KOVÁCS PÁL, DR. (MSZP)
KOVÁCS PÁL, DR. (MSZP)
KOVÁCS PÁL, DR. (MSZP) Köszönöm a szót, Elnök Úr! Tisztelt Ház! Az imént hallottunk egy nagy ívű politikai beszédet bizottsági beszámoló ürügyén. Bár a részletes vitában vagyunk, nem lehet szó nélkül elmenni e mellett a beszéd mellett, hiszen bármilyen nagy ívű volt, bármilyen lírai hangú, azért tényeket nem tartalmazott, sőt tényszerűen nem is alapozható meg.
Szóba került az, hogy a társadalombiztosítás az elmúlt negyven esztendőben államosított társadalombiztosítás volt, és szóba került Csehák Judit személye, mint a bizottság kisebbségi előadójának és mint volt miniszternek a személye. Szeretném felhívni a jelenlévők figyelmét arra, hogy Csehák Judit nem az a miniszter volt, aki államosította a társadalombiztosítást. A társadalombiztosítás elválása az állami költségvetéstől, tehát az államosított jelleg megszüntetése 1989. január 1-jétől - az fűződik a nevéhez. Ezt jó lenne azért tudni.
Azután szóba került itt az, hogy ki hitelez kinek.Tisztelt Ház, hogyha egy felosztó-kirovó rendszerű társadalombiztosítás működik valahol a világon - a legtöbb így működik -, akkor az azt jelenti, hogy a befolyó bevételekből fizetjük ki a folyó kiadásokat. Itt nem képződik olyan vagyon, amit tőkésítenek. Ezt nem ártana tudni.
Jó lenne tudni azt - ha önök végignéznék, vagy az imént felszólaló kolléga úr végignézné -, vajon hogyan alakultak a társadalombiztosítás bevételei. És akkor talán meg lehetne látni azt is, hogy volt két olyan esztendő, amikor szufficitje volt a társadalombiztosításnak, az összes többiben deficites volt.
Jó lenne azt is megnézni, hogy hogyan alakultak a nyugdíjak, az infláció és a létminimum az elmúlt esztendőkben, és akkor valami más következtetés is levonható lenne. Senki nem kívánja, tisztelt Ház, a jelenlévők közül, mi sem kívánjuk természetesen azt, hogy a társadalombiztosítás és a költségvetés viszonya olyan legyen, mint amit Csehák Judit minisztersége alatt megszüntettek. De azért azt meg kellene nézni, hogy hogyan alakult a biztosítottak köre az alatt az idő alatt, hogyan terjedt ki a társadalombiztosítás. Talán tisztább lenne a képünk. Ez a tiszta kép szükséges lenne a mai döntéshez is, a mai téma eldöntéséhez is.
Itt ugyanis - most már rátérve a tárgyra - a nyugdíjemelésről szóló határozat részletes vitájáról van szó. Ehhez beadtunk néhány módosító indítványt, melyeknek az alapelvei a következők. Az egyik az, hogy az érvényben lévő, már e Parlament által hozott szabályoktól ne térjen el a nyugdíjemelés. Ne térjen el attól, amelyet e Parlament a múlt évben hozott, mértékében ne térjen el. Magyarul: legyen meg a nettó átlagkeresetek prognosztizált növekedéséhez hasonlított arány, annak megfelelő arány a nyugdíjemelésben is.
Fontosnak tartjuk azt, tisztelt Ház, és benne van módosító indítványunkban - másokéban is, igen sok képviselő adott be ugyanilyen tartalmút -, hogy január 1-jétől legyen ez a nyugdíjemelés. Ennek több oka is van. Az egyik az, hogy január 1-jétől - az idei évben is - minden évben igen-igen megugrik az infláció. Az idén is ezt tapasztaltuk, hiszen néhány héttel az év kezdete után már látjuk, hogy mintegy 700 forinttal növekedtek az egy főre jutó megélhetési költségek, és önök bizonyára tudják, hogy a nyugdíjas háztartásoknak a kiadásait, a kiadásoknak 80-85%-át viszik el a megélhetési és rezsiköltségek. Nem mindegy tehát, hogy egy ilyen megugrott inflációval mennyi ideig él nyugdíjpótlás nélkül, több nyugdíj nélkül a háztartás.
Nagyon fontos lenne ezért, hogy január 1-jétől emeljük fel a nyugdíjakat, és jó lenne végre egyszer eljutni oda - már nem ebben az évben, ez már nem megy, de a következő évben feltétlenül -, hogy a nyugdíjemelésről lehetőleg még január 1-je előtt döntsünk.
Fontos lenne a január 1-jei emelés azért is, tisztelt Ház, mert ha összevetjük az átlagnyugdíjat és a létminimumot, akkor azt látjuk - az ÚJCSAKÖ december 14-i adatai szerint -, hogy a múlt évi átlagnyugdíj minden nyugdíjas kategóriában alatta marad a decemberi létminimumnak. Ehhez jött még hozzá a januári infláció, ami azt mutatja, hogy jelentősen rosszabb körülmények között élnek most, február elején a nyugdíjasok, mint akár decemberben vagy a múlt év őszén.
Nagyon fontosnak tartjuk azt, tisztelt Ház, hogy képviselőtársaink azon javaslatait, amelyek bármilyen mértékben is javítani kívánnak a nyugdíjasok pozícióján, mind a szociális bizottságban, mind pedig itt a plenáris ülésen szavazatainkkal támogatni fogjuk. Ezek közül a javaslatok közül az imént már sokak által említett Kulin-Székelyhidi-féle javaslatot is támogatjuk, hiszen valamivel többet nyújtana a nyugdíjasok számára, mint amennyit az eredeti előterjesztés tartalmaz.
Módosító indítványaink nem tesznek különbséget az A- és a B-verzió között. Mind a kettőhöz jellegében is és tartalmában is azonosakat adtunk be, amelyekben tehát ezek fogalmazódtak meg, hogy január 1-jétől, és a ma érvényes törvényben előírt mértékben. Köszönöm szépen. (Taps.)
