ELNÖK (Szabad György)
ELNÖK (Szabad György)
ELNÖK (Szabad György): Köszönöm. Tisztelt Országgyűlés! A házbizottság korábban hozott általános érvényű állásfoglalása alapján javaslom az önálló indítvány napirendre tűzését. Most kérem szavazatukat. (Szavazás.) Köszönöm.
Az Országgyűlés az indítványt 225 szavazattal, 4 tartózkodás mellett napirendjére tűzte.
Kérdezem az Országgyűlést, egyetért-e a javasolt sürgős tárgyalásbavétellel. Most erről szavazunk. Most kérem szavazatukat a sürgősség kérdésében. (Szavazás.) Köszönöm.
Az Országgyűlés 209 szavazattal, 3 ellenében, 10 tartózkodás mellett a tárgyalásra kimondta a sürgősséget.
Pál László képviselőtársunk a Magyar Szocialista Pártból sürgős tárgyalást kérve önálló indítványt nyújtott be az állami részvétellel működő alapítványokról a 10 086-os számon. Megkérdezem az előterjesztőt, kíván-e szólni. Képviselő urat illeti a szó.
Felszólaló: Pál László (MSZP)
PÁL LÁSZLÓ (MSZP)
Körülbelül egy hónappal ezelőtt már egy hasonló tartalmú előterjesztésemről tárgyalt a tisztelt Ház, és akkor úgy döntött a szavazatok 48,5%-ával, hogy nem veszi napirendre.
Én két okból térek vissza az önálló képviselői indítványom ismételt napirendre tűzésének kérésével. Az egyik okom az, hogy módosítottam a javaslatomon, mégpedig a következő módosítást hajtottam végre: javaslom, hogy a vizsgálatok, a parlamenti áttekintés, majd az ezt követő számvevőszéki vizsgálat ne csak azokra az alapítványokra terjedjen ki, amelyek költségvetési, egyéb állami, illetve állami vállalatok forrásaiból 1990. május 23-át - tehát a jelen Kormány felállását - követő időszakban jöttek létre, hanem javaslom azt, hogy az ezt megelőző időszakban létrehozott ilyen alapítványok vizsgálatára is kerüljön sor.
Ezt a javaslatot azért teszem, mert időközben itt, a Parlament fóruma előtt többször elhangzott utalás arra, hogy az alapítványok kérdése - az állam segítségével működtetett alapítványok kérdése - nem egy új keletű ügy, hanem a megelőző kormány is alkalmazott hasonló módszereket.Én javaslom, hogy a hasonló módszereket alkalmazó kormány lépéseit is vizsgáljuk meg, bár tudomásom szerint ott a döntések nyilvánosak voltak.
A második okom arra, hogy visszahoztam a javaslatomat az az, hogy az elmúlt hetekben számos fórumon került napirendre az állami részvétellel működő alapítványok kérdése. Többek között - szintén a Parlament fórumán - Szabó Tamás miniszter úr képviselői, még el nem hangzott véleményre, illetve képviselői kérdésre elmondotta, hogy nincsenek titkok az alapítványok tekintetében; valamennyi kérdésben a Kormány nyitott, és áttekintendőnek tartja a kérdéseket. Más kérdésre válaszolva miniszter úr azt mondotta, hogy üzleti titkot képeznek a vállalati pénzekből táplált alapítványok, akkor is, hogyha ezek a vállalatok az állam teljes vagy döntő tulajdonában álló vállalatok, illetve társaságok. Hozzá szeretném tenni azt, hogy időközben egy levélváltás is lezajlott, amelyik köztudomásúvá vált. Egy képviselői kérdésre a Miniszterelnöki Hivatal azt válaszolta, hogy a Kormány által alapítványok kérdésében hozott 3000-es határozatok nem nyilvánosak.
Én azt hiszem, nemcsak jómagam, hanem a Parlament valamennyi képviselője nehezen tudja áttekinteni ezt a helyzetet. Egyfelől minderről azt valljuk, hogy nyitott, áttekintendő, nyilvános, másfelől pedig elhangzik, hogy vagy üzleti titok, vagy pedig államtitok kategóriába tartozik az ügy. Én attól félek, nemcsak az ellenzéki képviselők, hanem a kormánypárti képviselőtársaim is zavarban lehetnek egy ilyen kérdéskörrel.
Ezért javaslom még egyszer, a Parlament vizsgálja meg a kérdés napirendre tűzésének lehetőségét. Abban az esetben, ha a Parlament áttekinti az állami pénzekből, állami vállalatok forrásaiból táplált alapítványok kérdését, akkor a Számvevőszék, illetve más szervezetek szükség esetén meg tudják vizsgálni a további lépéseket.
Kérem ezért, támogassák önálló képviselői indítványom napirendre tűzését, illetve annak sürgős tárgyalását. Köszönöm szépen. (Taps a bal oldalon.)
Határozathozatal
