KATONA KÁLMÁN (MDF)
KATONA KÁLMÁN (MDF)
KATONA KÁLMÁN (MDF) Elnök Úr, tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Az önök előtt fekvő 6187-es számú törvényjavaslat a magyar jog egy régi és nagy hiányosságának pótlására tesz kísérletet. A törvénytervezet pontos címe: a termék hibája folytán keletkezett kárért fennálló felelősség. Szaknyelven ezt csak termékfelelősségként szokták emlegetni, ezért a továbbiakban én is ezt fogom használni.
A termékfelelősség fogalma Magyarországon még jogászok közt is csak meglehetősen szűk körben ismert, pedig a fejlett országok jogában csaknem kivétel nélkül fontos szerepet játszik. A termékfelelősség a modern ipari termelés szülte jogintézmény. Századunk első évtizedeiben merült fel először az igény, hogy a hibás termék által a fogyasztónak okozott kár megtérítése érdekében a fogyasztó közvetlenül a termék gyártója ellen fordulhasson.
Bármennyire furcsának tűnik, az eredeti európai civiljogi kódexek egyike sem biztosított lehetőséget ezen - a józan ész számára teljesen természetesnek látszó - jogintézménynek. Az áttörést egy 1932-es eset hozta meg, amelyet azóta a termékfelelősség iskolapéldájaként szoktak emlegetni. Egy idős hölgy, a vendéglőben gyömbérsört iszogatva, hirtelen egy meztelen csiga oszladozó tetemére lett figyelmes a poharában, amely félreérthetetlenül az üvegből származott. A hölgy ennek következtében gyomorgörcsöket kapott, és hosszabb időre kórházba kényszerült. A keresőképtelenségének idejére eső munkabérének megtérítését követelte az ital gyártójától.
Az angol bíróság a keresetnek annak ellenére helyt adott, hogy nem állt fenn szerződéses kapcsolat az ital gyártója és a károsult között.
Ezt követően szinte valamennyi, a modern ipari termelésben részt vevő ország bíróságai elismerték a hibás termék gyártójának felelősségét a fogyasztóval szemben, ha a termék hibája a gyártónak felróható volt. Olyan nagy vihart kavart történetek tartoznak ide, mint a jól ismert Contergan-eset, amikor egy egészségre ártalmas nyugtató emberek ezreiben okozott helyrehozhatatlan károkat.
Az idők folyamán a termékfelelősségnek jelentékeny bírói gyakorlata és jogi irodalma alakult ki.
(16.40)
A jogintézmény fejlődése szempontjából a legfontosabb mérföldkövet mégis az Európai Közösség 85/374. irányelve jelentette, amely a Közösség minden tagállamában egyformán érvényesülő termékfelelősségi rendszer megteremtését célozta meg.
Az irányelv kibocsátását követően a tagállamok nagy része meg is alkotta saját termékfelelősségi törvényét, sőt egyes Közösségen kívüli országok is hasonlóan cselekedtek. A folyamat eredményeképpen ma 12 európai állam rendelkezik csaknem azonos termékfelelősségi rendszerrel. Ezek a korábbinál a gyártó számára szigorúbb, objektív felelősséget állapítanak meg, amely alól a gyártó csak bizonyos taxatíve felsorolt kimentési okok bizonyításával mentesülhet.
Magyarországnak - mint említettem - a termelői felelősség területén sok pótolnivalója akad. Hazánkban a termékfelelősség egyértelmű elismeréséről nem beszélhetünk, jóllehet hatályos polgári törvénykönyvünk lehetőséget biztosít rá, a magyar bírói gyakorlat az elmúlt évtizedekben ingadozó volt.
A kérdés a nagyközönség számára is érezhetően talán leginkább a felrobbanó tv-készülékek kapcsán merült fel, de számos más esetet is említhetünk.
A magyar fogyasztó tehát úgyszólván védtelenül áll a hibás termék gyártójával szemben. Törvényjavaslatunk ezen a helyzeten kíván változtatni.
Célunk egyrészt a jogbiztonság érdekében átlátható helyzet teremtése, másrészt hathatós fogyasztóvédelem kiépítése. A tervezet mind szerkezetében, mind szövegében a közösségi irányelvet követi, attól csak azokon a pontokon tér el, ahol maga az irányelv is alternatív javaslatokat tesz.
Hazánk nem tagja még az Európai Közösségnek, így önöknek jogi kötelezettségekre természetesen nem kell tekintettel lenniük a javaslat tárgyalásakor. De szeretném felhívni figyelmüket arra, hogy 1988 és 1991 között több, az EK-n kívüli ország is megalkotta termékfelelősségi törvényét, és ezek mindegyike az irányelveket vette alapul. Itt elég az osztrák vagy a finn példát említenem.
Tisztelt Országgyűlés! Szándékunk szerint a törvény hatálya - más európai törvényekhez hasonlóan - csak bizonyos tárgyakra terjed ki, a polgári jog általános szabályainál szigorúbb felelősségi szabályok csak a fogyasztói magánhasználat tárgyain bekövetkezett károkra vonatkoznának. Erre is csak akkor, ha az meghaladja a tízezer forintos határt.
Az ipari felhasználás tárgyain előállott, továbbá a tízezer forintot el nem érő károkra továbbra is a polgári jog általános felelősségi szabályai maradnának érvényben.
A hibás terméken magán bekövetkezett károkra pedig továbbra is a szavatosság, illetve a jótállás szabályai vonatkoznának.
Nem terjed ki a törvényjavaslat hatálya a feldolgozatlan mezőgazdasági termékekből származó, illetve a gyógyszerkárokra sem. Utóbbiakról - ahogy eddig - az egészségügyi törvény rendelkezik.
Még nem szóltam a termékfelelősségi törvény elfogadása mellett szóló legfontosabb érvről. Az az ország, amelynek joga nem tartalmazza az általánosnál szigorúbb termelői felelősséget, rövid időn belül az olyan termékek lerakóhelyévé válhat, amelyek a világ más részein eladhatatlanok. Ezen szemetesláda-effektustól való félelem annyira élő, hogy a közelmúltban még a jogi újításoktól hagyományosan viszolygó Svájc kormánya is elkészítette termékfelelősségi törvénytervezetét.
A magyar exportőrök eddig is kénytelenek voltak szembenézni a szigorúbb külföldi szabályokkal, de a Magyarországra exportálókat eddig semmi sem késztette arra, hogy odafigyeljenek termékeik biztonsági paramétereire.
Tisztelt Országgyűlés! A törvénytervezet elkészültét csaknem egyéves munka előzte meg, melynek során a legkülönbözőbb szakmai és érdek-képviseleti szervezetek nyilvánították ki véleményüket a kérdéssel kapcsolatban. Nyugodtan állíthatom, hogy a reagálások egyértelműen biztatóak voltak, sőt a hozzászólók egy jelentős része a hazai fogyasztóvédelem kritikus állapotára tekintettel a javaslat hatályának kiterjesztését javasolta.
Meggyőződésem, hogy az értékesítési lánc bonyolultsága, a fogyasztó számára áttekinthetetlen volta, a fogyasztói elvárásokat felcsigázó reklámtevékenység, de mindenekelőtt a modern ipari termékek fokozott veszélyessége elkerülhetetlenné teszi, hogy a fogyasztó kezébe olyan jogi eszközt adjunk, amelynek birtokában eredményesen léphet fel a hibás termék gyártójával szemben.
E cél elérése érdekében terjesztjük Önök elé törvényjavaslatunkat, és most átadnám a szót dr. Lotz Károlynak, hogy a tervezet gazdasági vonatkozásairól szóljon. Köszönöm, hogy meghallgattak. (Taps.)
