KISS GYULA, DR. munkaügyi miniszter:
KISS GYULA, DR. munkaügyi miniszter:
KISS GYULA, DR. munkaügyi miniszter: Köszönöm szépen. Elnök Úr! Tisztelt Ház! Miniszteri expozém elé szabad legyen elmondanom, hogy a Kormány által benyújtott előterjesztésre a házbizottság állásfoglalásának megfelelően – amely azt tükrözte, hogy a Parlament előtt álló rövid időtartam miatt így, ilyen terjedelemben ennek az előterjesztésnek a megtárgyalására nem kerülhetne sor – kezdeményeztünk a Parlament valamennyi frakciójával egy olyan egyeztető tárgyalást, amelynek az volt a lényege, hogy hogyan tudjuk lerövidíteni úgy az előterjesztést, hogy annak legfontosabb részei mégis elfogadásra kerüljenek a Parlament által.
A plenáris ülést megelőzően sor került ezen egyeztető tárgyalásra, amelyen kormányzati oldalról jelen volt az MDF, az Egyesült Kisgazdapárt, valamint a Kereszténydemokrata Néppárt képviselője, ellenzéki oldalról jelen volt a Szabad Demokraták Szövetsége, a Magyar Szocialista Párt és a függetlenek képviselője. Ezen egyeztetésen megállapodtunk abban, hogy módosító képviselői indítvány kerül előterjesztésre, amely jelen pillanatban szövegezés alatt áll. Reményeink szerint néhány percen belül be tudjuk csatolni, és ezen egyezségben lerövidítjük az előterjesztést az alábbi pontokra.
Engedjék meg, hogy expozémban röviden utaljak arra, hogy – mint mindannyiunk előtt ismeretes – az Országgyűlés 1991 februárjában fogadta el, és 1991. március elején lépett hatályba a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény, amellyel tulajdonképpen a kelet-közép-európai országok közül elsőként hoztunk létre törvényi szabályozás szintjén is egy korszerű, a fejlett országokban már korábban meghonosodott foglalkoztatáspolitikai eszközrendszert. A foglalkoztatási törvény által kialakított eszköz- és intézményrendszer az elmúlt három év alatt megfelelő alapját képezte az időközben megnövekedett munkanélküliség kezelésének, és jelentősen hozzájárult a társadalmi béke megőrzéséhez is. Az utóbbi években megváltozott a munkanélküliek összetétele, nőtt az iskolázott, szakképzett és pályakezdő munkanélküliek száma. Meghosszabbodott a munkanélküli állapot időtartama, fokozatosan emelkedik a munkanélküli-járadékos rendszerből kiesett ellátást kimerítő munkanélküliek száma. Ugyanakkor lassult a munkahelyek tömeges megszűnése, dinamikusan emelkedett a gazdálkodószervezetek, egyéni vállalkozások száma. 1993 végén a munkaügyi központok a februári maximumnál 73000 fővel kevesebb, 632000 fő munkanélkülit tartottak nyilván. 1994 februárjában 630000 fő szerepel a munkanélküliek nyilvántartásában, ami az előző év azonos hónapjának 13,6%-os munkanélküliségi rátájával szemben 1%-os csökkenést jelent, vagyis 12,6%-os rátának felel meg.
A munkanélküliség megváltozott helyzetére figyelemmel készítettük el és nyújtottuk be az Országgyűléshez a foglalkoztatási törvény módosítására irányuló javaslatokat, melyeknek legfőbb célkitűzése a munkaadói járulék mértékének csökkenése, az aktív foglalkoztatási eszközrendszer bővítése, továbbá a foglalkoztatási törvény alkalmazása során felmerült problémák megoldása.
Tisztelt Országgyűlés! Tekintettel arra, hogy az Országgyűlésnek a törvényjavaslat – mint utaltam rá – teljes terjedelemben történő megtárgyalására nincs módja, a korábban már utalt frakcióképviselők általi megegyezés alapján az alábbi kérdéskörökre kérem a tárgyalás lefolytatását:
A jelenleg benyújtott törvénymódosítás egyik leglényegesebb területe a munkaadói járulék mértékének csökkentése. A munkanélküli-ellátásban részesülők számának csökkenése folytán 1993 végén a munkanélküli-ellátásokra már lényegesen kisebb összeget kellett fordítani, mint az év elején. A szolidaritási alapnak 1993-ban nem voltak finanszírozási nehézségei, amely abban is megnyilvánult, hogy a tervezett hiánypótló költségvetési támogatás fennállása a passzív ellátás biztosításához nem vált szükségessé. A munkaerő-piaci helyzetben bekövetkezett változásokra és az 1994-re várható folyamatokra is tekintettel, a munkanélküli-ellátások biztonságos finanszírozását is szem előtt tartva, lehetővé vált a munkaadói terhek csökkentése. A számítások azt mutatják, hogy a munkaadói járulék 5%-ra történő csökkentése esetén – amely a szolidaritási alap bevételeit ebben az évben mintegy 11 milliárd Ft-tal csökkenti – a munkanélküliek szolidaritási alapjában 1994-ben is elegendő forrás áll majd rendelkezésre. A munkaadói járulék mértékének 2,2 százalékpontos csökkentésére az Érdekegyeztető Tanács 1994 februárjában tartott ülésén is megállapodás jött létre.
A következő kérdéskör: A foglalkoztatási törvény módosításának keretében módosítani kívánjuk a Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvénynek az üzemi tanácsok megválasztását szabályozó egyes rendelkezéseit. A módosítást a szakszervezetivagyon-átadással kapcsolatos szabályok indokolják. A törvény szerint a szakszervezeti ágazati vagyon végleges megosztására az 1995-ben megtartott üzemi tanácsi választásokon elért eredmények alapján kerül sor. A megválasztott üzemi tanácsok megbízatása – a törvény értelmében – 1994-ben lejár, így a választásokat ebben az évben, majd ezt követően 1997-ben kellene tartani. Annak érdekében, hogy a választásokra 1995-ben kerüljön sor, módosítani kell a Munka Törvénykönyvének az idevonatkozó dátumra irányuló szabályát. A választások időpontjában az Érdekegyeztető Tanács oldalai szintén megállapodtak.
További kérdéskör – amely az egyezség értelmében bennmaradt az előterjesztésben – a diplomáciai szervezetek munkavállalóival kapcsolatos kérdéskör.
Köszönöm szépen, elnök úr. Expozéként röviden erre kívántam utalni. Természetesen az elhangzó képviselői megszólalások és vita függvényében reagálok a továbbiakra. Köszönöm szépen. (Taps.)
