PUSZTAI ERZSÉBET, DR. népjóléti minisztériumi államtitkár:
PUSZTAI ERZSÉBET, DR. népjóléti minisztériumi államtitkár:
PUSZTAI ERZSÉBET, DR. népjóléti minisztériumi államtitkár: Elnök Úr! Tisztelt Ház! A parlamenti bizottságokban és a plenáris ülésen elhangzott vita alapján egyértelműen megállapítható, hogy a törvényjavaslat céljával az országgyűlési képviselők többsége egyetért, és a rehabilitációs alap mint elkülönített állami pénzalap törvényi szabályozását támogatja.
Az általános támogatás mellett a törvénytervezet egyes részeihez a képviselők kiegészítő, pontosító és módosító javaslatokat tettek.
A legnagyobb vitát a törvényjavaslat 4. §-ában szabályozott, a foglalkoztatási kötelezettség határát és a rehabilitációs hozzájárulást meghatározó mértékek és összegek váltották ki.
A módosító javaslatok egy része a kötelező foglalkozási szint és rehabilitációs hozzájárulás összegének emelésére irányultak, másik részük pedig a hozzájárulásnak a munkahelyek egészségkárosító hatásait kifejező differenciált megállapítását szorgalmazta.
A törvényjavaslat előkészítése során a Kormány részéről is felvetődött a rehabilitációs hozzájárulás összegének és a kötelező foglalkoztatási szint mértékének emelése, azonban ezt a törekvést a szociális partnerek, az Érdekegyeztető Tanács szociális bizottságának két oldala elutasította.
Ezen túlmenően tartani lehet attól is, hogy a mai rendkívül feszült foglalkoztatási helyzetben az összegek és mértékek jelentős emelése ellenkező hatást is kiválthat.
A gazdálkodó szervezetek rehabilitációs hozzájárulásának növelésére a törvényjavaslat 1994. évtől biztosít lehetőséget. A rehabilitációs hozzájárulás a munkakörülmények és a munka jellege szerinti differenciált meghatározása elméletileg elfogadható lenne, gyakorlati kivitelezése azonban, mivel rendkívül hosszadalmas és bonyolult minősítéseket igényelne, az alap működését megállítaná.
A gazdálkodó szervezetekben folyó tevékenység egészségkárosító hatásának figyelembevételére a baleset- és foglalkozás-egészségügyi biztosítási rendszer kialakítása során kell lehetőséget teremteni.
Szabaddemokrata javaslat volt az, amelyik az adótörvények módosítását indítványozta. Fáklya képviselőtársam kifogásolta a bizottsági ülésen tett nyilatkozatomat, mivel én arra hivatkoztam, hogy nem vagyok adószakértő, és ezért konzultálnom kell az ehhez értőkkel. Nyilván, hogyha első megközelítésben nemet mondtam volna, akkor most azt a vádat kaptam volna meg, hogy anélkül, hogy gondolkodnánk, felelőtlenül elutasítjuk az ellenzéki javaslatokat. Tehát ezt a javaslatot nem támogatjuk továbbra sem, mert a rehabilitációs alap és a társasági adóról, illetve a személyi jövedelemadóról szóló jogszabályok közötti összefüggések rendezettek.
Az alapból nyújtott támogatás mint véglegesen átadott fejlesztési célú pénz a gazdálkodó szervezet vagyonát gyarapítja, így az adó alapját nem növeli, ezért a támogatások mértékével az adó összegének csökkentése szakmailag értelmetlen és indokolatlan lenne.
Elfogadtuk és köszönettel vettük azokat a módosító indítványokat, amelyek a rehabilitációs alap működésével kapcsolatos eljárási kérdésekre irányultak.
Amennyiben a tisztelt Ház ezt a törvényt megalkotja, megteremti a jogi feltételeit annak, hogy az öt évvel ezelőtt létrehozott rehabilitációs alap korszerűsített formában tovább működjön, és hozzájáruljon a sérült, egészségkárosodott emberek munkalehetőségeinek fejlesztéséhez. Köszönöm figyelmüket. (Taps.)
Határozathozatal
