KOVÁCS PÁL, DR. (MSZP)
KOVÁCS PÁL, DR. (MSZP)
KOVÁCS PÁL, DR. (MSZP) Köszönöm a szót, Elnök Úr. Tisztelt Ház! Az előterjesztő jelenléte nélkül folytatódó vitát nem kezdhet az ember másként, mint hogy: aki hallja, adja át! (Taps, derültség.) Tekintettel arra, hogy ez a napirend ma reggelre szerepelt már az előzetes tervben is és az e heti programban is, illő lenne, hogyha a minisztérium képviseltetné magát valakivel.
Tisztelt Ház! A törvényjavaslathoz már az általános vitában Csehák képviselőnő kifejtette álláspontunkat. Én természetesen ennek néhány elemét érintem csak, abban a vonatkozásban, hogy az általa elmondottak hogyan jelennek meg módosító indítványainkban.
Számunkra rendkívül nagy problémát okoz az, hogy néhány héttel a társadalombiztosítási önkormányzatok lehetséges felállása előtt egy olyan törvényjavaslatot tárgyalunk, amely ennek a folt hátán folt törvénynek minden elemét vagy szinte minden elemét át kívánja alakítani. Olyan rendszerjellegű változásokat kíván bevezetni a nyugdíjrendszerben, az egészségbiztosításban, amelyeknek az indokoltsága megvan, legfeljebb nem most kellene a társadalombiztosítási önkormányzatok nélkül megtenni.
Sokan elmondták már ennek a törvénymódosításnak különféle fonákságait, és az ember már nem tudja, hogy mit kell ahhoz tenni, hogy egy ilyen rendkívül rosszul és előkészítetlenül idehozott javaslatot a Kormány visszavonjon és átdolgozzon. Úgy néz ki, hogy semmivel nem lehet ezt elérni.
Milyen elveket tartottunk szem előtt akkor, amikor a módosító indítványainkat elkészítettük? Mindenekelőtt azt, hogy csak olyan változásokat hozzunk most, '93 februárjában a társadalombiztosítási törvényben, amelyek elengedhetetlenek ahhoz, hogy ez az esztendő is, hogy úgy mondjam, beinduljon, hogy működjék az egészségbiztosítás s a nyugdíjbiztosítás.
Semmi olyan változást nem szabadna most meghozni, amely hosszú távra szól, és amely rendszert érint, hiszen bízzunk benne, hogy áprilisban azért mégiscsak lesz társadalombiztosítási önkormányzat.
Általánosságban szerettük volna elérni a módosító indítványainkkal, hogy legyen ez a törvény valamivel közérthetőbb. Példákat felsoroltak, Csehák Judit fel is olvasott egy részletet, amely bizonyította azt, hogy a módosító indítvány, a törvénymódosítási javaslat gyakorlatilag értelmezhetetlen.
Nagyon fontos az, hogy ennek a törvényjavaslatnak van egy sereg olyan kitétele, amely szakmailag előkészítetlen. Úgy néz ki, hogy olyan adatokat, a háttérinformációkban is olyan adatokat kapunk csak, amelyek egy előzetes kormányzati és társadalombiztosítási koncepciót próbálnak igazolni. Az ezzel ellentétes irányzatokat, felfogásokat bizonyító adatok nem jelennek meg.
Nagyon fontosnak tartjuk a módosító indítványaink során azt, hogy ne romoljanak a biztosítottak, az ellátottak pozíciói, tegyünk meg mindent, amit a törvényalkotás lehetővé tesz, hogy a nyugdíjasok és a betegek pozíciói és az őket ellátó intézmények pozíciói ne romoljanak.
Elvetünk minden olyan javaslatot, amelyet ötletszerűnek ítélünk. Önök tudják, akik tanulmányozták ezt a módosító indítványt, hogy van ilyen jó pár az előterjesztésben.
Fontosnak tartottuk a módosító indítványaink megszerkesztésénél azt is, hogy ha már érintjük ezt a törvényt, ha már nincsenek új társadalombiztosítási törvények, akkor legalább a régit olyan irányba próbáljuk átalakítani, ami megfelel az e Parlament által elfogadott társadalombiztosítási országgyűlési határozatnak, amely leír, megfogalmaz néhány kitételt a társadalombiztosítás jövőjét illetően.
Fontosnak tartottuk végül is azt, hogy azok a nagy változások, amelyek hosszú távra is kihatnak, ne szülessenek most. Szülessenek meg akkor, amikor összeáll ez a bizonyos nagyon várt társadalombiztosítási önkormányzat.
Módosító indítványaink érintik az úgynevezett garanciaszabályt, e törvényjavaslat 1. pontját is. Amióta ez a Parlament működik, örökös probléma az, hogy milyen viszony legyen az állami költségvetés és a társadalombiztosítás között, a legkülönfélébb elképzelések és megoldások terjengenek, illetve jelennek meg egy-egy törvényben. Aki végigköveti a költségvetési törvényeket, látja, hogy a garanciaszabály egyre inkább fellazul, holott mindenhol a világon, ahol kötelező társadalombiztosítás van, amelyet törvény ír elő, ott az állami költségvetés bizonyos fokú garanciát, igen sok esetben nagymértékű garanciát vállal a társadalombiztosítási ellátások felett.
Mi azt javasoljuk, hogy e tekintetben most ne történjék változás, hanem maradjon a garanciaszabálynak az a megoldása, amelyet a törvény tartalmaz, ne változtassuk ezt. Ha úgy ítéljük meg, hogy ezt a viszonyt rendezni kell - nekünk is ez a véleményünk -, akkor azt tegyük akkor, amikor az önkormányzattal együtt lehet tenni, amikor tehát beleszólhatnak a garanciaszabály megalkotásába azok is, akik a társadalombiztosítás terheit, de az állami költségvetés terheit is viselik.
Egy másik nagy blokk a nyugdíjrendszer.
Tisztelt Ház! Lassan egy éve lesz annak, hogy a szocialista frakció adott be egy olyan képviselői indítványt, amely úgy szólt, hogy javasoljuk a Parlamentnek, tekintse át az egész magyar nyugdíjrendszert, és próbáljunk valami egységet, valami világosságot teremteni ebben. Önök ezt nem tűzték akkor napirendre, leszavazták. Ma mégis azt mondjuk, hogy meg kell tenni a nyugdíjrendszer teljes átalakítását, de itt is az a kifogásunk, hogy néhány hónappal az önkormányzat felállása előtt ezt nem szabad megcsinálni. Főleg nem úgy, hogyha a változások nem rendszerjellegűek, hanem kiragadnak egy-egy elemet a nyugdíjrendszerből.
Ez a módosító javaslat érinti az özvegyi nyugdíjrendszer kérdését. Van egy pontja, amelyben kedvezőbb a jelenleginél. Természetesen ezt helyeseljük. És van egypár pontja, amelyben nem kedvezőbb. Mi azt javasoljuk, hogy ne szigorodjanak az együttfolyósítás feltételei. Azokat a feltételeket legalább tartsuk meg, amelyek jelenleg életben vannak. Ha mód van rá, akkor javítsunk ezeken, de semmiképpen sem szabad, hogy az özvegyi ellátás, egyáltalán a származékos ellátások feltételei szigorodjanak.
Itt arról van szó, hogy azok, akiknek a hozzátartozója elhunyt, különben is egykeresős háztartássá válnak, és az egykeresős háztartások anyagi viszonyait nem kell önöknek különösen ecsetelnem. Különösen nem akkor, hogyha az az egy kereső nyugdíjas.
Azt javasoljuk tehát, hogy ne szigorodjanak a feltételek. Az özvegyi nyugdíjrendszer átdolgozásra szorul. Ezt az átdolgozást tegye meg a Parlament az önkormányzattal közösen még ez év tavaszán.
A nagy kérdés, a nyugdíjkorhatár emelése, szintén előjön a törvénymódosítási javaslatban. Mi azt javasoljuk, hogy a korhatáremelés kérdésében sem kell most dönteni, hanem döntsön erről is az önkormányzat.
(10.30)
Mi a problémánk ezzel?
Tisztelt Ház! Igen sokféle, elsősorban demográfiai adatot kapunk arra vonatkozóan, hogy hogyan fog a jövőben alakulni az aktív korúak és a nem aktív korúak, az aktív kor feletti korúak aránya Magyarországon.
Tisztán kell azonban látni, hogy a demográfiai mutatók igen keveset mondanak a nyugdíjrendszer működéséről, ha azok pusztán demográfiai mutatók. Hiszen nem ez az arány az igazán fontos, hanem az, hogy milyen a dolgozó népesség és a nem dolgozó népesség aránya. Nagyon fontos lenne az, hogy elemezzük az úgynevezett "korcsoportos aktivitási arányokat", hogy egy-egy lakossági csoportban milyen a foglalkoztatás. Nagyon fontos lenne, hogy elemezzük azt, vegyük figyelembe azt a tényt, hogy a magyar munkanélküliek egy jelentős része hosszú távon is munkanélküli marad, vegyük figyelembe azt, hogy azok az asszonyok, akik ma 45-50 évesek és munkanélküliek, azoknak egy jelentős része nem nagyon tud elhelyezkedni a jövőben sem. Vegyük figyelembe a megbetegedési arányokat, például azt az adatot, hogy az a magyarországi újszülött, aki ebben a pillanatban születik meg, ha ilyenek maradnak a megbetegedési viszonyok, és az illető hölgy, akkor 54 éves korában tartós betegséget szed össze, és néhány évre rá megrokkan. Ha férfi, akkor 52 éves korában éri ezt el.
Tehát azt a kort, amelyet le tud élni tartós betegség vagy fogyatékosság nélkül, egy nyugdíjrendszernél feltétlenül figyelembe kell venni, mégpedig azért, mert hogyha ilyen körülmények között emeljük meg gyorsan a nyugdíjkorhatárt, akkor nem teszünk mást, mint a nyugdíjbiztosításból ezeket az embereket áttoljuk, az ellátásukat átpasszoljuk az egészségbiztosításba, táppénz vagy rokkantsági nyugdíj formájában.
Mindezt csak azért mondom el, tisztelt Ház, mert a módosító indítványunk úgy szól, hogy a nyugdíjkorhatár-emelés kérdésében akkor döntsünk, ha már összeáll az önkormányzat, és sokkal több tényező figyelembevételével, mint amelyet itt látunk.
A másik probléma, vagy most már sokadik probléma ezzel kapcsolatban az, hogy a bizonyos "rugalmas korhatáremelés"-t, amelyről eddig mindenki szólt, ez a törvénymódosítás nem valósítja meg.
Mi mindenképpen azt szeretnénk, hogyha már nyugdíjkorhatár-emelésről döntünk, akkor az egy rugalmas rendszer legyen, adjon egy olyan intervallumot, amelyen belül a nyugdíjba készülőnek van választási lehetősége.
Ezért javasoljuk, tisztelt Ház, azt, hogy az eddiginél sokkal részletesebben és más tényezőkre is figyelemmel tekintsük át újra ezt a kérdést.
Tisztelt Ház! Már ez a Parlament vezette be az öregségi résznyugdíj fogalmát, és itt a törvénymódosításban érinteni kívánja a Kormány ezt a pontját is a nyugdíjrendszernek. Mi azt mondjuk, hogy ez is rendszerjellegű változás a nyugdíjban, ezzel is várni kell az önkormányzatig.
Felfogásunk az, hogy nem szabad megszüntetni az öregségi résznyugdíjnál sem a nyugdíjminimumot. Itt is kell nyugdíjminimumnak lenni, hiszen tudjuk mi is azt, hogy a minimumnyugdíjak nem igazán, nem tisztán biztosítási elvűek, de hát a társadalombiztosítás önmagában sem csak biztosítási elven működik. Van ebben egy jelentős szociális összetevő is, kell is, hogy legyen.
Azt javasoljuk tehát, hogy a résznyugdíj problémáját úgy oldjuk meg, hogy ne tűnjön el itt sem a minimumnyugdíj.
Nagyon fontosnak tartjuk azt, hogy tekintse át a Parlament a majdan megalakuló önkormányzattal, Kormánnyal és a társadalombiztosítással együtt a mezőgazdaságban foglalkoztatottak társadalombiztosítási ellátását, úgy, ahogy az van, hiszen ez a szféra rendkívül változó, a munkaviszonyok jellege változóban van, nagyon viharos tempóban. Azok a szabályok, amelyek erre a rétegre vonatkoznak, ma már érvényüket vesztették. Nem lehet csak egy-egy törvénymódosítással elintézni: végig kell nézni az egész rendszert, és ennek alapján meghatározni azt, hogy hogyan alakuljon az agrárgazdaságban dolgozók társadalombiztosítása.
Mi úgy gondoljuk, hogy erre jó lenne, hogyha a kormányzat a felálló tb. önkormányzatokkal együtt szeptember hónap végéig adna a Parlamentnek egy javaslatot, amely illeszkedik természetesen az egész nyugdíjrendszer átalakításába.
Tisztelt Ház! Mikor megköszönöm a figyelmüket, elmondom azt, hogy a módosító indítványainknak csak egy részét érintettem, amely elsősorban a nyugdíjrendszerre vonatkozik, és a törvényjavaslat más részeihez fűzött indítványainkról Csehák képviselőnő fog önöknek tájékoztatást adni. Köszönöm szépen. (Taps.)
