ZSIGMOND ATTILA, a kulturális, tudományos, felsőoktatási, televízió-, rádió-, és sajtóbizottság többségi véleményének előadója:

Teljes szövegű keresés

ZSIGMOND ATTILA, a kulturális, tudományos, felsőoktatási, televízió-, rádió-, és sajtóbizottság többségi véleményének előadója:
ZSIGMOND ATTILA, a kulturális, tudományos, felsőoktatási, televízió-, rádió-, és sajtóbizottság többségi véleményének előadója: Köszönöm a szót, Elnök Úr! Tisztelt Ház! A kulturális, tudományos, felsőoktatási, televízió-, rádió-, és sajtóbizottság a határidő szorításában különös erőfeszítéssel, kivételes eljárás keretében megtárgyalta a nemzeti kulturális alapról szóló törvényjavaslatot és az ahhoz benyújtott módosító indítványokat.
A bizottság többségi szavazattal a törvényjavaslatot támogatja, azt a kulturális terület hozzájárulásaként értelmezte, eleve idegenkedve a járulék kifejezéstől. Így értelmezve ugyanis szimpatikusabbá válhat például a műalkotás és a szex, horror, erőszak stb. akár egymás alatti sorban szerepeltetése is, különös tekintettel a hozzájárulás százalékának nagyfokú különbségére 1-20% között.
A vitában a bevételi források között a járulékkötelezettség kiterjesztése a korábbiakhoz képest a kultúra egész területére, illetve a törvényjavaslatban szereplő pótlólagos források odaítéléséről döntő bizottság összetétele volt a két fő téma. A törvényjavaslat ilyen bizottságot nem is tartalmazott egyébként, így csatlakozó módosító indítványt nyújtottunk be kétszintű döntési rendszerre, miszerint az ún. szakmai kollégiumok a támogatások elnyerésére benyújtandó pályázatok kiírásáról és elbírálásáról döntenek, míg az alap elvi irányító és koordináló döntéseinek meghozatalára a miniszter bizottságot létesít.
A szakmai kollégiumokba a résztvevők 50%-át az érintett szakmai, társadalmi szervezetek delegálják, magyarul küldik, míg a bizottságba a szakmai társadalmi szervezetek a résztvevők 5 tagját jelölik. Ezzel a javaslattal a vitathatatlan miniszteri felelősség és a szakmai részvétel, bizonyos mértékű autonómia egyaránt remélhető.
A bizottsági vitában megjelent az az aggodalom, miszerint a költségvetésben az alap javára meghatározott állami támogatás és a járulék a valóságos bevételi források, a többiben csak a törvényes lehetőség teremtődik meg.
A tárgyalás során a bizottság arra törekedett, hogy az alap céljait félreérthetetlenül a kultúra területére szűkítse le. Tisztáztuk, hogy az alapból támogatást nyert pályázók az alap kezelőjével szerződést kötnek és azt is, hogy a szerződés megszegése esetén a kedvezményezettet visszafizetés terheli.
Az előterjesztő a kulturális járulék alá eső termékek és szolgáltatások köréből két kivételre vonatkozó javaslattal egyetértett, eszerint a tankönyveket a megfelelő szigorítással, illetve a műalkotást létrehozó alkotót és a népművészeti, iparművészeti termék előállítóját nem terheli járulékfizetési kötelezettség.
Arra törekedtünk, hogy az időnként - talán nem túlzás - kemény vita ellenére, a módosító indítványokban egyetértésre jussunk az előterjesztővel. Ennek számadatairól a következőket szeretném elmondani;
Eredetileg 26 módosító javaslat érkezett március 1-jéig, 25 javaslatot a tárgyalás alatt képviselőtársaink visszavontak, a benyújtott indítványokból 7 egyharmad támogatást sem kapott.
A számok természetesen nem adhatók össze, mert átfedés van közöttük.
A módosító indítványok közül, ami a jelentésben megjelent, a kulturális bizottság 11 módosító indítványt jegyzett, ezekben a kulturális bizottság és az előterjesztő között egyetértés mutatkozik.
Egyáltalában 20 módosító indítvány esetében egyetért a kulturális bizottság és az előterjesztő, 8 indítványnál egyformán nem ért egyet az előterjesztő és a bizottság, és a jelentés szerint mindössze egyetlenegy helyen van eltérés a bizottság véleménye és az előterjesztő véleménye között.
Mint elnök úr ezt jelezte, kisebbségi vélemény elmondására kerül sor, ezt Fodor Tamás képviselőtársam fogja megtenni. A magam részéről a bizottság nevében, a megfelelő módosító indítványokkal együtt a törvényjavaslatot a tisztelt Háznak elfogadásra ajánlom. Köszönöm. (Taps a jobb oldalon.)
(12.10)

 

 

Arcanum Újságok
Arcanum Újságok

Kíváncsi, mit írtak az újságok erről a temáról az elmúlt 250 évben?

Megnézem

Arcanum logo

Az Arcanum Adatbázis Kiadó Magyarország vezető tartalomszolgáltatója, 1989. január elsején kezdte meg működését. A cég kulturális tartalmak nagy tömegű digitalizálásával, adatbázisokba rendezésével és publikálásával foglalkozik.

Rólunk Kapcsolat Sajtószoba

Languages







Arcanum Újságok

Arcanum Újságok
Kíváncsi, mit írtak az újságok erről a temáról az elmúlt 250 évben?

Megnézem