VARGA MIHÁLY
VARGA MIHÁLY
VARGA MIHÁLY (Fidesz): Köszönöm, elnök asszony. Tisztelt Ház! Szeretnék én is hozzátenni néhány dolgot az eddig elhangzottakhoz. Többek között azért is, mert Szekeres Imre hivatkozott az én egyik korábbi hozzászólásomra.
Valóban így van, az egyik legutóbbi ülésünkön szóvá tettem. Hadd tegyem hozzá: ha valaki a jegyzőkönyvet előveszi és továbbolvassa - nem is annyira a módosító javaslat miatt, hanem magának a témának az okán szeretnék emlékeztetni rá: - arra hivatkoztam, ezeken a bizottsági üléseken és a költségvetési során is, néha déja vu érzésünk van. Egyrészt lopakodó módosító javaslatokkal találjuk magunkat szembe, amelyek hirtelen előkerülnek kormánypárti képviselőktől, és bizottsági módosító indítvány formájában kerülnek majd a tisztelt Ház elé. Másrészt pedig azért említettem pont ezt a módosító indítványt, hiszen ennél fordult az elő, amit a korábbi években, időszakban is tapasztalhattunk, hogy egy-egy vitát úgy zárnak le a bizottsági ülésen, hogy egy kormánypárti képviselő föláll és javasolja, hogy itt a vitát pedig zárjuk le. Ilyen ügyrendi indítványt tesz. Így tehát az ellenzék érdemben ehhez a ponthoz sem tudott hozzászólni a bizottsági vita során.
Még hadd tegyem hozzá, hogy valóban, ahogy Pusztai Erzsébet is mondta, a bizottsági ülésen ennek a módosító indítványnak a tárgyalása nem is került volna sorra, ha ezt mi nem kifogásoljuk. Többek között Pusztai Erzsébet tette ezt szóvá.
Szeretnék néhány szót magáról a módosító indítványról beszélni. Igaza van Gaál Gyulának és Nagy Sándornak is abban, hogy az államapparátus létszámcsökkentése szükséges és magában az államigazgatásban dolgozók létszáma véleményünk szerint is túlzott, nagy. Szükség van tehát ennek egyfajta csökkentésére.
Csak zárójelben jegyzem meg, hogy nem igaz az a Horn Gyula által is említett kijelentés, hogy egymillió ember kapja az államtól a fizetését. A Statisztikai Hivatal felmérése szerint ennél jóval kisebb az a létszám, amely az államigazgatási szférában dolgozik. Másrészt nem tudjuk - bár kétségtelen, hogy támogatjuk azt a koncepciót, hogy csökkenjen az államigazgatásban dolgozók létszáma -, hogy a módosító indítvány mögött valóban erről van-e szó.
Ugyanis köztudott, tisztelt képviselőtársaim, hogy végkielégítést valaki akkor is kaphat, ha egyik intézményből kerül át a másikhoz. És bizony, vannak erre utaló jelek, hogy itt tulajdonképpen nem létszámleépítésről van szó, hanem például X. úr egyik minisztériumból távozik a másik minisztériumba, miközben megkapja a végkielégítést.
Nem kaptunk erre vonatkozóan információkat, hiába kértem ezt a múltkori plenáris ülésen, és hiába kértük ezt a bizottsági ülések során is.
Többek között azt sem tudjuk - és jogilag nehezen értelmezhető -, hogyan hozhat a parlament egy '95-ös törvényjavaslatban '94-re vonatkozó döntést. Az én véleményem szerint ez nyilvánvalóan sérti az államháztartási törvény előírásait, ilyen módosító indítványt már csak emiatt sem szavazhatna meg a Ház. Másrészt pedig a számszaki részével nem vagyunk tisztában, hiszen nyilvánvaló, ha ez a döntés elfogadásra kerül, növelni fogja a '94. évi költségvetés hiányát. Nem ismerjük ennek a módosításnak a forrását. Ezt kell tehát vélhetően feltételeznünk.
A pótköltségvetési törvényjavaslatban 500 millió forint volt erre a célra elkülönítve. Nem kaptunk arra sem kielégítő választ - sem itt, sem a bizottsági ülésen -, hogy ez a pénz elég volt-e, vagy nem volt elég, mért van szükség 1,6 milliárd forintra ezeknek az intézkedéseknek a fedezéséhez?
Tisztelt Képviselőtársaim! Az indítvánnyal tehát többféle baj is van: nincsenek információink; való igaz, hogy sért néhány törvényi rendelkezést is. Ezért mi az indítvány szavazásakor - ha ez szavazásra kerül - "nem"-mel fogunk szavazni.
Köszönöm szépen. (Taps az ellenzék soraiban.)
