DR. LAKOS LÁSZLÓ
DR. LAKOS LÁSZLÓ
DR. LAKOS LÁSZLÓ földművelésügyi miniszter: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársaim! A földrendező és a földkiadó bizottságokról szóló 1993. évi II. törvény módosításáról szóló T/187. számú törvényjavaslat benyújtását az tette szükségessé, hogy a mintegy 1 800 000 fő részarány-tulajdonos közül 1 287 000-en kérték a törvényi lehetőségre és a törvényi kényszerre a részarány-tulajdonuknak megfelelő föld kiadását és kijelölését a földkiadó bizottságoktól, de a földkiadó bizottságok eddig csupán mintegy 600 000 földkiadási és földkijelölési határozatot hoztak.
Még mindig folyamatban van 680 000 kérelem elbírálása. Mivel több mint két és félmillió hektár termőföld birtokbaadásáról van szó, a földkiadó bizottságok munkáját, ezt az egész folyamatot fel kell gyorsítani és mielőbb be kell fejezni.
A földkiadó bizottságok munkájának a felgyorsítása azért szükséges, mert a tulajdonosok csak akkor hozhatnak valódi döntéseket, akkor határozhatják el, hogy földjüket saját maguk vagy valamilyen vállalkozás keretében - esetleg haszonbérbeadás útján - fogják hasznosítani, amikor azt a földet ténylegesen birtokba vehették.
Közel 700 000 részaránytulajdonos várja, hogy valódi tulajdonossá válhasson és valódi tulajdonosi döntéseket hozhasson. Nem tehetik ezt négy éve, mert a kárpótlási törvények végrehajtása alatt a részarány-tulajdon tulajdonba adása is szünetelt.
A földkiadó bizottságok a részarány-tulajdonosok választott testületei. Nem államigazgatási szervek. Semmilyen hatóságnak nem tartoznak felelősséggel. Szigorú elszámolási kötelezettségük nincs.
Ahol nem működnek a földkiadó bizottságok vagy éppen nem a törvény rendelkezései szerint tevékenykednek, ott a részarány-földtulajdonosoknak nem sok esélyük van arra, hogy földjüket valóban megkapják, és azt birtokba is vehessék. Ezen akarunk változtatni.
A jelenlegi törvényi rendelkezések csak igen szűk körben, kifejezetten a részarány-tulajdonosok kérésére teszik lehetővé a földkiadás, -kijelölés hatósági úton történő végrehajtását. De ezt ebben a törvényjavaslatban sem kívánjuk elérni.
Amennyiben a részarány-tulajdonosok nem élnek ezzel a lehetőséggel, akkor a nem működő vagy a törvénysértő módon működő bizottságok területén a földkiadás nem hajtható végre. A jelenlegi szabályozás ezt a problémát nem tudja kielégítő módon kezelni.
A kormány a földkiadó bizottságok munkájának felgyorsítása, a földkiadó bizottságok működésének egyszerűsítése és a végrehajtás során tapasztalt szabályozási hiányosságok kiküszöbölése érdekében terjesztette az Országgyűlés elé a javaslatot.
Miért nem működnek a földkiadó bizottságok? A mi tapasztalataink szerint a következők a fő okok:
Egyrészt a törvény nem ír elő határidőt munkájuk befejezésére. Nehéz, sokszor hálátlan feladat, s bizony sok feszültséggel jár földkijelölésekről határozatot hozni. Vannak jelzések, hogy a bizottsági tagok a saját ügyük elintézése után érdektelenné válnak.
(17.50)
Kevés a pénz a földkiadó bizottságok munkájára, és sokszor a hozzáértés hiánya is akadályozza ezt a munkát.
A törvénymódosítás lényege a következő: semmiképpen nem kívánjuk a részarány-tulajdonosok tulajdonosi jogosítványait megcsorbítani. Határidőhöz kell kötni a földkiadó bizottságok működését. Két határidőt jelölünk meg a javaslatban, egyrészt 1995. március 31-ét, másrészt 1995. december 31-ét. 1995. III. 31. napjának eredménytelen elteltével - tehát ha a földkiadó bizottságok a határozatokat nem hozták meg - a részarány-tulajdonosok közgyűlését össze kell hívni, amely eldönti, hogy meghosszabbítja-e a földkiadó bizottság működését 1995. december 31. napjáig, vagy erre az időtartamra új földkiadó bizottságot választ a földkiadás végrehajtására, a földkijelölés megtételére. A közgyűlés úgy is dönthet, hogy nem veszi igénybe a meghosszabbított határidőt. Ebben az esetben, illetőleg a meghosszabbított, 1995 végéig terjedő határidő eredménytelen elteltével a megyei, fővárosi földművelésügyi hivatalok hajtják végre a földkijelölést a részarány-tulajdonosok közgyűlésén. Ebben az esetben azonban a hivatalok a földkiadás egyszerűsített formáját fogják végrehajtani.
A javaslat több, a földkiadási eljárás egyszerűsítését és felgyorsítását elősegítő módosítást kíván bevezetni. Ilyen módosítások: a nagy létszámú földkiadó bizottságok működésének megkönnyítése érdekében a javaslat lehetővé teszi, hogy a földkiadó bizottság a tagok legalább felének jelenléte esetén határozatképes legyen. A földkiadó bizottság a jelenlegi rendelkezések szerint a részarány-tulajdonosok kérésére közreműködik az önálló földrészletek, ingatlanok kialakításában, a kialakításhoz szükséges egyezségek létrehozásában. Ez jelentős terhet ró a bizottságra, ezért a javaslat 3. §-a az eljárást leegyszerűsíti és felgyorsítja. A javaslat 6. §-a a tanyatulajdonosok részére a korábbinál kedvezőbb és gyorsabb eljárás bevezetésével biztosítja, hogy a tanyájuk körüli földet mielőbb tulajdonba és birtokba vehessék.
A javaslat a földkiadó bizottságok szakszerűbb működését kívánja segíteni azzal, hogy a földkiadási eljárás előkészítő szakaszában megfelelő szakmai képzettségű szakértők részvételét írja elő. A szakértőket a földművelésügyi hivatalok rendelik ki a saját, illetőleg a földhivatal vagy a megyei kárrendezési és kárpótlási hivatal dolgozói közül. A szakértők bevonása az eljárásba a részarány-tulajdonosok számára nem jelent költségterhet. A szakértő szakmai és technikai segítséget nyújt, de nem von el, nem vesz át tulajdonosi döntési jogosítványokat.
A javaslat nem tér ki a földkiadó bizottságok működési költségeinek biztosítására, mivel annak részletes szabályait kormányrendelet állapítja meg. A javaslattal összefüggésben azonban ezt a kormányrendeletet felülvizsgáljuk, annak érdekében, hogy a földkiadó bizottságok működése zavartalan legyen a hátralévő időszakban.
A javaslat fontos eleme, hogy a földkijelöléssel vagy -kiadással megszűnik a szövetkezeti közös földhasználat jogintézménye is, és ezt követően a haszonbérlet lesz az a jogintézmény, amely a szövetkezet földhasználatát lehetővé teszi.
Fontos javaslatunk, hogy a 20 fős korlátozást eltöröljük, mert károsnak tartjuk a tulajdonosok akarata ellenére történő és ezért erőszakos, és a későbbi egészséges földhasználat, földtulajdon kialakítását akadályozó korlátozás törvényben tartását.
Tisztelt Országgyűlés! A kormány úgy ítéli meg, hogy a javaslat összességében alkalmas a földkiadó bizottságok munkájának felgyorsítására, melynek eredményeként legkésőbb másfél-két éven belül a több mint másfélmillió részarány-tulajdonos nemcsak papíron, hanem a valóságban is tulajdonosa és birtokosa lesz a két és fél millió hektár termőföldnek.
(18.00)
E cél megvalósítása érdekében kérem a tisztelt Háztól a törvényjavaslat támogatását. Köszönöm a figyelmüket. (Taps.)
