ZSEBŐK LAJOS (MDF)
ZSEBŐK LAJOS (MDF)
ZSEBŐK LAJOS (MDF) Elnök Úr! Tisztelt Ház! Jávor Károly képviselőtársammal módosításokat nyújtottunk be, és ezeket szeretném alátámasztani pár rövid mondattal.
A gazdasági bizottság által benyújtott módosításokhoz csatlakoztunk tulajdonképpen. Ezt részben formai okok miatt tettük, részben azért tettük, mert csatlakozni lehetett. S én szeretném kiemelni és örvendetesnek mondani azt, hogy a gazdasági bizottság véleménye és a környezetvédelmi bizottság véleménye az energiapolitikai koncepció tekintetében meglehetősen közelálló. Ezt mutatja az, hogy kölcsönösen támogattuk, jórészt támogattuk egymás módosító indítványait. Sőt, hadd mondjam azt, hogy még örvendetesebbnek tartom, hogy ezekkel a véleményekkel nagyrészt egybecseng a Kormány véleménye is, legalábbis azok a vélemények, amiket a bizottsági üléseken elmondtak.
Én azt hiszem, hogy hosszú-hosszú időszak után úgy néz ki, hogy ebből az energiapolitikai koncepcióból lesz valami. Ez az energiapolitikai koncepció - ha figyelembe veszem Szalay képviselőtársam megnyilvánulását - nagy valószínűséggel elfogadást nyer a Házban. És én ezt örvendetesnek tartom, különösen akkor, ha visszaemlékszem, hogy több változatban tárgyaltuk, és hosszú-hosszú viták és véleménykülönbségek kinyilvánítása után jutottunk el erre a pontra.
De konkrétan a módosító javaslatokról.
A 9386-os módosító javaslatban mi úgy gondoljuk, úgy gondoltuk, hogy a határozati javaslat 1. pontját, ami arról szól, hogy elfogadja-e az energiapolitikai koncepcióban foglaltakat az Országgyűlés, mi ezt a kifejezést - hogy elfogadja - akceptálni tudjuk, el tudjuk fogadni, egy kiegészítéssel, éspedig azzal, hogy a határozati javaslathoz fűzött további pontok figyelembevételével fogadja el. Ezt azért tehetjük meg a mi véleményünk szerint, mert ez tulajdonképpen minden lényeges elemet tartalmaz. S ha a Kormány aszerint jár el, hogy a határozati pontban részletezett dolgokat figyelembe veszi, akkor szerintünk nagy baj nem lehet. Tehát mi Jávor Károly képviselőtársammal úgy gondoltuk, hogy el lehet fogadni, csak részletezni kell a határozati javaslatban a fontos szempontokat, ki kell emelni és aszerint kell eljárni.
A további módosításaink a 9387-es számú csatlakozó módosító indítványban találhatók, amik a gazdasági bizottságnak a sorrendjét vették figyelembe, és két pont tekintetében ahhoz csatlakoztak, és egy harmadik új pontot próbáltunk bevinni, belopni ebbe. Ebben nem egyezett a gazdasági bizottságban a két bizottságnak a véleménye, a gazdasági bizottság tárgyalása során a két bizottságnak a véleménye.
De ha az 1. pontra rátérek, ami a gazdasági bizottságnak a 2. pontját módosítja - és erről szó esett már, csak szeretném kiemelni ennek a lényegét; amikor Pál László képviselőtársam erről beszélt, a Kormány felelősségét hangsúlyozta, tehát erről a pontról van szó, és én ezzel egyetértek, amit ő elmondott. Ami lényeges, hogy a Kormány felelősségi körébe tartozik, hogy a lakosság és a gazdaság energiaigényét mindenkor kellő biztonsággal és gazdaságosan kell kielégíteni. Ez egy fontos szempont, illetve mindkettő fontos szempont; mi a harmadik nagyon fontos szempontot javasoltuk ide bevenni, hogy a környezetvédelmi szempontok figyelembevételével kell ezeket az igényeket kielégíteni. Mi azt hisszük, hogy ez egyensúlyú, legalábbis egyensúlyú a másik kettővel, és nagyon örülünk neki, hogy támogatta a gazdasági bizottság is, és a Kormány is.
A következő módosító indítványunk tulajdonképpen egy új pont, amelyik arról beszél, hogy az energiatakarékosság és az energiahatékonyság mennyire lényeges dolog, hogy ebben tartalékok rejlenek, és ezeket a tartalékokat fel kell tárni, és ennek megfelelően ennek eredményét figyelembe kell venni akkor, amikor mi az energiaprognózisokat készítjük, és természetesen figyelembe kell venni akkor, amikor arról beszélünk, hogy az erőműiparunkat hogy kell fejleszteni.
A harmadik - és a vitatott - módosításunk az alaperőmű kérdésével kapcsolatos. Én az általános vitában meglehetősen részletesen megpróbáltam elmondani, miért tartjuk mi úgy a bizottságban, hogy az alaperőmű kérdésében nem lehet dönteni.
(9.40)
Háromféle álláspont van, háromféle lépcsőben. A benyújtott koncepcióban az alaperőmű kérdése úgy szerepel, mintha ez az elfogadás, tehát az országgyűlési határozati javaslat elfogadása ezt a kérdést eldöntené. Tehát eldöntené azt, hogy kell egy alaperőmű, és csak arról lehet majd később vita, arról lehet majd később dönteni, hogy ez hol legyen, milyen típusú legyen.
A gazdasági bizottság javaslata egy továbblépés, a mostani helyzethez még jobban igazodik, az a véleményem, ugyanakkor azt gondolom, hogy a mi módosító javaslatunk az, ami egyértelműen megmondja, hogy most alaperőmű-kérdésben nem lehet dönteni. Ugyanakkor mi azt nagyon fontosnak tartjuk, hogy ne legyen elvetve ez a gondolat. Ezt a gondolatot nem eltaposni kell, hanem ezt a gondolatot érlelni kell, mérlegelni kell, és akkor, amikor megalapozott döntés hozható, akkor dönteni kell ebben. De most ennek nincs itt az időpontja. Mi ezt írtuk le a 3. pontban részletezett módosításunkban. És én ezt azzal szeretném alátámasztani, hogy egész egyszerűen nem tudjuk azt, hogy hol tart, merre halad a gazdaság, milyen ütemben tud majd előrelépni a gazdaság. És nyilvánvaló, hogy az energiaigények ehhez kapcsolódhatnak.
Egyáltalán nem tudjuk azt, hogy az energiaigényes ágak, amelyek meghatározzák a gazdaság oldaláról az energiaigényeket, merre fejlődnek, milyen ütemben fejlődnek, és azt sem tudjuk, hogy ezek mennyire lesznek korszerűek, mert ezek határozzák meg alapvetően a gazdaság energiaigényét, és általánosságban sem tudjuk egyáltalán bemérni, hogy a GDP-termelés energiaigénye milyen. Ha ezeket mi nem tudjuk, akkor nem tudjuk egész egyszerűen azt, hogy mire van szükségünk.
Azt tudjuk viszont - éppen a minap nézegettem a '92-es évről kimutatott statisztikai jelentést, ami azt hozza -, hogy az ország összenergia-igénye, nemcsak villamosenergia-igényről beszélek, én úgy emlékszem, hogy 10-11%-kal csökkent a '92-es évben.
Ilyen körülmények között nem lehet azt mondani, hogy igen, kell alaperőmű ilyen és oda. Egyáltalán nem kell.
És még egy nagyon fontos kérdés. Nem tudjuk a finanszírozási hátterét pontosan. Illetve vannak elképzelések, de ezek az elképzelések azt jelentik, hogy külön külső forrásokat kell bevonni, amelyeket csak úgy lehet bevonni, hogy azokat vissza kell fizetni, az pedig azt jelenti, hogy az energia ára növekszik. Egy alaperőműről beszélek én most, egy alaperőmű megépítése esetén. Az energiaárak növekedéséről mostanában, napjainkban énszerintem nagyon óvatosan kell beszélni, és az egyik legkényesebb témakörnek tartom, és csakis az elkerülhetetlen és más oldalról nem kompenzálható növekedéseket lehet gondolatilag elfogadni, és mindent meg kell tenni annak érdekében, hogy ezek minél csekélyebb mértékűek legyenek.
A harmadik dolog az, hogy nem tudjuk eldönteni az alaperőmű-kérdést azért sem, mert nem tudjuk, hogy milyen lehetőségek rejlenek az energiatakarékosságban és -hatékonyságban, amint egy külön pontban is leírtuk, de idetartozik ehhez a dologhoz.
Tehát végül is azzal szeretném befejezni a hozzászólásomat, hogy lényeges dolgok szerepelnek ezekben a módosításokban. Én úgy érzem, hogy helytálló dolgok szerepelnek, s arra kérem képviselőtársaimat, hogy támogassák ezeket. Köszönöm szépen a figyelmet. (Taps.)
