt biztosítani tudjuk, másrészt ha a szlovák fél részéről a megfelelő fogadókészség megvan. Ez talán közismert, hogy azért többszörös nehézségeket vet fel a tárgyalások folyamán.
Ami képviselő úrnak azt a megjegyzését illeti, hogy egy '74-es rendelet van érvényben, ami azt tartalmazza, hogy a határon átbeszélni tilos, ez egy olyan rendszernek a szüleménye, amelyet hála Istennek magunk mögött hagytunk. Amikor én ezt elolvastam, ellenőriztem, jókat derültem rajta. Jókat derültem volna, megjegyzem, az elmúlt négy évben is, ha a képviselő úr felveti ezt a kérdést... (Derültség, taps a bal oldalon.) Megjegyzem, hogy nyilván ez annak a rendszernek egyfajta védekezése volt: ha a határon átbeszélni tilos, akkor nyilván visszabeszélni sem szabad. (Derültség.)
Köszönöm szépen a figyelmüket. (Taps a bal oldalon.)
