DÉNES JÁNOS (független)
DÉNES JÁNOS (független)
DÉNES JÁNOS (független) Elnök Úr, köszönöm a szót. Tisztelt Országgyűlés! Tekintettel arra, hogy a társadalombiztosítás igen hosszú, meddő vitára és sehova nem vezető útra tekint vissza, ismételten úgy érzem, hogy ingoványos talajra érkezünk akkor, amikor az előbb elmondottak alapján szembe kell néznünk azzal, hogy önkormányzati jelleget adunk a társadalombiztosításnak és erre az önkormányzatra tisztségviselőket választunk, s ennek a hogyanja, mikéntje jelenleg a Parlament feladata a benyújtott törvényjavaslat alapján.
A magam részéről korábban már jeleztem, hogy a társadalombiztosítás nem a kivétel, nem a jogosultság oldaláról omlott össze, hanem a befizetések elmulasztása oldaláról.
Ha a tisztelt Ház jól emlékszik, vagy legalábbis egyesek, akkor hivatkozom arra, javasoltam, hogy az adósok börtönét meg kell nyitni azon urak számára, akik a dolgozóiktól levonták az idevonatkozó kötelezettséget, ugyanakkor a levont összeget sem fizették be, nemhogy azt, amelyet kötelező lett volna befizetniük, miközben többmilliós prémiumokat és többmilliós végkielégítéseket vettek fel. Tehát ez az alap, amiből ki kell indulnunk.
A szóban forgó intézmény hivatal volt, állami intézmény volt, amely örökölte az összes ellentmondást, amelyet a bukott rendszerből örökölhetett. Ezt bizonyítja, hogyan viselkedett a jeles intézmény adott esetben az '56-os kárvallottak esetleges adminisztratív problémáinál, nyugdíj-kiegészítésnél, a Németh-kormány által megszavazott, törvény vagy rendelet rangján végrehajtandó utasításokat hogyan szabotálta el.
Az elmúlt időszakban viszont a tisztelt Ház, a Kormány nem boldogult ezzel a mamutszervezettel sem pénzügyileg, sem adminisztratíve, sem sehogyan, ezért most próbálunk valami önkormányzati módon kiutat keresni.
Ezeket a szerencsétlen embereket - akiket valamilyen létrehozott törvény és közösségi erkölcs alapján be fogunk választani ezekbe a bizottságokba - ne hozzuk eleve abba a lehetetlen helyzetbe, hogy amit intézményesen kormánynak, hivataloknak kellett elintézni, most az ő nyakukba varrják azzal a rendkívül lassan és bizonyos szempontból nem hatékonyan működő lehetőséggel, amit - bármilyen jó törvényt fogunk hozni - rendelkezésükre bocsátunk.
Én azt hiszem, hogy a probléma, amellyel kínlódunk, és főleg pénzügyileg nem oldható meg, hiszen a minap hallottunk olyan felszólalást, hogy az sem volt megoldás, hogy bizonyos vagyoni lehetőséghez juttatjuk a társadalombiztosítást, mert ennek a jövedelmezősége csak majdlagos lesz, tehát hiába jut vagyonhoz, a problémáit nem tudja megoldani. Még kevésbé tudja megoldani a problémát ilyen kiszolgáltatott módon, az esetlegesen létrehozott önkormányzatok segítségével.
Azt hiszem, hogy ez a törvényjavaslat nem eléggé átgondolt, ez a törvényjavaslat nem mérte fel azt a zsákutcát, amibe ebben a témában ez idáig a Parlament és a társadalom jutott. Én ezt az utat járhatatlannak találom, kérem a tisztelt Ház bölcsességét, hogy a törvényjavaslatot vegye le napirendjéről. Elnök úr, köszönöm, hogy meghallgattak.
