KAPITÁNY FERENC, a szociális, családvédelmi és egészségügyi bizottság előadója:
KAPITÁNY FERENC, a szociális, családvédelmi és egészségügyi bizottság előadója:
KAPITÁNY FERENC, a szociális, családvédelmi és egészségügyi bizottság előadója: Elnézést kérek. Petrenkó képviselőtársam napirend előtti felszólalása azt a gondolatot ébresztette bennem, hogy még a képviselőtársaim sem merültek el teljesen ennek a törvényjavaslatnak a részleteiben, így nem várható, hogy szélesebb körben ismert legyen. Tekintettel ennek nagy horderejére és arra a magatartásra, amit a szociális bizottság ezzel kapcsolatban kifejtett, szükségesnek tartom egy-két pontban még a miniszteri expozét is kiegészíteni – elnézést ezért a kifejezésért – azért, hogy közismert legyen.
Az 1993 februárjában 705 000 fős csúcsot követően a munkanélküli-tábor fokozatosan mérséklődött. Így ezzel arányosan csökkent a munkanélküli-járadékban és a munkanélküli-segélyben részesülők száma. Ez a törvénymódosítás elsősorban a további munkaviszonyba való visszatérést segíti elő, rugalmassá teszi az aktív foglalkoztatási eszközök és az elhelyezkedés közötti eljárást; olyan szabályokat, amelyek a foglalkozás terén bizonytalanságokat okoztak, most helyretesz.
A munkanélküliség felszámolását segíti elő az az intézkedés, amely súlyosan bünteti azt a munkaadót, aki külföldi állampolgárt illegálisan alkalmaz. Ugyanis a kifizetett bér kétszeresét köteles lebukása esetén a foglalkoztatási alapba befizetni. Ha a bér nem állapítható meg, akkor a hatályos kötelező munkabér ötszörösének megfelelő összeg befizetésére kötelezhető. Mégpedig kivethető személyenként annyiszor, ahányszor az engedély nélküli foglalkoztatást megállapítják. Azt hiszem, ez a rendelkezés sok mindenben segíti a hatóságokat a törvénytelen munkavállalások megfékezésében.
A törvénymódosítás a munkanélkülieket is érdekeltté teszi abban, hogy minél hamarabb elhelyezkedjenek. Ennek egyik példájaként említem, hogy mód van a munkanélküli-járadék szüneteltetésére, ha átmenetileg rövid időre munkához jut. Ha a munka véget ért, minden további nélkül, zökkenőmentesen jogosult a további ellátásra.
Lényeges változtatás ez, mert eddig sokan azért nem vállaltak átmeneti, rövidebb idejű munkát, mert csak kedvezőtlen feltételekkel tudtak ismét visszakerülni a munkanélküliek státusába. A törvénymódosítás egyfajta foglalkoztatáspolitikára is lehetőséget nyújt. Nevezetesen: a megyei munkaügyi tanácsok kijelölhetik azokat a térségeket, ahol munkahelyteremtő beruházásokat hozhatnak létre, vagy az eddigi 70%-os helyett 90%-os támogatást adhatnak az önkormányzatoknak a közhasznú munkákhoz. Így a szegényebb önkormányzatok is tudnak 90%-os állami támogatással közmunkát végeztetni. Ennek különösen a szociális gondozás területén van nagyobb jelentősége. A támogatás igénybevételének ilyen aránya a közhasznú társaságokra is kiterjed.
Lényeges eleme a javaslatnak, hogy nagymértékben ösztönzi a munkaadókat. Az általuk kifizetett munkabér akár 100%-ában is megtérülhet a részükre. Fontosnak tartom, hogy részletesebben ismertessem, idézzem a vonatkozó részt. Tehát: a munkaadó kérheti a munkavállaló bérének 50-100%-ig terjedő átvállalását legfeljebb egy év időtartamra, ha a munkaügyi központ nyilvántartása szerint legalább hat hónapja – pályakezdő esetében legalább három hónapja – munkanélküli személy legalább egyévi foglalkoztatását munkaviszony keretében vállalja.
Egy kikötés van: ha nem egy frissen elküldött dolgozó helyett veszi fel. Abban az esetben, ha a munkanélküli alkalmazását megelőző hat hónapban hasonló munkakörben foglalkoztatott korábbi munkavállaló munkaviszonyát rendes fölmondással nem szüntette meg, ugyanakkor kötelezettséget vállal arra, hogy ezt nem teszi meg addig sem, amíg a munkanélküli munkaviszonyban van, de még az azt követő három hónapban sem. Ez az esetleges visszaéléseket kezdettől megfogja.
Óriási előny a munkaadóknak, mert minden ilyen személy egy évig az állam költségén dolgozhat ingyen a munkaadó részére.
Láthatjuk, hogy a törvényjavaslat egyformán előnyhöz juttatja a munkaadót és a munkavállalót. Csak a lényeges változtatásokat emeltem ki, de ebből is világosan kitűnik, hogy általános érdeket szolgál, amelyből nem marad ki a családi és a szociális érdek sem.
Éppen ezért a szociális, egészségügyi és családvédelmi bizottság feladatának is megfelelően a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény módosítását célzó törvényjavaslatot elfogadásra ajánlom. Köszönöm a figyelmet. (Szórványos taps.)
