SCHAMSCHULA GYÖRGY, DR. közlekedési, hírközlési és vízügyi miniszter:
SCHAMSCHULA GYÖRGY, DR. közlekedési, hírközlési és vízügyi miniszter:
SCHAMSCHULA GYÖRGY, DR. közlekedési, hírközlési és vízügyi miniszter: Elnök Úr! Tisztelt Ház! A magyar–szlovén vasúti közvetlen összeköttetés megteremtése valóban alapos igénye a nemrég függetlenné vált Szlovéniának. Meg kívánom azonban jegyezni, hogy valamikor ezen a területen valódi vasúti összeköttetés létezett, még a két világháború között is, mikor már a Mura-vidék nem tartozott Magyarországhoz.
A kommunista rendszer "áldásos" tevékenysége volt, hogy felszedte ezt a vasútvonalat, büntetvén ezzel Titót, a "láncos kutyát". Mi úgy gondoljuk, hogy nem ezen a nyomvonalon kell haladni, hanem megpróbáljuk újraépíteni – nem kevés költséggel – ezt a vasútvonalat.
1993 decemberében a két kormány szándéknyilatkozatot írt alá ennek a vasútvonalnak a megépítéséről, és felkérte az Európai Fejlesztési és Újjáépítési Bankot ennek finanszírozására. A bank egy megvalósíthatósági tanulmányra pályázatot írt ki, ennek elkészülte után lehet megállapítani azt, hogy milyen költségeket igényelne a vasútvonal megépítése, milyen rentabilitása volna ennek a beruházásnak, s ezt követően lehet a Parlament, illetve a két ország Parlamentjei elé terjeszteni.
Ezért úgy tudom, legkorábban jövő év vége felé születhet döntés arról, hogy ennek a vasútvonalnak a megépítését elkezdjék a kivitelező cégek.
A kérdés második része a vasútvonalak villamosítása. 1992 decemberében írtunk ki erre pályázatot, öt cég jelentkezett a tenderre, három közben visszalépett, jelenleg két céggel folynak tárgyalások. Alapvető gond az, hogy az úgynevezett koncessziós megoldást, tehát a vasút-villamosítási beruházás törlesztését – a villamos és a dízelvontatásbeli különbség megtérülése alapján – nem valószínű, hogy maradéktalanul meg tudjuk valósítani.
Éppen ezért most azt vizsgáljuk, hogy milyen egyéb megoldásokat, kivitelezéseket, pénzügyi megoldásokat tudunk majd felmutatni, és ennek alapján mindenképpen elkezdjük ez év őszén a villamosítási munkákat; vagy koncessziós alapon vagy pedig a költségvetés pénzére, esetleg valamilyen hitelfelvételre támaszkodva.
Valóban szükséges és nagyon célszerű volna a vasúti közlekedés idejét Budapest–Szombathely között leszállítani, és erre, azt hiszem, meg is van a lehetőség.
Végezetül, hogy ezekben a munkálatokban, legyen az vasútvillamosítás vagy új vasútvonal építése, milyen mértékű magyar értékteremtés valósítható meg, azt hiszem, hogy idáig is, és ezen túl is meghatározó volt a pályázatok elbírálásánál, hogy mennyi magyar munkát és Magyarországon előállított anyagot használtak fel az építkezéseknél. Még a legkritikusabb, a budapest–hegyeshalmi vasútvonal felújítása során is el tudjuk érni a 60%-os hazai értékteremtést, én biztos vagyok abban, hogy a vasútvonal építésénél közel 90%-ban, a vasút-villamosításnál is jóval 60% fölött lesz a magyar részarány ezekben a kivitelezési munkálatokban. Remélem, képviselő urat kielégíti a válaszom. (Taps a jobb oldalon.)
