BALOGH GÁBOR (független)
BALOGH GÁBOR (független)
BALOGH GÁBOR (független) Tisztelt Elnök Úr! Képviselőtársaim! Módosító javaslatom indoklására és alátámasztására szeretnék a részletes vitában kitérni.
Két kérdést mindenképpen föl kell tenni. Az egyik, hogy kié a volt SZOT-vagyon? A másik kérdés, hogyan vagy mint osszuk el?
Kié a SZOT-vagyon? Vissza kell mennünk a múltba egy kicsit, és akkor megállapíthatjuk, hogy azok a vagyontárgyak, amelyek a 6 szakszervezeti konföderáció által föl lettek osztva, eléggé konfúz állapotot mutatnak. Mert van a Szakszervezeti Világszövetségnek vagyona benne, van a SZOT-nak vagyona benne, és egyéb érdekvédelmi szervezeteknek a vagyona is benne található.
A SZOT annak idején - hogy így mondjam - kimúlt. Nem szüntették meg, tehát fölvetődik a kérdés, hogy létezik-e még a SZOT? Abban az esetben, ha azt mondjuk, hogy nem létezik a SZOT, akkor megszűntnek tekinthetjük-e? Hogyha megszűntnek tekintjük, a kérdés, hogy kit illet meg a vagyon a megszűnése után? Tekintettel arra, hogy örökös nincs. Ezt az Alkotmánybíróság is megerősítette.
Jelen pillanatban 1221 bejegyzett szakszerve- zet működik ma Magyarországon. Természetesen sok szakszervezet mint alapszervezet is be van jegyezve. Ha azt nézzük, akkor a volt SZOT-vagyon jogos örököse lehet ez a 1221 szervezet, de lehetnek olyan szervezetek is, amelyek érdekvédelmi funkciót látnak el. És akkor már jóval nagyobb létszámról van szó.
A kérdés tehát, hogy vagy mint lehet elosztani a SZOT-vagyont úgy, hogy nem tisztázzuk először, hogy kit illet meg a volt SZOT-vagyon, tekintettel arra, hogy erről a SZOT utolsó kongresszusa nem rendelkezett. Véleményem szerint ennek a tisztázása nélkül a felosztást elvégezni nem lehet. Politikai módszereket alkalmazni, rákényszeríteni az érdekvédelmi szervezetekre nem szabad.
Éppen ezért tartom nagyon fontosnak, hogy az üzemi tanácsi választások minél hamarább megtörténjenek, és a véleményem szerint állami tulajdonnak tekinthető volt SZOT-vagyont az állam egy kegyes aktusként átruházhatja az érdekvédelmi szervezetekre. Hogy vagy milyen formában történik az átruházás, arra adtam be módosító javaslatot, amely szerint a volt SZOT-vagyon eszmei értékét négy részre kell osztani, a negyed részeket pedig a következőképpen kell megosztani:
Egynegyed rész egyenlő arányban felosztandó az 1992. december 31-i állapotnak megfelelő Vagyont Ideiglenesen Kezelő Szervezet nyolc szakszervezete, valamint a volt SZOT 19 ágazati szövetsége, illetőleg jogutódai között. Kettőnegyed részben az első üzemi tanácsi, illetve közalkalmazotti tanácsi választások összesített eredményének megfelelő arányban osztandó fel a szakszervezeti szövetségek és szakszervezetek között. S egynegyed részben - tehát a negyedik negyed - pedig vagyonközösségként a szakszervezeteknek nem minősülő, meghatározott rétegek érdekeit képviselő egyéb szerveződések társulásáé, vagyis mindazok az érdekvédelmi tevékenységet kifejtő szervezetek vagyonhoz juthatnak, amelyek vagyonközösségen alapuló társulást hoznak létre, és ezáltal, mint a társadalmi demokrácia egyik szerveződése, megjelennek a színpadon is.
Mindezt azért tartottam szükségesnek hangsúlyozni, hogy kifejezzem azokat a problémákat, amelyek a volt SZOT-vagyonnal kapcsolatban fölvetődnek, és amelyek véleményem szerint egy reálisabb, legitimebb, a társadalom számára elfogadhatóbb megoldást tesznek lehetővé. Köszönöm a figyelmet.
