KÓRÓDI MÁRIA, DR. (SZDSZ)
KÓRÓDI MÁRIA, DR. (SZDSZ)
KÓRÓDI MÁRIA, DR. (SZDSZ) Köszönöm, Elnök Úr. Röviden szeretnék csak szólni, hiszen én vettem részt azon az egyeztető megbeszélésen, amire ma reggel került sor a Munkaügyi Minisztériummal abban a kérdésben, hogy emeljük ki ebből a törvényjavaslatból azt a néhány pontot, amiben egyetértés mutatkozik, és amelyről a tisztelt Ház még ebben a hátralevő időszakban úgy tud határozatot hozni, hogy valóban befolyással legyen az elkövetkezendő időszakra.
Nagyon sajnálom, hogy erre az egyeztető tárgyalásra csak ilyen késői időpontban került sor. Sajnálom azért, mert most néhány bizottság, amely végigtárgyalta a törvényjavaslatot, az álláspontját igazából nem tudja hozzáalakítani ahhoz a megegyezéshez, amit ma reggel kötöttünk. De azt gondolom, azt valamennyien érzékeljük, hogy a munkanélküliség kezelésében legalább néhány kérdés megoldása rendkívül fontos. Azokról a szakaszokról nem szeretnék tárgyalni az elkövetkezendő időszakban, ahol nem abban van vitánk általában, hogy a kérdést meg kell oldani, hanem abban van vitánk, hogy az a módszer, amivel a jelenlegi szisztéma szerint a kormányzat él, helyes vagy nem helyes. Azt gondoljuk, most nem érdemes lefolytatni ezeket a vitákat, mert ha ezekben a módszerbeli vitákban folytatunk most hosszas elmélkedéseket, akkor az a néhány kérdés, amivel viszont egyetértünk és nagyon fontosnak tartjuk, az is elsikkad.
(9.40)
Egyetértünk azzal, hogy a munkaadói járulékot csökkenteni kell. Egyetértünk azért, mert úgy látjuk, hogy ma Magyarországon a munkaadói járulék rendkívül magas. Olyan magas, hogy emiatt már a vállalkozásokban is jelentős nehézségek vannak, így a vállalkozásokat nemhogy élénkítené, hanem éppen arra ösztönzi a vállalkozókat, hogy vállalkozásaikban olyan módszerekkel éljenek, amelyek nem helyesek.
Éppen ezért azt gondoljuk, hogy az 5%-ra való csökkentés valamennyiünknek érdekében áll, hiszen ez a gazdaságban, a munkaadók terhének csökkentése miatt, egyfajta élénkülést is eredményezhet.
Azzal kapcsolatban, amit miniszter úr elmondott, röviden csak két dologra szeretnék reagálni. Az egyik az, hogy a kialakult munkanélküli-ellátási rendszer lehet hogy korszerű, valószínűleg olyan, mint amilyen a nyugati országokban is működik, csak éppen nem minden kérdésben volt alkalmas arra, hogy a nálunk kialakult munkanélküliséget kezelje. A nálunk kialakult munkanélküliség ugyanis tipikus volt sokféle szempontból, ezért nem egyszerűen kellett volna kezelni, hanem olyan sajátos módszerekkel, amelyek a magyar munkanélküliségre jellemzőek voltak. A tartós munkanélküliség kezelése – ami azt jelenti, hogy egyes esetekben ma már 33 hónap a munkanélküliség tartama – más eszközöket kíván, mint annak a munkanélküliségnek a kezelése, amely Nyugat-Európában van. Ott, mint tudjuk, nagyon mobil a munkanélküliség, és néhány hónap alatt cserélődnek ki a munkanélküliek.
Még azt szeretném megjegyezni miniszter úr előterjesztésével kapcsolatban, hogy az, hogy hány regisztrált munkanélküli van ma, nagyon fontos számadat. De nem jellemzi a helyzetet, hiszen nem mutatja ki, hogy hányan kerültek ki, hányan estek ki az ellátási rendszerből, hányan kerültek át a szociális ellátórendszerbe, és nem mutatja meg azt, hogy milyen elszegényedési folyamat indult meg pontosan a tartósan munkanélküliek leszakadó tömege miatt.
A megállapodásra való tekintettel ennyit kívántam csak elmondani, és azt szeretném, ha hosszabb vita nélkül ezt a néhány pontot az Országgyűlés elfogadná, és ez a néhány pont bevezetésre kerülne még ebben a ciklusban. Köszönöm a figyelmüket. (Taps az SZDSZ soraiban.)
