JUHÁSZ GÁBOR
JUHÁSZ GÁBOR
JUHÁSZ GÁBOR, az MSZP képviselőcsoport részéről: Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Képviselőtársaim! Az előttem szóló alapján be kell, hogy jelentsem: a szocialista gőg élő megtestesülését látják most itt önök előtt, és kérem, nézzék meg jól, hallgassanak, aztán majd önök is alkossanak valamilyen ítéletet efölött. Egyébiránt a társasági adó módosítási javaslatáról, hivatalos nevén a T/232. számú törvényjavaslatról szeretnék beszélni.Ez a javaslat része annak a '95-ös adócsomagnak, amely még a '92-ben átfogóan módosított adótörvényi szerkezetben az utolsó évét tapossa jövőre, hogy aztán a '96-os évre meghirdetett - reményeink szerint elfogadásra kerülő - új adócsomag felváltsa. Azért egy kicsit kilóg ebből a sorból, hiszen a miniszter úr sem titkolta: a társasági adó, kisebb korrekciókat kivéve, alapelveiben az egyik olyan adótörvény, amelyet a kormány az elkövetkezendő három évben nem kíván alapvetően módosítani. Ezért is több figyelmet érdemel, új üzeneteket hordoz.
Milyen céloknak kell megfelelnie? Az új gazdaságpolitikai vonalvezetés igényeit kell, hogy kielégítse. Vagyis csökkentse az elkerülhető adminisztrációt, más jogszabályokkal álljon összhangban, legyen egyszerű és nehezen kikerülhető, avagy ne legyen érdemes megkerülésével a csábító kockázatot vállalni, segítse a vállalkozói szférán túl a civil szférát is a maga eszközeivel.
És a két alapvető cél: ösztönözze a foglalkoztatást, különösen a munkanélküliek foglalkoztatását, ösztönözze a beruházásokat és a tőkebefektetéseket. Vagyis segítse a kormány programjában is szereplő modernizáció beindulását.
Ennek a törvényjavaslatnak a legfontosabb üzenete belföldi, külföldi, magánszemély és cég felé egyformán az: gyertek ide, itt megéri jövedelmező vállalkozásban részt venni és fejleszteni. És ha már a 600-as Mercedeseknél tartunk: adja a jó isten, hogy minden vállalkozó, főleg a kezdő vállalkozók 600-as Mercivel járhassanak... (Homoki János: A kezdő nem!) Nagyon bízom benne, hogy úgy talán majd a portásoknak is jut egy kis 190-es.
Az, hogy itt ilyen adókörnyezet legyen, avval érhető el, segíthető, hogy a társasági adó mértéke abban az esetben, ha a vállalkozásban marad a jövedelem, 36-ról 18 százalékra csökken. Ezt drasztikus adócsökkentésnek nevezi a közgazdaságtan.
Milyen előnyei vannak a drasztikus adócsökkentésnek? Segíti a növekedésben érdekelt, jövedelmező vállalkozásokat a megerősödésben, és arra ösztönzi a tulajdonosokat, hogy hagyják a cégben tovább a kitermelődött jövedelmet. Adósemleges feltétel révén minden befektető számára azonos kedvezményt jelent. Élénkíti a beruházási szándékot és gyorsítja a beruházások megtérülését.
A külföldiekre vonatkozóan sok országgal érvényben lévő kettős adóztatások elkerüléséről szóló megállapodásokban rögzített öt-tizenöt százalékos forrásadóztatási mértékhez közelíti a magyar befektetők adóztatását is, ami nemzetközi szinten is alacsony értéknek számít. Ezzel egyidőben szűkülnek más, egyéb adókedvezmények.
Eddig a közvetlenül nem kedvezményezett cégek kiskapukat kerestek az adó elkerüléséhez. Sok olyan külön kedvezmény vonatkozott beruházásokra, amelynek igénybevétele nem játszott döntő szerepet azok megvalósulásában, hiszen nagy részüket mindenképpen meg kellett valósítani a kapcsolódó jelleg miatt. A kevesebb kivétel azt is jelenti, hogy kevesebb kibúvó van, várhatóan növekszik az adózási fegyelem, megszűnik a külföldiek negyven százalékos adókedvezménye és megszűnik a minimumadó.
Mik a megmaradó kedvezmények?
(11.00)
Megmarad a 100 százalékos adókedvezmény az egyedi engedélyekkel rendelkezőknél. Megmarad a 60 százalékos adókedvezmény. Megmarad az off-shore cégek 85 százalékos kedvezménye is. A '94. évinek 50 százalékos szintjén, de továbbra is megmarad az exportfejlesztés és beruházás érdekében felvett hitelek kamata arányában igénybe vehető adókedvezmény. Növekszik az amortizációs kulcs, amely a megtérülést gyorsítja. Jelentős foglalkoztatásösztönzési kedvezményt tartalmaz. A munkanélküliek foglalkoztatása után a tb-járulék 100 százalékának adóalap-csökkentési lehetőségét tartalmazza, ez közvetlen érdekeltséget teremt tartósan munkanélküli, vagy pályakezdő fiatalok foglalkoztatására. Segíti a civil szféra megerősödését is, ráadásul két módon.
S kérem engedjenek itt meg egy kitérőt. Mi, szocialisták a magunk részéről ennek külön örülünk, és aki ezt a szférát szálkának látja a mi szemünkben, úgy vélem, az nem akarja látni a fától az erdőt.
A két segítő mód: egyrészről az oktatási, kulturális, szociális, egészségügyi, környezetvédelmi és sport területeken működő közalapítványokat az adományozók korlátozás nélkül támogathatják, ezzel a vállalkozók csökkenthetik adóalapjukat. Megjegyzem: véleményem szerint az ifjúság, mint cél csak véletlenül maradhatott ki ebből a felsorolásból. Addig is, míg bekerül, tisztelt képviselőtársaim vélhető támogatásával egy módosító indítványban biztosítom a fiatalokat a tisztelt Ház várható jóindulatáról.
Az egyéb adományokat is preferálja a törvénytervezet, az adóalap 20 százalékáig vehetők figyelembe. Azoknál a tevékenységükkel önmagukon segítő szervezeteknél is jelentős segítséget biztosít a törvény, akik a saját munkájukkal kívánják megteremteni a működésükhöz szolgáló anyagi alapokat. Bővül az adómentesen végezhető tevékenységek köre kulturális, sport területen. A közhasznú társaságok tevékenységi körének bővülésével kiterjeszkedik ezen szervezet az oktatás, a kultúra, a környezetvédelem területére is és egyúttal egyszerűsödik a szabályozása is.
A törvény rögzíti a kedvezményezett bevételek felsorolásával a kört és megszűnik a Pénzügyminisztérium jóváhagyási kötelezettsége. Az adminisztrációs terhek csökkennek a gépkocsik üzemanyag-felhasználásával kapcsolatos adóalap-korrekció megszűnésével. Más jogszabályokkal az összhangot javítja, illetve pontosít. Ilyen például a lízingdíj-elszámolás: költségként, a bérbevételi idővel arányosan lehet érvényesíteni. Értelmez néhány alapfogalmat, mint reprezentáció, off-shore cégek feltételei, adóalap-korrekciós jogcímek stb. Lehetővé teszi a kamarai tagdíj költségként való elszámolását és megszünteti annak kétszeres kedvezményezettségét.
Mint minden törvényjavaslat, természetesen ez is ad lehetőséget néhány további egyeztetésre, korrekcióra. Ilyen lehet az MRP-szervezetek adóztatásának finomítása, a már említett preferált közalapítványi célok közé az ifjúsági célok felvétele, s nem biztos, hogy ezen törvény keretein belül, de a sikeres és jövedelmező vállalkozásokon túl gondolkodni kell a társadalmilag és gazdaságilag is elmaradott térségekben működő, kevésbé jövedelmező cégek és a foglalkoztatás jövőjéről is.
Milyennek látom a törvénytervezetet? A szereplők közötti versenysemlegesség felé mutat. Erősen segíti a jövedelmező, fejlődni akaró vállalkozásokat. Azzal, hogy a jövedelmek cégben hagyását kezdeményezi, egyfajta hitelkényszert helyettesít és nemzetgazdasági szinten a pénzigény csökkenését okozza. Szűkíti a költségként elszámolható jövedelmek körét.
Mindezek után legnagyobb erényének azt tartom, hogy az adó mértéke, ha a jövedelem a cégben marad, akkora lesz csupán, hogy bízhatunk benne, megboldogult nagymamám alapigazsága a vállalkozók között is meghallgatásra talál, miszerint becsületesen élni is bajos, de megéri. Köszönöm figyelmüket. (Taps a bal oldalon.)
