PINTÉR JÓZSEF, a környezetvédelmi bizottság előadója:

Teljes szövegű keresés

PINTÉR JÓZSEF, a környezetvédelmi bizottság előadója:
PINTÉR JÓZSEF, a környezetvédelmi bizottság előadója: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársak! A környezetvédelmi bizottság megtárgyalta a pótköltségvetésnek a környezetvédelemre vonatkozó fejezetét, részletesen elemezte a számok tükrében is.
Az általános vitára alkalmasság tekintetében a helyzet úgy alakult, hogy a kormánypárti képviselők igennel szavaztak, az ellenzéki képviselők nemmel, ami természetes, és eggyel többen voltak az ellenzéki képviselők, ezért alakult ki ez a helyzet (Derültség, taps a bal oldalon.) és tették azt a javaslatot, hogy a bizottság véleményét és indokolását egy kormánypárti képviselő, a bizottság alelnöke mondja el. Ennek szívesen eleget teszek, és négy pontban foglalom röviden össze azokat az indokokat, véleménynyilvánításokat, amelyek a bizottsági ülésen elhangzottak.
Az első vélemény, indokolás az volt, hogy az a 112 millió forint, amit a Környezetvédelmi Minisztérium részére a költségvetés az átcsoportosítás keretében biztosít, kevés. Kevés azért, mert ha összehasonlítjuk, mondották, hogy a Belügyminisztérium egymilliárdot kap, a Honvédelmi Minisztérium 700 milliót, a Népjóléti Minisztérium 600 milliót, a Művelődési Minisztérium 1 milliárd 300 millió forintot, akkor ehhez viszonyítva kevés ez a 112 millió forint, többet kellene a környezetvédelemre fordítani. Az nem hangzott el, és nem tudtak véleményt mondani, hogy mennyit kellene valamelyik tárcától elvonni, és akkor ezt odaadni a Környezetvédelmi Minisztériumnak. Csak általános elvként mondották el, hogy ahhoz viszonyítva a Környezetvédelmi Minisztérium költségtámogatása kevés.
Említésre került, hogy melyik részlegek kapnak a Környezetvédelmi Minisztérium tárcáján belül emeléseket. Általában ezek bérjellegű, közteher, és kisebb részben dologi jellegű emelések, amelyek a 112 millió forinton belül vannak. Ilyen, hogy a minisztérium igazgatási apparátusa 31 millió forintot kapott, a meteorológiai szolgálat 4 milliót, a természetvédelmi szolgálat 12 milliót, a környezetvédelemnek a területi szervei kaptak 30 milliót, a Grassalkovich kastély kapott plusz 10 milliót, a Szigetköz kárpótlására, kárrendezésére 16 milliót, és a Duna elterelésének eseményei miatt a hágai jogvitához 10 millió forintot.
Megkérdeztük a tárcának a jelen lévő képviselőit, hogy hát ők hogy vélekednek erről a juttatásról. Ők azt mondották, hogy jó lenne, ha többet tudnának kapni, de ennek mértékével - lévén szegény ország - egyet tudnak érteni, és örülnek neki, mert valami bérjuttatást tudnak adni a különböző szakigazgatási szerveknek.
Ez volt az egyik alapvető kérdés, amellyel a bizottságban foglalkoztak.
A másik kérdés úgy merült fel, hogy a Kormány túlköltekezik és növeli a költségvetés hiányát. Ezt számos példával próbálták illusztrálni, azzal, hogy - mint ahogy az előbb említettem - különböző miniszteriális szervek milliárdokat kapnak, vagy milliókat kapnak, meg egyéb más kiadások is napirendre kerültek.
Elhangzott a bizottsági ülésen az, hogy a Kormány a helyzet ismeretében a várható megtakarításokat felmérte, és az Állami Számvevőszék a maga véleményében is felsorolta. Ezek pedig: a költségvetési tartalék zárolása, ami 6 milliárd, a belföldi adósság kamata 9,9 milliárd, és több kisebb tételből 1,8 milliárd forint a várható megtakarítás. Ez mindösszesen 17,7 milliárd forint, amelyet, a Kormány úgy döntött, hogy a kiadási oldalon megtakarít. És ezt a megtakarítást nyilván megokolva, indokolva felosztotta a költségvetési szervek, minisztériumok és egyéb szervek között, pontosan ugyanebben az összegben.
Magyarul: nem túlköltekezett a Kormány, hanem amit megtakarított egy jogcímen vagy több jogcímen, azt más jogcímeken más költségvetési szerveknél osztotta el. Nyilván annak megfelelően, ahogy az igények jelentkeztek, vagy a szükséglet kívánta. Most aki erre azt mondja, hogy túlköltekezett a Kormány és többet költ, mint amennyi rendelkezésre áll, az hiányzott a számtanóráról, mert nem tudja megállapítani, hogy amennyit elvettek egyik területről, a másik területre ugyanannyit adtak. Hát be kell iratkozni pótvizsgán, aztán meg kell nézni a számokat, hogy hogy néz ki a költségelosztás.
A harmadik indok az volt, hogy nincsen szükség pótköltségvetésre. Mert nem olyan a helyzet, hogy költségvetésre szükség lenne.
Elhangzott itt a bizottsági vitában ezzel kapcsolatban az, hogy az államháztartási törvény két alapfeltételnek az együttes jelenléte esetén kötelezi a Kormányt arra, hogy pótköltségvetést nyújtson be.
Ez a két feltétel: az egyik az általános tartalékalap felhasználása, a másik pedig a bevételkiesés. Mind a kettő, a helyzet ismeretében, bekövetkezett - amelyről a Kormány ugyan nem tehet -, ebből következően törvényes kötelezettségének eleget kellett tenni, be kellett nyújtania pótköltségvetést.
A legnagyobb vita a bevételi kiesés oldalán volt. Megállapítottuk mi magunk is, hogy alapvetően a költségvetés módosítása azért szükséges, mert a pénzintézetek társasági adója az éves tervezett 25 milliárd forintból 19 milliárd forinttal nem valósul meg.
A másik: a privatizációs bevétel tervezett 80 milliárd forintos bevétele nem valósul meg 19 milliárddal. Ez összesen 38 milliárd forint, amelyik bevételkiesést jelent, emiatt nyilván szükséges a költségvetés módosítása, és ezt a Kormány az eddigi pénzügyi teljesítések alapján vette észre és érzékelte.
A negyedik kérdés amelyik felmerült, az, hogy költségtakarékosság hiányzik a költségvetésből, mert a különböző jogcímeken és költségvetési szerveknél felmerült kiadásoknál lehetne csökkenteni.
(10.50)
Sok oldalról történt ebben észrevétel, megnyilatkozás, de a bizottság részéről, vagy a bizottság tagjai részéről nem merült fel javaslat olyan vonatkozásban, hogy milyen költségmegtakarításokat lehetne bármely költségvetési szervnél végrehajtani.
Valójában a helyzet úgy alakult, hogy a mérlegnek két oldala van: van egy bal oldala és van egy jobb oldala. A bal oldalán vannak a bevételek, a jobb oldalán a kiadások - és a kiadás most nagyobb súllyal jelentkezik, mint a bevétel. A kiadási oldalon van egy kiló, a bevételi oldalon csak fél kiló van - ebből következően kénytelen a Kormány a szükséges intézkedéseket megtenni annak érdekében, hogy a költségvetési egyensúly meglegyen. Köszönöm szépen a türelmüket. (Taps.)

 

 

Arcanum Újságok
Arcanum Újságok

Kíváncsi, mit írtak az újságok erről a temáról az elmúlt 250 évben?

Megnézem

Arcanum logo

Az Arcanum Adatbázis Kiadó Magyarország vezető tartalomszolgáltatója, 1989. január elsején kezdte meg működését. A cég kulturális tartalmak nagy tömegű digitalizálásával, adatbázisokba rendezésével és publikálásával foglalkozik.

Rólunk Kapcsolat Sajtószoba

Languages







Arcanum Újságok

Arcanum Újságok
Kíváncsi, mit írtak az újságok erről a temáról az elmúlt 250 évben?

Megnézem