KOMOR SÁNDOR, a költségvetési, adó- és pénzügyi bizottság előadója:
KOMOR SÁNDOR, a költségvetési, adó- és pénzügyi bizottság előadója:
KOMOR SÁNDOR, a költségvetési, adó- és pénzügyi bizottság előadója: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársak! A költségvetési bizottság szinte a részletes vita mélységéig megtárgyalta az előttünk fekvő törvényjavaslatot. Elsődlegesen arra a kérdésre, hogy miért is van szükség a pótköltségvetés benyújtására, a törvényjavaslatban olvashatunk előírásokat, miszerint az 1992. évi XXXVIII. törvény 41. §-a két esetet említ a pótköltségvetés benyújtásának kötelezettségére.
Ebből az egyik az, amikor év közben a gazdasági folyamatok olyan mértékben változnak meg, amelyek megkérdőjelezhetik a költségvetési törvény fejezeteiben leírtak teljesíthetőségét, másrészt pedig amikor a költségvetési tartalék és a fejezeti előirányzatok nem nyújtanak várhatóan fedezetet arra, hogy az előbb említettek teljesülni tudjanak.
Mind a két eset úgy tűnik, indokolja a pótköltségvetés benyújtását. Elsődlegesen megnéztük azt, hogy melyek azok a gazdaságban bekövetkezett folyamatok, amelyek indokolják ennek a törvényjavaslatnak az elfogadását.
A javaslatban is olvasható, hogy az 1993. évi gazdasági program tervezésekor, vagyis 1992 őszén az akkori prognózisok adataival számolva, bizonyos kérdések megváltoztak. Ezek a kérdések: elsődlegesen a tervezett exportra vonatkozó prognózis, miszerint ennek a növekménye 5% körül várható, az akkori prognózis készítője prognosztizálta a gazdasági környezetben, a gazdasági életben beinduló beruházások jelentős növekedését, illetve még egy tételt, mégpedig azt, hogy 1993-ban a fogyasztás tovább nem csökken.
Ezzel szemben bizonyos pozitív és negatív jelenségek észlelhetők a gazdaságban, először a pozitív jelenségeket említeném.
Elsődlegesen lelassult az infláció mértéke 1992-ben 1991-hez képest, miszerint a fogyasztásiárindex-változás 12%-os, a fogyasztói árak tehát 12%-ponttal változtak, csökkentek, az ipari árak 22%-kal csökkentek. Pozitív tényező még az, hogy tovább javult a nemzetgazdaság külső egyensúlya, amiben jelentős tétel ez évben is, illetve az 1992. évben is az a másfél milliárd dollárnyi működőtőke, ami bejött az országba, és ezt leszámítva, a nettó adósságállományt mintegy 13 milliárd dollárban rögzítettük akkor.
A másik dolog pedig, ami már talán egy kicsit ellentmondásos, a GDP növekedésére vagy alakulására vonatkozó prognózis. A '92. őszi adatok birtokában joggal feltételezhette a prognózis készítője, hogy a GDP-növekedési folyamat oly mértékben lelassul, illetve megáll, ami szerint 1993-ra már egy stagnálás, illetve bizonyos növekedés is tervezhető.
Itt egy dolog az, ami jelentős változás lehet az 1992. őszi prognózishoz képest, mégpedig az, hogy az agrárfolyamatok alakulása sajnos nem a tervezetteknek megfelelően alakul hazánkban, ugyanis ismert a szervezeti változások lassúsága miatt a jövedelemkiesés, és még egy dolog az, ami említést érdemel, az évek óta tartó aszály, ami egyértelműen befolyásolja a GDP alakulását.
A másik jelentős tétel, ami pozitív vonatkozásban említést érdemel, a munkanélküliség alakulása, amiben ugyan nem a '92. év végi adatokra alapozva, hanem már az 1993. évi első négy hónap adatait figyelembe véve, jelentős változások figyelhetők meg; míg az év első két hónapjában 40000-rel nőtt a munkanélküliek száma, addig az év harmadik, negyedik hónapjában ez a szám már csak 20000-re tehető.
Negatív dolog az, amit a prognózis készítésére vonatkozó alapvető pontok tekintetében említettem, az exportnövekedés. Az exportnövekedés az ismeretek szerint nem várható a prognosztizált 5%-os mértékben, a jelenlegi adatok ismeretében csupán 1-2%-os növekedéssel lehet számolni.
Még egy dolog van a beruházások vonatkozásában: a tervezett beruházások alakulása szerkezetében nem úgy valósult meg, mint ahogy azt prognosztizáltuk, ugyanis a fajsúlyosabb beruházások helyett a kisebb, közepes beruházások tudtak elindulni, és ezen belül jelentős tényezőként megemlítendő viszont, hogy a csúcstechnológiát jelentő fejlett, nyugati gépimport megjelent a beruházások oldalán.
Tisztelt képviselőtársak! Ezek azok a gazdasági konstellációk, amelyek szükségessé teszik a költségvetés helyzetének megvizsgálását, és ezek azok a tényezők, amelyek szükségessé teszik a pótköltségvetés benyújtását az előbb említett államháztartási törvény előírásainak megfelelően.
(10.00)
A bizottsági vitában, mint ahogy említettem, a részletes vita szintjéig folytak a tárgyalások.
Szeretnék megemlíteni egypár tételt, ami körül - úgymond - a vita kicsúcsosodott.
Mint ahogy a miniszter úr az expozéjában megemlítette, itt tulajdonképpen pusztán szerkezeti változásokról van szó. Ebben a témakörben említendő meg a Hungária Tv részére betervezett működési és filmgyártási költség, ami ellenzéki képviselőtársak részéről meglehetősen komoly össztüzet kapott.
A költségvetési törvényjavaslatban ezen túlmenően - ami természetesen rendkívül fontos a határon túl élő magyarok számára - olyan említésre méltó tételeket kell szóba hozni, amik a gazdasági környezetről szóló előadásomban is megemlítésre kerültek. Ezek között: szükségeltetik a kárpótlási törvény végrehajtásának a gyorsítása, amire nevesítve megjelenik a pótköltségvetésben a javaslat. Ez hellyel-közzel azt célozza, miszerint a kárpótlási törvény végrehajtását ebben az évben be kellene fejezni.
A pótköltségvetésben említésre méltó adat ezen túlmenően a rendőrség számára egy egymilliárd forintos többlettámogatás. Talán kicsit könnyelmű vagy nevetséges vád az, amit itt ellenzéki oldalról kaptak a kormánykoalíció képviselői, miszerint ez az egymilliárd forint azt a célt szolgálja, hogy a Kormány rendőrállami törekvéseket táplál. De valószínűnek tartom, hogy felszólaló képviselő kollégám nem olvasta el a törvényjavaslat indoklását megfelelő részletességgel, hiszen egyértelműen leírja a javaslat, hogy ez az egymilliárd forint a rendőrség működéséhez elengedhetetlen hírösszeköttetés technikai feltételeinek a biztosítását, a gépjárműpark működtetésének a költségeit és a halaszthatatlan felújítási munkákat tartalmazza.
További, több mint egymilliárd forintos támogatás olvasható a Határőrség céljaira, 400 millió forint fölötti tétel a tűzoltóság részére, 300 millió forint a mentőszolgálat részére, a Büntetésvégrehajtásnak egymilliárd forint és a kárpótláshoz kapcsolódóan, illetve az agrárszféra tulajdonviszonyainak a rendezése érdekében elengedhetetlen egy, a földhivataloknak és az agrárkutató intézeteknek szóló 740 millió forintos támogatás.
Említésre méltó az agrár-felsőoktatás részére a 200 millió forintos többlettámogatás; a munkanélküliek jövedelempótló kiegészítésére 300 millió forint. Nagyon fontos ugyancsak az agrárszférát illetően a szövetkezeti és az állami gazdasági tulajdonok lebontása, átalakulása kapcsán kialakuló új tulajdonviszonyok rendezésében, az új vállalkozások megindításában a reorganizációs alap, további egymilliárd forint megjelenítése.
Technikai kérdés, de nagyon fontos az államkötvények kibocsátása kapcsán az, hogy az időbeli eltolódásokkal a kamatterhek és a kibocsátási költségek csökkenthetők 9,9 milliárd forinttal. Tehát ezek azok a kérdések, amik a miniszter úr szájából is úgy hangzottak el, mint ténykérdések, és a jelenleg már determinált helyzetet rögzítik.
A bizottsági ülésen további sarkalatos kérdések hangzottak el. Ezek közül az egyik az, hogy a törvényjavaslat tartalmazza az áfa-törvény megváltoztatása kapcsán a bevételi oldalon többletbevételként hatmilliárd forint megjelentetését, ezzel szemben a Kormány a tárgyalás időpontjában még nem nyújtotta be az áfa-törvényre vonatkozó módosító javaslatát. De - ezt képviselőtársaim mindannyian tudják - a tegnapi nap folyamán ez megtörtént; ezt mindenki olvashatja.
További kérdés volt az, hogy ellentmondás látszik a nemzetgazdaság csökkenő teljesítménye és a tervezett bevételnövekmény emelkedése között. A bizottsági vitában a Pénzügyminisztérium szakértői részéről több oldalról megerősítették azt, hogy a kettő között nincs lineáris összefüggés, hiszen más tényezők is befolyásolhatják az állami bevételek emelkedését, nem pusztán a nemzetgazdaság teljesítőképessége.
A másik kérdés az volt, hogy a lakossági megtakarítások fedezik-e a költségvetési hiányt. Gaál Gyula képviselő úr előadásában ezt kifogásolta, miszerint a költségvetési hiány mértékétől 15-20 milliárd forinttal elmarad a lakossági megtakarítások mértéke. Tulajdonképpen ez a tétel szervesen összefügg az előadásomban korábban említett államkötvény-kibocsátási programmal, miszerint az állami költségvetés hiányát, illetve a likviditási kérdéseit elsődlegesen nem csupán a lakossági megtakarítások finanszírozzák; más forrás is áll rendelkezésre a költségvetés likviditásának megoldásához.
Továbbá vita alakult ki a költségvetés tartalékának a felhasználása kérdésében; mégpedig két dologban.
Az egyik az, amit az Állami Számvevőszék előadásában megismerhettünk, miszerint mi tekinthető a költségvetési törvényben leírt 40%-os határ mérőszámának, a teljesítés vagy pedig határozattal esetleg determinált tétel. Ebben a kérdésben az Állami Számvevőszék képviselője a kérdést nyitva hagyva, de elfogadva a Pénzügyminisztérium érvelését, miszerint a már teljesített tételek számítanak ebbe a körbe; a másik kérdés ezen belül - talán azt hiszem, ez is hasonló, a rendőrséghez hasonló könnyelmű vádként értelmezhető -, miszerint a Kormány kétszer költötte el az állami költségvetés tartalékát; azt hiszem, az Állami Számvevőszék előttem szóló képviselője ezt megfelelően megcáfolta.
Súlyos tragédiának minősítette az ellenzéki oldal a költségvetés bevételi oldalán kialakult helyzetet, amit a bizottsági vita során az Állami Számvevőszék egyértelműen megcáfolt. Ilyen helyzet nincsen; ezt megerősítette most Nyikos László a szóbeli felszólalásában is.
Mindezek alapján, tisztelt képviselőtársaim, a bizottsági vitában, a bizottsági vita alapján és az Állami Számvevőszék szakértői véleménye alapján a bizottság általános vitára alkalmasnak tartja a törvényjavaslatot. Köszönöm szépen a figyelmet. (Taps.)
