FÁKLYA CSABA, DR. (SZDSZ)
FÁKLYA CSABA, DR. (SZDSZ)
FÁKLYA CSABA, DR. (SZDSZ) Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Megmondom őszintén, először nem akartam hozzászólni, de vidéki utamon a nyugdíjasok meggyőztek, hogy üzenetük van a tisztelt Ház számára, és ezt kötelességem közvetíteni.
Először arról szeretnék beszélni, hogy a nyugdíjemelés kérdésének megértéséhez összefüggésében kell látni, hogy ámbár most egy bizonyos törvényjavaslatról szavazunk, ez több törvénnyel összefügg. A mai nap itt megemlítették, hogy a '75/II-essel, de ezen túlmenően összefügg a költségvetésről szóló törvénnyel és a társadalombiztosítás '93. évi költségvetésének törvényével. Ahhoz, hogy ezzel a kérdéssel valóban érdemben tudjunk foglalkozni, ezeket az összefüggéseket is ismernünk kell. Ahhoz, hogy egyáltalán nyugdíjemelésre sor kerülhessen, ennek a feltételeit már korábban meg kell teremteni az előbb említett törvényekben.
Mi szabaddemokraták ezt a kérdést ilyen komplexen kezeltük, időben is eltolva. Ezt azért vagyok kénytelen elmondani, mert nem utólagos bölcsesség ez. Gondoljunk arra, hogy '92. december 22-én Szigeti György képviselőtársam a '75/II-es módosításával kapcsolatban már felhívta a figyelmet arra, hogy milyen csapdahelyzetet rejt ez a törvényjavaslat, és akkor pontosan azért kért név szerinti szavazást, és azért kértünk név szerinti szavazást arról a kérdésről, hogy vajon a nyugdíjemelésekre mekkora összeget fordítsunk, mert annak a hordereje pontosan ebben a törvényjavaslatban csapódik le.
Az általános és részletes vita kapcsán már elég sokat beszéltünk arról, hogy ez a törvényjavaslat miért rossz. Én ezeket az érveket nem kívánom részletesen ismertetni, mert már más képviselőtársaim ezt megtették, csak megemlítem felsorolásszerűen, hogy az Érdekegyeztető Tanács nem jól sáfárkodott a nyugdíjasok érdekével, hogy annak dacára, hogy Kupa miniszter úr megígérte a költségvetési expozéjában, hogy áfa-kompenzációs mechanizmusok fognak érvénybe lépni, pontosan az érintettek, a legnehezebb helyzetben lévők számára ez nem történt meg.
Az, hogy ez a törvényjavaslat nem differenciál eléggé, és nincs tekintettel a nyugdíjasok nagyon is heterogén összetételére, az, hogy pró és kontra számítások hangzottak el, ahol a racionalitást ütköztették a számmisztikával - gondolok itt az indexszámításra -, és matematikai trükkökből kerestek érveket az előterjesztés mellett, elhangzott olyan érvelés, hogy kifizetési nehézségek támadnak akkor, hogyha január 1-jétől történik a nyugdíjemelés, mert általában a béremeléseket a későbbiekben szokták végrehajtani és az ebből bejövő járuléktöbblet csak sokkal később áll rendelkezésre. Ez azért egy becsapós érvelés, mert a likviditási tartaléknak éppen ez a funkciója, hogy ezt a nehézséget áthidalja.
Mi azt állítottuk, hogy ez a törvényjavaslat sanda. Ezt azért mondtuk - és ez úgy értendő, és ezt az előttem szóló éppen részletezte -, mert létező tényként számol azzal a '75/II-es módosítással, amit még nem fogadtunk el.
A másik pedig az, hogy azt állítottuk, hogy törvénytelen lesz az, hogyha elfogadjuk ezt a törvényjavaslatot. Ezt pontosan azért - még akkor is, ha ugyanaznap fogadjuk el a '72-es módosítását, és utána fogadnánk el a jelenlegi 14%-kal számoló nyugdíjemelést -, mert érvénybe csak a kihirdetéskor lép, tehát ugyanaznap elfogadva ez mindenképpen törvénysértő.
A sandaság odáig megy - és most már kezd gyakorlattá válni -, hogy Fekete Gyula képviselőtársam például költségvetési bizottsági előadóként a nyugdíjemelés januári bevezetése ellen pontosan a hatályban nem lévő '75/II-es törvénymódosításban foglaltakkal érvelt, és én erre azt mondom, ha csak ilyen érv szól ellene, akkor akármelyik nyugdíjas száz vastagon hatályban lévő okot és érvet tud felhozni a januárban kezdődő nyugdíjemelés mellett.
Tulajdonképpen arra szeretnék rámutatni, hogy a sugallt trendtől eltérően, az ügy még nincs lezárva. Van lehetőség változtatásra, és erről majd a '75/II-es módosításánál fogunk szavazni.
A Szabad Demokraták Szövetsége adott be egy módosító indítványt, amelynek elfogadása esetén ez az egész 14%-os emelésről szóló törvénytervezet tárgytalanná válik, új helyzet áll elő, és a Kormánynak új előterjesztést kell benyújtania, ami a 16%-os emelést tartalmazza.
Jelenleg fontolgatjuk, hogy erről az indítványunkról név szerinti szavazást kérünk, és ezzel kapcsolatban már most szeretnék három dolgot elmondani.
Az első: ha a kormánypárti képviselők tényleg nyitni akarnak a nyugdíjasok felé, akkor, ha csak 15-en szavaznak igennel azok közül, akik annak idején a mi név szerinti szavazásunknál, a társadalombiztosítási költségvetésnél, a pénz megszavazásánál tartózkodtak, abban az esetben már összejön a szükséges többség, hogy ezt a módosítást megszavazzuk.
Az a tény - ez a második pont - nem igaz, hogy az új előterjesztés óriási késedelemmel járna, mert a Kormány felkészült erre a lehetőségre, és egyszeri előleg folyósításával át tudja segíteni a nyugdíjasokat ezen a nehézségen.
Harmadik érvem: a szükséges pénz igenis előteremthető. A rendkívüli helyzetre tekintettel végre kell hajtani rendkívüli intézkedéseket. Nem csoda dolgokról beszélek, hanem csak a kintlévőségek behajtásának meggyorsításáról, a társadalombiztosítás vagyonhoz juttatásának felgyorsításáról, székházépítés elhalasztásáról stb.
Még az egyik legelvakultabban kormánypárti képviselő is látott lehetőséget a pénz előteremtéséhez.
Végezetül a nyugdíjasok azt üzenik, hogy ők nem alamizsnát, nem könyörületet várnak tőlünk, hanem elsősorban ahhoz ragaszkodnak, ami jár nekik. Jár nekik a törvény szerint, jár nekik a ledolgozott éveik alapján. Köszönöm szépen. (Taps a bal oldalon.)
