LAKOS LÁSZLÓ, DR. (MSZP)
LAKOS LÁSZLÓ, DR. (MSZP)
LAKOS LÁSZLÓ, DR. (MSZP) Köszönöm, Elnök Úr. Tisztelt Országgyűlés! A szövetkezeti törvény tárgyalása kapcsán úgy, ahogy az elnök úr elmondta, számtalan és kiélezett vitát folytattunk egymással. Engedjék meg, hogy újabb csatlakozó módosító indítványokat nyújtsak be, és azokat önök előtt megindokoljam.
Azt javasolnám önöknek, hogy a törvénytervezet 4. § (1) bekezdésének elhagyását javasoló több módosító javaslatot az alábbiak szerint változtassuk meg: A közgyűlés a tagok legalább felének jelenléte esetén határozatképes. Ez a szövetkezeti törvény 22. §-ának (1) bekezdése helyébe lépne. Határozatképtelenség esetén az eredeti tervezetben az szerepel, hogy "annak megállapítását követően ismételten a 15 napon belüli időpontra összehívott újabb közgyűlés az eredeti napirend tekintetében a megjelent tagok számára tekintet nélkül határozatképes". Ebből a passzusból hagyjuk el azt a részt, hogy "annak megállapítását követően ismételten". Ez ugyanis olyan ellentmondást szül, hogy a mi szóhasználatunkban második közgyűlést nem lehetséges összehívni, hiszen itt olyan időpontütközés jön létre, hogy 15 napot meghaladó időtartam alatt kell a közgyűlést összehívni, s valójában 15 napnál kevesebb áll rendelkezésre.
Megpróbáltam korábban is egy módosító javaslattal ennek az elhagyására bírni a bizottságot, ez nem sikerült. Azt gondolom, hogy az így beterjesztett csatlakozó módosító javaslat a tervezet céljaival összhangban van, viszont megoldja a szabályozást úgy, hogy nem kerül ellentétbe a szövetkezeti törvény jelenlegi szabályozásával.
Azt javasolom a tisztelt Parlamentnek, hogy a 6. §-t módosítsa úgy, hogy a szövetkezeti törvény 51. §-a (4) bekezdésének a helyébe a következő rendelkezés lépjen: Az elszámolás időpontja az alapszabály szerint kerüljön meghatározásra abban az esetben, ha a volt tag a részjegye vagy a szövetkezeti üzletrész után járó részesedés kifizetését vagy a részjegye összegének visszafizetését kéri, s ne pedig úgy, ahogy a tervezetben szerepel.
Nem tartom elfogadhatónak a Nagy Tamás képviselőtársam által beterjesztett javaslatot, amelyik arra vonatkozik, hogy vagy az alapszabály, vagy e törvény, vagy pedig a tagsági viszony létesítésekor a tag és a szövetkezet között megkötött megállapodás legyen az irányadó.
Azért gondolom, hogy ez nem fogadható el, hogy külön-külön egyénenként eltérő és megváltoztatható megállapodás legyen érvényben. Azt hiszem, ez a vagyon- és jogbiztonsággal nem fér össze.
Azt javasolom ezen túl a tisztelt Országgyűlésnek, hogy a mezőgazdasági szövetkezetekre vonatkozó különös szabályok A változatának elfogadása esetén a 116. § (1) bekezdés első mondata a következőkre módosuljon: A mezőgazdasági szövetkezet azonos településen lakó tagjai, ha azon a településen a szövetkezet telephellyel rendelkezik, együttesen is kezdeményezhetik a szövetkezet településükhöz igazodó szétválását. Azért terjesztem ezt a javaslatot önök elé, mert úgy gondolom, csak ilyen szabályozással, ilyen külön kedvezménnyel tartható fenn a működőképesség. Enélkül gyakorlatilag a szövetkezeti törvénybe egy burkolt, újabb kiválási passzust telepítenénk.
Csatlakozó módosító javaslataim 4. pontjában hasonló javaslatot teszek, illetve mindenben megegyezőt teszek arra az esetre, ha a mezőgazdasági szövetkezetekre vonatkozó különös szabályok B változata kerülne elfogadásra. Ebben az esetben a szó szerinti szöveg a 115. § (1) bekezdésének első mondatára vonatkozna.
Az 5. pontban csatlakozó módosító javaslatot terjesztek be Nagy Tamás képviselő úr módosító javaslatához, amelyben azt szeretném elérni, hogy a szétválás iránti kezdeményezést az év bármely szakában ne lehessen beadni. Ezt mindig a tárgyév december 31-éig tehessék meg az illetékesek. Az erről való döntést – ez a csatlakozó módosító javaslataim 6. és 7. pontjaiban kerül megfogalmazásra – a zárszámadó közgyűlésen, mint végső időpontban kell a közgyűlésnek meghoznia.
(21.10)
Azért javaslom ezt, mert teljesen elképzelhetetlen számomra egy olyan konstrukció, hogy az év bármelyik szakában, egy évben akár többször is ilyen szervezeti változást lehessen kezdeményezni. Egyrészt a működőképesség fenntartása miatt elképzelhetetlen, másrészt azért, mert a tervezet arról beszél, hogy ilyenkor ismét vagyonértékelést kell készíteni, harmadrészt pedig mivel a mezőgazdasági termelés elhúzódó hosszú időt vesz igénybe, elképzelhetetlen normális gazdasági működés évközi, akár többszöri szétválásokkal is.
Ez a szabályozás nem akadályozná meg a törvény beterjesztőinek szándékát a szervezeti változásra vonatkozóan, a szétválás megkönnyítésére vonatkozóan, sőt még a külön településen élők szétválására vonatkozóan sem. Viszont költségtakarékos lenne, és mégis egyévi biztonságot jelentene a szövetkezetek működésében.
Arra kérem az igen tisztelt képviselőtársaimat, hogy ezeket a csatlakozó módosító javaslatokat tárgyalják meg és fogadják el. Köszönöm szépen, hogy meghallgattak. A csatlakozó módosító javaslataimat írásban azonnal benyújtom a szükséges helyen. Köszönöm szépen a figyelmüket.
