PELCSINSZKI BOLESZLÁV, DR. (SZDSZ)
PELCSINSZKI BOLESZLÁV, DR. (SZDSZ)
PELCSINSZKI BOLESZLÁV, DR. (SZDSZ) Tisztelt Országgyűlés! Hölgyeim és Uraim! Tisztelt Miniszter Urak! A Békés Megyei Hírlap egyik márciusi számában megjelent egy interjú a megyei kárrendezési hivatal vezetőjével. A cikkben a hivatal vezetője azt fejtegette, hogy igen rosszul jár az, aki a kárpótlás révén megszerzett földjét eladja, mert komoly adófizetési kötelezettség fogja terhelni. Ezzel szemben, aki eladja vagy elvásárolja a kárpótlási jegyét, nem kell, hogy adót fizessen.
A cikk szerint 120-150 ezer forintban szokták megállapítani a föld forgalmi értékét hektáronként - persze, lehet ez magasabb és alacsonyabb is.
Kérdezem a tisztelt miniszter urakat, mi alapján történik a föld forgalmi értékének megállapítása: az adásvételi szerződésben rögzített vételár, az árverésen kialakult vételár, a kikiáltási ár, netán a törvényben meghatározott aranykoronánkénti ezer forint alapján, vagy létezik-e valamilyen más viszonyítási alap az adó és az illeték mértékének a megállapítására?
Kérdezem, hogy az adópolitika mennyiben kíván hozzájárulni az optimális birtoknagyság kialakításához, a földtulajdonnal nem rendelkező gazdálkodók földszerzéséhez. Vajon nem fenyeget-e az a veszély, hogy hosszú időre megszűnik a termőföld adásvétele, a földtulajdon szétaprózottsága pedig a törvények végrehajtása utáni állapotban évekig konzerválódik. Köszönöm a figyelmet, várom a miniszter urak válaszát. (Taps a bal oldalról.)
