DR. DOBOS KRISZTINA
DR. DOBOS KRISZTINA
DR. DOBOS KRISZTINA (MDF): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Nem először állok itt, amikor a művelődési kormányzat nem kíváncsi arra, hogy mi történik a költségvetéssel, illetve a pótköltségvetéssel, pedig most kivételesen meg szeretném dicsérni a művelődési tárca vezetőjét, hiszen ma délután hat órakor eljuttatta számunkra a költségvetést. Én úgy hiszem, hogy ez már eleve egy olyan precedens, hogy miközben a költségvetés részletes számait más tárcáknál októberben megkaptuk, csak novemberben kapjuk meg a tárca részletes adatait. Ennek kapcsán nagyon nehéz véleményt mondani, hiszen úgy gondolom, hogy egy vagy másfél óra alatt nem lehet alaposan áttekinteni ezt a költségvetést.
Mégis egy-két adatra vagy egy-két tényre hadd hívjam fel a figyelmüket. Többször elhangzott, hogy a felsőoktatás prioritást élvez, és a felsőoktatás számára plusz hárommilliárdos támogatás lesz a '95-ös költségvetésben. Sajnos azt kell mondjam, hogy ez a hárommilliárd valahol eltűnt. Ezt ugyan az oktatási bizottságban is megerősítette helyettes államtitkár úr, amikor azt mondta, hogy a számokból igen nehéz kiolvasni, pláne ha azt vesszük, hogy a pótköltségvetés kapcsán jelentős csökkenés volt a felsőoktatási intézményeknél, tehát az ehhez képest történt emelés nem jelenti azt, hogy valójában a felsőoktatás támogatása jelentősen megnövekedett. Nem jelenti azt. Sajnos ez azt jelenti, hogy mégis valóra válik az a terv, hogy az elsőéves hallgatói létszám csökkenni fog, bár ez még mindig nem jelenti azt, hogy összességében csökken a hallgatói létszám, hiszen nagyobb létszámú évfolyamok vonulnak ki az egyetemekről, illetve kerülnek azoknak az évfolyamoknak a helyébe, amelyek most még kisebb létszámúak voltak.
A másik jelentős tétel: a felzárkózás az európai felsőoktatáshoz. Bár ebben a költségvetésben a '94-es 800 millióról 1500 millióra emelkedett, mégis azt kell mondjam, hogy a pótköltségvetés 800 milliós elvonása azt mutatja, hogy nem emelkedett valójában, legfeljebb csak a pótköltségvetéshez viszonyítva.
Azt kell mondjuk: ismét vesztes a felsőoktatás ebben a költségvetési évben, és nemcsak egy ágazatnak egy része a vesztes, hanem úgy gondolom, hogy az egész elindult fejlesztési program veszteségét jelenti, hiszen nagy létszámú vagy nagyobb létszámú korosztályok kerülnek ki érettségizetten az elkövetkezendő években, mert az elmúlt évek során sikerült az érettségi felé orientálni a diákokat, tehát egyre többen választották a középiskolákat, egyre többen választották azt, hogy érettségit tegyenek, mert úgy gondolták, hogy nagyobb lehetőségük lesz felsőoktatási intézményekben tanulni.
A közoktatással kapcsolatosan hadd említsem meg, szerencsére vagy nem szerencsére ennél a tárcánál a közoktatásnak csak egy része szerepel. A nem szerencsére azért, mert mint tudjuk - és erre nem szeretnék kitérni - a normatívákban egy fillér emelkedés sem történt, de ez nem ennek a tárcának a fejezetében jelenik meg, hanem a Belügyminisztérium fejezetében.
Helyettes államtitkári szinttől felfelé többször hallottunk 800 milliós közoktatási modernizációs alapról. Többször hallottuk, hogy rendelkezésre áll az a 800 millió forint, ami a közoktatás megújítását fogja szolgálni. Ezzel szemben létezik egy Pedagógus Szakma Megújítási Program, ami valóban emelkedett 100 millióval, csak miközben emelkedett 100 millióval, a minisztérium elfelejtette a nyilvánosság számára feltárni, hogy mi történt azzal a 150 milliós veszteséggel, ami az elmúlt évben érte a Pedagógus Szakma Megújítási Programját, milyen lépéseket tett, hogy azokat megbüntesse, akik valójában nem gondosan kezelték ezeket az összegeket.
Tehát félve mondom ezt az emelkedést, mert úgy érzem, hogy továbbra is olyan kezekbe kerül, ami esetleg nem biztosítja a gondos gazda és valóban a közoktatás fejlesztését szolgáló területeket.
Külön megdöbbentő számok jelennek meg a közoktatás területén. Ha a megdöbbenésemet önökkel megoszthatom, a tanárok nyelvi átképzésére szánt 60 millió forint, amiről tudjuk, akik ezen a területen dolgozunk, hogy a 250 millió sem volt elég, úgy gondolom, azt mutatja, hogy nem óhajtjuk a tanárok nyelvi átképzését. Ebben nemcsak az orosztanárok nyelvi átképzése van, hanem annak a hiánynak a kiküszöbölése, ami ma a közoktatásban megjelenik, hogy nincsenek nyelvtanárok, és ezért különböző szervezetek aratnak, rendkívül magas összegeket kérnek azért, hogy a szülők, akik kívánják, hogy gyermekük egy nyugati vagy bármilyen nyelvet megtanuljon, iskolán kívül tehesse ezt.
A másik, legalább ilyen jelentős összeg a pedagógusok intenzív képzése, ami mindössze 44 milliót kapott ebben a költségvetésben. Mindannyian érzékeljük, hogy a pedagógusok képzése, átképzése és továbbképzése rendkívül fontos feladat. Ha erre a tárca nem tud elkülöníteni, akkor ezt a feladatot nem fogja tudni megoldani, ennek következtében valóban előfordulhat, hogy munkanélküli pedagógusok lesznek, valóban előfordulhat, hogy azok a pedagógusok, akik munka mellett és bizonyos kevés anyagi áldozattal vállalják a továbbképzést, nem jutnak továbbképző helyhez, nem jutnak ilyen lehetőséghez.
Nem járt jobban a közművelődés és a művészetek területe sem ebben a költségvetési tervezetben. Talán megdöbbentő mindazok számára, akik áttekintették ezen rövid idő alatt is a költségvetést, hogy a Szabad Művelődési Alapítványra szánt 400 milliós összegből az idei évre már csak 80 millió jutott. Ha ehhez hozzávesszük, hogy a mintegy 152 szakszervezeti, önkormányzati tulajdonban, illetve fenntartásban lévő művelődési házat és ezeknek a programjait ebből az összegből támogatták, akkor úgy hiszem, hogy nem véletlen, hogy a művelődési házak képviselői már az elmúlt napokban járkáltak a folyosón és próbálták a képviselőket arra kérni, hogy támogassák őket.
Nem tudom, hogy a tárca haragszik-e a filmszakmára. Nem tudom, hiszen nem is feladatom ennek az értékelése. De hogy a dokumentumfilmek 220 milliós összegét nullára redukálta, hogy a napjaink eseményeit dokumentumáló 50 milliós összeget nullára redukálta, ez azt mutatja, hogy ezen a területen nem kíván a művelődési tárca semmiféle dokumentációt támogatni. Valójában adott egy csekély támogatást a filmes alapítványnak, de ezeknek a jogcímeknek a megszüntetése azt jelenti, hogy ez a tevékenység is alapvetően meg fog szűnni.
A tárca összköltségvetése csökkent. Ez azt jelenti, hogy a '94-es költségvetéshez és annak a pótköltségvetéssel módosított előirányzatához képest is csökkent a tárca költségvetése. Én megértem, hogy vannak olyan törekvések, amelyek a költségvetési egyensúlyt javítani próbálják, megértem, hogy spórolni kell bizonyos területeken, de az itt bemutatott és valóban csak felvillantott spórolási lehetőségek nem lehetőségek igazán. Ezek nem valódi alternatívák, hanem azt jelentik, hogy mind a felsőoktatás, mind a közoktatás, mind a kultúra és a művészeti területek vesztesei ennek a költségvetésnek.
Nem szeretném azt hinni, hogy lehetőségünk vagy módunk lesz arra, hogy a pótköltségvetésben jelentősen meg tudjuk változtatni a tárca költségvetését. Nem hiszem, hogy ez meg fog történni, hiszen ismerve a jelenlegi helyzetet, úgy érzékelem, úgy látom, hogy ez a terület vesztesként fogja elhagyni az idei évet.
(18.20)
Mégis arra kérem képviselőtársaimat, hogy gondolják meg, amikor megszavazzák a költségvetést, gondolják meg, hiszen nemcsak 1995 költségvetéséről van szó, nemcsak az 1995. évről, hanem az az egyetemi hallgató, aki nem jut be 1995-ben az egyetemre, nem biztos, hogy '96-ban be fog jutni. Az a főiskolán tanuló diák nem biztos, hogy tudja folytatni a tanulmányait, s az a közoktatásban dolgozó és tanuló nem biztos, hogy sokáig ilyen megszorításokkal fogja művelni ezt a területet. Én ezért azt kérem önöktől, hogy közösen gondoljuk meg azt, hogy milyen lehetőségek vannak a változtatásra, de az ilyen módon benyújtott, ilyen elkapkodott és ennyire rossz költségvetést, ami a művelődési és közoktatási területre vonatkozik, ne fogadják el. (Taps a jobb oldalon.)
