TARJÁN LÁSZLÓNÉ, DR. környezetvédelmi és területfejlesztési minisztériumi államtitkár:
TARJÁN LÁSZLÓNÉ, DR. környezetvédelmi és területfejlesztési minisztériumi államtitkár:
TARJÁN LÁSZLÓNÉ, DR. környezetvédelmi és területfejlesztési minisztériumi államtitkár: Köszönöm, Elnök Úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselő Úr! Engedje meg, hogy nagyon röviden kiegészítsem az írásban megküldött választ.
Az interpelláció és a Garéban létesítendő hulladékégető kapcsán ugyanis úgy gondolom, hogy érdemes egy kis visszatekintést tenni, amelyből tanulságokat is levonhatunk.
A Budapesti Vegyiművek 1968-1987 között gyártott tetraklórbenzolt. Ebből a gyártásból ipari veszélyes hulladék került ki.
Ezt a hulladékot eredetileg a gyár budapesti telephelyén tárolták, majd különböző állami hatóságok és intézmények javaslatára kijelölték a garéi tárolóhelyet. Az engedélyezett tervek alapján 1980-1987 közötti időszakban mintegy 63000 hordó lett Garéban elhelyezve. 1987-ben megszűnt a tetraklórbenzol-gyártás, és bár a vállalat a hatósági előírásoknak megfelelően járt el, mégis jelentős környezetszennyezésnek lehetünk tanúi. Ennek okát alapvetően két dologban kereshetjük.
Egyrészt vízáteresztő-képességgel jellemzett egybefüggő agyagréteget jelöltek ki, és nem írtak elő külön műszaki védelmet. Tehát ez az egyik ok.
A klórozott szénhidrogének és a víz kölcsönhatása köztudottan jelentősen eltér egymástól. Tehát az agyag mint szigetelőréteg ilyen vonatkozásban nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket.
A másik probléma a lerakott hordók földdel történő takarása volt, amely elősegítette a korróziót és a hordók kilyukadását.
A kialakult helyzet felszámolására az elsőfokú környezetvédelmi hatóság kötelezte a gyárat. A vállalat megbízásából a Transdanubia Kft. nemzetközi tenderpályázatot írt ki, és egy hulladék-égetőmű külföldi tőkével történő létesítését kezdeményezte.
Megítélésem szerint előnyösebb lett volna a probléma felszámolására kiírni a pályázatot, azonban az ügy kapcsán is néhány tényre rá kell irányítanom a figyelmet.
A Környezetvédelmi és Területfejlesztési Minisztérium nem beruházó. Kompetenciája a területileg illetékes szerveken keresztül az engedélyezéshez szükséges szakhatósági állásfoglalás kiadására és az ehhez szükséges vizsgálatok elvégeztetésére terjed csupán ki. Természetesen alapvető feladata a környezetvédelmi hatóságnak a környezetszennyezés okozta helyzet felszámolására tett intézkedés, anélkül, hogy előírná, mely vállalkozó legyen a kivitelező.
Az égetőmű felülméretezett kapacitása ugyanakkor azt a félelmet is keltheti, hogy a vállalkozó import veszélyes hulladék bérártalmatlanítására is számít.
Az érvényes jogszabály előírja, hogy Magyarországra hulladékot importálni csak hasznosítás céljából lehet. Az égetésnél esetlegesen keletkező hőtermelés ebben a vonatkozásban nem minősül hasznosításnak.
A fentiekből kitűnik, hogy tárcánk nem kötelezte el magát egyetlen vállalkozó mellett sem.
A hordókban tárolt hulladékon kívül igen nagy mennyiségű szennyezett föld is van… (Az elnök poharát megkocogtatva jelzi az idő múlását.) Ebben a pillanatban befejezem, elnök úr… Garéban. Ennek ártalmatlanítása égetéssel sem gazdaságilag, sem technikailag nem megoldható.
Az ügy fontossága és általánosítható volta miatt tárcánk kísérletek beindítását tervezi az égetéstől eltérő megoldások lehetőségének megteremtése érdekében.
Minisztériumunk alaposan elemezte a garéi égető történéseit, és a jövőre nézve levonta a szükséges következtetéseket.
Kérem képviselő urat, hogy az írásos válaszunkat a szóbeli válasszal kiegészítve szíveskedjen elfogadni. Köszönöm figyelmüket. (Taps.)
