DR. PUSZTAI ERZSÉBET
DR. PUSZTAI ERZSÉBET
DR. PUSZTAI ERZSÉBET (MDF): Elnök Asszony! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársak! Először is most reagálok Gaál Gyulának azzal, hogy nyilván nem figyelt megfelelően, hiszen én nem a szombati döntésről, hanem a korábbi tárgyalásról beszéltem. A költségvetési bizottság azért tárgyalta december elején ezt a módosító indítványt, mert én kértem, és ha én akkor ezt nem kérem, most szombaton nem hozhatnak váratlanul olyan döntést - amely egyébként nem lehet érvényes az egész Házra -, hogy a részletes vita lezárása után mégiscsak szavaztatni szándékozunk ezt a módosító indítványt.
A másik pedig az, amit Nagy Sándor mondott, hogy a tömegtájékoztatás foglalkozik ezzel. Igen, azóta, mióta a költségvetési bizottságban feltettem a kérdéseimet, és ott ültek az újságírók, akik ezt hallották. Ezután, ekkor informálódtak a tömegtájékoztatás emberei arról, hogy ez létezik. Ezután indultak nagyon érdekes kutatásokra a különféle minisztériumokba arra vonatkozóan, hogy honnan, hány embert és milyen körülmények között szándékoznak elbocsátani. Egészen meglepő dolgok jelentek meg az újságban. Többek között olyan, hogy volt minisztérium, amelyik nem kapott erről megfelelő információt, és azt mondta, hogy majd ha részletesen informálják, akkor... Tehát nagyon érdekes dolgok derültek ki.
A következő az, hogy a módosító indítvány benyújtásának dátuma november 29-e, a kormányhatározat kihirdetésének dátuma december 2-a. Tehát már eleve nem lehettek eléggé informáltak az érintettek erről a kérdésről, ha a kormányhatározat később jelent meg, mint a módosító indítvány. Egyébként az újságban szerepelt, hogy az érintett szakszervezetekkel nem tárgyalták meg ezt a kérdést.
A következő kérdés annak a jogi megoldásnak a furcsasága, amit jogászi oldalról is fejtegettek már, hogy a pótköltségvetés megszavazása után egy hónappal módosítjuk a pótköltségvetést. Elég érdekes kérdés, hogyan tervezték meg az ehhez szükséges végkielégítések 500 millióját, ha végül is ezt háromszoros összegben kell majd meghatároznunk visszamenőleg, majd ha januárban érvénybe lépett a törvény.
A következő kérdés az, hogy mikor szándékoznak ezeket az embereket elbocsátani. Már mind a háromezer ember megkapta a felmondólevelét? Vagy mind a háromezer ember mostantól fogva majd valamikor december 31-ig fogja megkapni? Vagy a jövő évben fogja megkapni? Akkor miért a múlt évi költségvetésbe tesszük be ennek fedezetét? Ezek mind tisztázatlan kérdések. Erre nem kaptam választ a költségvetési bizottság ülésén, pedig azt hiszem, nem teljesen lényegtelen kérdés, hogy most a '94. évi költségvetés deficitje növekszik vagy a '95. évi költségvetésbe tervezzük be. És nem mindegy, hogy december 29-én bocsátják-e el az embereket, vagy majd valamikor a jövő félév folyamán fokozatosan.
Azt is megkérdeztem, hogy vajon a létszámleépítések üres állások megszüntetéséből, nyugdíjazásból vagy elbocsátásból állnak. Nagyon nagy a különbség, hiszen csak az utolsó esetben kell végkielégítést fizetni.
Rendkívül érdekes volt, amit az újságírók minisztériumonként kérdeztek végig. Nagyon sok helyen azt hallottuk, hogy döntően nyugdíjazásokkal oldják meg ezt a kérdést. Akkor mire ez a nagy összegű végkielégítés?! Óhatatlanul felvetődik az emberben a kérdés, hogy hogy is lehet ez, hiszen valóban a Földművelésügyi Minisztériumhoz tartozó körből közel ezer embert bocsátanak el.
De emlékszem rá, hogy az ÁSZ-jelentés, amikor a pótköltségvetéssel, illetve a költségvetéssel foglalkozott, leírta, hogy a Pénzügyminisztérium fejezetben a 74 üres állásra is tervezték a bérnövekedést. Még kifogásoltam is a költségvetési bizottság ülésén, hogy azért érdekes, hogy pont a Pénzügyminisztérium viselkedik így, amikor a bérnövekmény tervezéséről van szó. Most pedig azt látjuk, hogy a Pénzügyminisztériumból összesen 13 elbocsátást terveznek. Most akkor nem értem: mire ez a végkielégítés, ha 74 üres állás van? Most akkor üres állást szüntetnek meg vagy elbocsátanak?
Ezekre a kérdésekre nem kaptam választ a költségvetési bizottság ülésén. Nagyon örülnék, ha most itt mindannyian végre pontosan választ kaphatnánk arra, hogy mire szükséges ez az 1,6 milliárd. Mert amit én nem a Pénzügyminisztérium tájékoztatásából, hanem az újságírók kérdései alapján láttam, az 50-60 millió forintos tétel egy-egy minisztériumnál. Nem tudom, hogyan jön össze ebből 1,6 milliárd forint még az 1994. évben!
Ezek azok az alapkérdések, amelyek miatt nem támogatható ez a módosító indítvány. Egészen elképesztőnek tartom azt a módszert, ahogy ez itt a Házon keresztül akar menni, hiszen a költségvetés, a módosító indítványok tárgyalásakor ez úgy jelent meg a költségvetési bizottságban, hogy ó, hát ez egy technikai ügy. Csak akkor derült ki, hogy mi is áll emögött, amikor részletesen utánakérdeztem.
Tehát sem az előzetes egyeztetést nem lehet látni, sem az előzetes korrekt tervezést nem lehet látni, mert az enyhén szólva nagy méretű tervezési hiba, ha 500 millió az eredeti terv és utána annak háromszoros összegét szándékozunk még 1994. évben kifizetni. Hogy az érintett szakszervezetek nem tudnak erről a kérdésről részletesen, nem tárgyaltak velük részletesen, azt hiszem, ezek elég súlyos problémák ahhoz, hogy ezt a kérdést részletesen kitárgyaljuk, és hogy minden részletéről nagyon pontos információt kapjunk a kormánytól, mielőtt egyáltalán szavazhatnánk.
Köszönöm figyelmüket. (Taps az MDF padsoraiból.)
