VARGA MIHÁLY
VARGA MIHÁLY
VARGA MIHÁLY, a FIDESZ képviselőcsoport részéről: Elnök Asszony! Tisztelt Ház! Utolsó vezérszónokként hozzászólva, valóban csak néhány olyan dologról szeretnék beszélni, ami a társasági adó módosításának, mondjuk, a főbb elemeit képezi.
Elöljáróban azonban engedjék meg, hogy egy rövid megjegyzést tegyek az SZDSZ vezérszónokának a hozzászólására. Szóval, valóban vannak olyan jelenségek ma a vállalkozók adóztatásánál, amelyek nem segítik azt a célt, hogy a piacgazdaság elemeinek, körülményeinek társadalmi elfogadottsága nőjön vagy emelkedjen. Mégis úgy gondolom, nem elfogadható az a magatartás, hogyha valamelyik párt kormányra jut, akkor az egyből vállalkozásellenes vagy nem egészen vállalkozást segítő lépéseket hoz, és ilyen retorikát foganatosít meg. Nem célszerű úgy vállalkozásellenes hangulatot teremteni, hogyha a vállalkozókat az ügyeskedő, a szabályokat kijátszó, a 600-as Mercedesszel közlekedő kategóriába zsúfoljuk be. A vállalkozók döntő többsége nem ezek közé tartozik. A vállalkozók nagy része igenis becsületesen, törvénytisztelő állampolgárként végzi a munkáját. És hát elsősorban azokra a vállalkozókra kell itt gondolni, akik a mindennapi élet alapvető feltételeit biztosítják a számunkra.
Én tehát nem értek egyet azzal a megfogalmazással, hogy a vállalati tulajdonban lévő magángépjárművek használatánál itt csak azokra kell gondolnunk, akik első vállalkozóként vagy vállalkozásuk kezdeteként ilyen jellegű, nagy értékű gépjárműbe fektetnek be pénzt. Nem erről van szó, tisztelt Ház, és kérem, hogy ezt a retorikai fogást ne használjuk a későbbiekben sem.
Most néhány szót magáról a társasági adó módosításáról. Valóban, ahogy a tegnapi expozé folyamán a pénzügyminiszter úr elmondta, itt egy kisebb jellegű módosításról van szó, és várhatóan - legalábbis a kormány szerint - az elkövetkező években nagyobb arányú módosításra nem kerül sor. Üdvözöljük ezt a lépést. Valóban úgy gondoljuk, hogy a vállalkozói gazdálkodás biztonságához, tervezéséhez hozzátartozik az, hogyha nagyjából adott keretfeltételekkel lehet egy vállalkozónak számolnia és nem kell évről évre teljesen új adójogszabályokkal sem szembenéznie.
Üdvözöljük azt a lépést, hogy a kormány a társasági adó módosításakor a beruházásokat és a befektetéseket ösztönözni kívánja, és a változások egyik főirányaként a foglalkoztatások bővítésére is lépéseket tesz. Ezek, azt hiszem, hogy a magyar gazdaság jelenlegi helyzetében kedvező és üdvözlendő lépések. Reméljük, hogy a vállalkozók ezekkel a lehetőségekkel élni tudnak vagy élni fognak majd a jövő év folyamán.
Néhány szót az adótörvény módosításainak konkrétumairól.
Az első ilyen, ami minden vállalkozó számára nyilván kedvező lépés lesz, az adókulcsok csökkentése. Az eddigi 36 százalékos kulcs helyett a jövő évben, ha a módosítást a parlament elfogadja, 18 százalékos adókulccsal kell számolni. Azt mondhatjuk, hogy ez egy kedvező lépés; nyilván segíteni fogja, hogy a vállalkozói nyereségből több jövedelmet lehessen átcsoportosítani a vállalkozás bővítésére.
Úgy gondoljuk azonban, hogy önmagában az adókulcs csökkentése, ha csak ez a lépés önmagában valósul meg, nem feltétlen segíti elő a vállalkozások működésének javítását. Hiszen több olyan körülmény van még egy vállalkozás működésekor, ami egy nyereséges vagy nem nyereséges eredmény elérése érdekében számításba jön. Tehát úgy gondoljuk, hogy ez egy nagyon fontos lépés, és ezt a Fidesz a maga részéről üdvözli. Egy liberális pártnak alapvető érdeke, hogy a vállalkozásokat segítse, amennyire lehetséges; de a vállalkozói környezet, tehát annak az összességnek, amelyben egy vállalkozó működik, ez csak az egyik - igaz, nagyon fontos - eleme.
Bízunk abban is, hogy a kedvező feltételek megvalósulásával a beruházások megtérülése is gyorsulni fog, és ez lehetővé teszi, hogy a vállalkozók a mai hitelviszonyok, hitelkörülmények mellett saját forrásból is tudjanak a beruházásaikra jövedelmet fordítani.
Nem teljesen egyértelmű az osztalék e törvényjavaslatban szereplő magasabb adóztatásának ügye. A törvényjavaslat indoklása szerint arról van szó, hogy ez, az osztalék magasabb adóztatása a jövedelmek vállalkozásban hagyására ösztönöz, nem kerül sor a vállalkozásból való felélésre, kivonásra.
A másik főbb indoklás szerint ez ösztönzi azt, hogy külföldi befektetők jöjjenek az országba, és ilyen vállalkozásokban vegyenek részt. Én nem hiszem - hogy csak az előbbire utaljak -, hogy egy külföldi vállalkozót pusztán ez az intézkedés motiválni fog abban a döntésében, amikor úgy dönt, hogy Magyarországon nyit vagy kezd vállalkozást. A külföldiek számára legalább olyan fontos, hogy megfelelő infrastruktúrát találjanak; tehát legyen egy működő ország, ennek az infrastruktúrának minden kiépült elemével, a telefontól kezdve az egyéb hálózatig. Ugyanolyan fontos, hogy az országban olyan hangulat legyen a külföldi beruházások iránt, amely elősegíti ezeknek az országba jövetelét; ebben - szerintem - Magyarország jó pozíciókat ért el az elmúlt négy év során. Ugyanilyen fontos, hogy a gazdaságban legyenek biztató jelek arra nézve, hogy az ide befektetett tőke megtérül és nyereséget hoz. Ebből a szempontból úgy érzem, hogy a külföldi befektetők számára némileg bizonytalanabb a kép.
Az ország belső és külső egyensúlya valóban nincs túl jó helyzetben '93 közepe óta. Ebből a szempontból bízunk abban, hogy a jövőre elfogadandó költségvetés és az azzal megvalósuló gazdaságpolitika ezeket a lépéseket ösztönözni fogja. Akkor valóban igaz lesz az a megállapítás, hogy ez az osztalék, a törvényjavaslatban szereplő módosítás, segíteni fogja a külföldiek Magyarországra jövetelét.
A törvényjavaslat szerint szűkülni fognak azok az adókedvezmények, amelyeket eddig a vállalkozók, a vállalkozások igénybe vehettek. Az első ilyen pont, amit nem teljes mértékben tudunk támogatni, a beruházási adókedvezmények visszafogása. Valóban, ez is azok közé az adókedvezmények közé tartozik, amelyeknek a hatása, a tapasztalatok alapján, nem egészen egyértelmű. Tehát nem az a bajunk ezzel a módosítással, hogy megtörténik; inkább az, hogy az ilyen jellegű adókedvezmény teljes mértékben megszűnik.
Tehát véleményünk szerint az adóhivatalnak az előkészítésbe történő bevonásával lehetőség lett volna arra, hogy a beruházási adókedvezményeket valóban azok körére terjesszük ki, akik ezzel valamilyen módon élni tudnak. Ugye, az indoklás úgy szól, hogy ezek a vállalkozások igazából beruházási adókedvezmények adása nélkül is létrejöttek volna; a tapasztalatok szerint - legalábbis a Pénzügyminisztérium tapasztalatai szerint - ez a helyzet.
Mi úgy gondoljuk, abban a helyzetben, amikor részben a pótköltségvetési törvény, részben a '95-ös költségvetési törvényjavaslat részben visszafogja a kormányzati beruházásokat, nem célszerű a beruházási adókedvezmény megvonásával is visszafogni a vállalkozásokat ebben a tevékenységben.
(11.30)
Ezért ennek a kedvezménynek a megtartására módosító indítványt fogunk beadni.
Az amortizációs kulcsok csökkentéséről néhány szót. Itt elsősorban két terület amortizációs kulcsainak csökkentéséről lehet beszélni: az infrastrukturális és a környezetvédelmi kulcsok csökkentéséről.
Az indokolás azt az érvet használja, amelyet az előző esetben elvetett, hogy ezeknek az amortizációs kulcsoknak a megadásával ezek a fejlesztési források bővülni fognak, ezek a beruházások növekedni fognak. Nem egészen érthető tehát számunkra, hogy míg az egyik esetben egy adókedvezmény-csökkentés - a javaslat szerint - csökkenteni fogja, illetve enélkül is megvalósulnak ezek a beruházások, addig a másik esetben - amikor az amortizációs kulcsokról van szó - ezekre a beruházásokra pozitív hatása lesz majd ennek a csökkentésnek. Úgy véljük tehát, hogy nem egészen egyértelmű a törvényjavaslatnak ez a része, ez az indokolása.
Végül két dologról szeretnék még beszélni. Az egyik a foglalkoztatás ösztönzése, amelyet a törvényjavaslat egyik pozitív elemének tartunk. Valóban úgy gondoljuk, hogy az a vállalkozások számára is kedvező környezetet teremt, ha nem kell a fekete- vagy a szürkegazdaság elemeit alkalmazniuk működésük során.
A feketemunka visszaszorítása valóban az a terület, ahol a kormány a következő években még jelentős eredményeket tud elérni, hiszen ez mindannyiunk, minden adófizető állampolgár számára veszteséggel jár. Ezért reméljük, hogy ezek a lépések már a következő év folyamán kedvezőbb hatásokkal járnak.
Latorcai János, előttem szólt képviselőként már bővebben beszélt a lízingelt eszközök költségelszámolásának szigorításáról. Jómagam is úgy vélem, hogy ez a lízinglehetőség elsősorban azokat a kis- és középvállalkozásokat segítette, amelyek nagyon nehezen tudnak forrásokhoz, hitelekhez jutni. Ezért tehát jónak tartanánk, ha a lízingelt eszközök elszámolásának a szigorítása nem történne meg. Ez a lehetőség a jelenlegi gazdasági helyzetben továbbra is nyitva állna - mondom - főleg a kis- és középvállalkozók számára. Gyakorlatilag ez az egyetlen olyan forrás, amellyel - ha nem is korlátlan mértékben - nagymértékben rendelkeznek.
Végül, de nem utolsósorban a közalapítványok forrásainak bővítéséről. Itt az oktatás, a kulturális, a szociális szféra, az egészségügy, a sport, a környezetvédelmi alapítványok esetében kedvező elmozdulás történik: a vállalkozások korlátozás nélkül levonhatják ezeknek az alapítványoknak adott juttatásaikat. Amelyik alapítvány ebbe a körbe nem fér bele, az már valóban olyan tevékenységet folytat, amely véleményünk szerint sem kell, hogy ilyen támogatást kapjon. Bár ebben az esetben is megmarad az egyéb adományok húsz százalékos levonhatósága.
Tisztelt Ház! Összefoglalva: a Fidesz parlamenti frakciója támogatni fogja ezeket a módosításokat és reméljük, hogy beváltják azokat a hozzáfűzött reményeket, amelyek a miniszteri expozéban elhangzottak.
Köszönöm szépen. (Taps.)
