SALAMON LÁSZLÓ, DR. az alkotmányügyi, törvény-előkészítő és igazságügyi bizottság elnöke, a bizottság előadója:
SALAMON LÁSZLÓ, DR. az alkotmányügyi, törvény-előkészítő és igazságügyi bizottság elnöke, a bizottság előadója:
SALAMON LÁSZLÓ, DR. az alkotmányügyi, törvény-előkészítő és igazságügyi bizottság elnöke, a bizottság előadója: Köszönöm a szót, Elnök Úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársaim! Az alkotmányügyi bizottságban megfogalmazódott kisebbségi vélemény még a szünet előtt elhangzott, és talán szerencsésebb is így, mert így mód van arra, hogy a többségi álláspontban az ellentétes érvek is mintegy válaszként most megszólaltassanak.
De mindenekelőtt tényszerűen közlöm, ami a legelső kötelességem, az az, hogy az alkotmányügyi bizottság a törvényjavaslatot többségi szavazással s többségi állásfoglalással általános vitára alkalmasnak minősítette.
Nagyon röviden foglalkozom tulajdonképpen azokkal az érvekkel, amik itt kisebbségi oldalon elhangzottak.
Ezek az érvek, amiket a kisebbségi véleménnyel szemben meg kell fogalmaznunk, és kifejezésre kell juttatnunk, lényegében egy kérdésben foglalhatók össze. Hogy abban az esetben - amint erre bizonyos jelek és adatok vannak -, ha az önkormányzatok testülete úgy nyilatkozik, hogy ő is a munkáltatók országos érdek-képviseleti szervének minősül, és ő is a maga részéről képviselőket kíván az önkormányzatba delegálni, és ha tegyük föl, a törvény által biztosított 30 helyre 40 képviselőjelölt mutatkozik, akkor ki fogja azt megmondani, hogy például az önkormányzatok testülete, önkormányzatok szövetsége valóban munkáltató országos érdek-képviseleti szerv-e, ki fogja ezt akár megerősíteni, ki fogja ezt akár cáfolni, egyáltalán ki fogja ezt a vitát eldönteni, és ha több jelölt lesz, és több képviselő lesz, mint ahány hely van, ki és hogyan, és milyen alapon fogja eldönteni, hogy ki a hiteles harminc.
Egy biztos, hogyha ezt a kérdést a törvény világosan nem mondja ki, akkor ettől a javaslattól függetlenül valójában nem tudnak megalakulni az önkormányzatok, mert nem lesz, aki ezt a vitát és ezt a kérdést eldöntse, és nincs senki, aki kompetenciával bírna arra, hogy ebben a kérdésben a megfellebbezhetetlen döntést meghozza. (Dr. Eörsi Mátyás: Bíróság!)
Tehát amíg a bíróságon vita van - hogy Eörsi Mátyás képviselőtársam közbeszólására reagáljak -, addig egy vitás helyzet van, és nem tud fölállni az önkormányzat, senki sem mondhatja azt, hogy így akkor megalakultnak tekinthető, mert ahogy 30 képviselő azt mondja, hogy ő megalakultnak tekintheti magát, a másik tíz azt mondhatja, hogy nem tekintheti magát megalakultnak, és ez egy circulus vitiosus jellegű vita.
Voltaképpen nyilván ez volt a magyarázata annak, hogy a Kormány először egy jogértelmező javaslatot nyújtott be. Ezzel szemben azonban számos észrevétel hangzott el, és ama három ülés témaköréből kettő tulajdonképpen a jogértelmezés megengedhetőségével vagy meg nem engedhetőségével volt kapcsolatos, s az érvek túlnyomó része is inkább ebben a témakörben mozgott.
(17.20)
Valóban úgy tűnt, hogy aggályos lehet a törvény szűkszavúságát - ha tetszik - esetleges hiányait vagy hézagos megfogalmazását értelmezéssel kitölteni. Nyilván ez vezette, ez vezethette a kormányzatot arra, hogy eredetileg előterjesztett jogértelmező nyilatkozatát viszszavonta.
Ettől függetlenül már korábban sor került arra - tehát tulajdonképpen így késedelem nincs, és ez rendelkezésünkre áll -, hogy képviselők részéről, mégpedig két MDF-es és egy FIDESZ-es képviselő részéről ez a törvényjavaslat benyújtást nyert. Ez voltaképpen egy értelmező javaslat, voltaképpen azt a hézagot van hivatva teljessé tenni, amelyre a törvény szó szerint nem ad világos választ, és amelynek a megválaszolása nélkül az önkormányzatok nyilván a legjobb akarat és a legjobb szándék ellenére sem tudnának felállni.
Ezért azt gondolom, hogy ez a törvényjavaslat messze nem olyan hatású, mint amit mondanak, egyáltalán nem arra alkalmas, hogy elhúzza a kérdést. Éppen ellenkezőleg, arra alkalmas, hogy a vitás kérdést egy értelmező szabállyal megoldja. Ha és amennyiben módosító javaslat van - tudtom szerint már egy érkezett -, úgy holnap délelőtt az alkotmányügyi bizottság ennek megtárgyalására is kész. Tehát a sürgősséggel lefolytatott eljárás alapján - aminek eredményeként a Ház ezt a kérdést ma tárgyalja - semmi akadálya nincs annak, hogy ezt a törvényjavaslatot az Országgyűlés még a holnapi napon elfogadja és a kérdést gyakorlatilag úgy rendezze, hogy az önkormányzatok kellő időben felállhassanak.
Egészében tehát ezek azok az érvek és ezek azok a gondolatok, amelyek jegyében az alkotmányügyi bizottság többsége a törvényjavaslatot általános vitára bocsátásra alkalmasnak találta és támogatta.
