SIKLÓS CSABA, az MDF vezérszónoka:
SIKLÓS CSABA, az MDF vezérszónoka:
SIKLÓS CSABA, az MDF vezérszónoka: Köszönöm, Elnök Úr. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Kétszeresen is nehéz helyzetben vagyok, amikor a frakció nevében az előttünk lévő vasúti törvényről szólhatok. Egyrészt, mert a tervezet kidolgozásában, annak az Európai Közösség ajánlásaihoz történő harmonizálásában tevőlegesen is részt vehettem; másrészt, mert közel harminc esztendőn át vasutasként közvetlenül is tapasztalhattam egy, az idő által meghaladott szemlélet fönnmaradásának káros hatásait a munkavégzésénél, a korszerűsítés, fejlesztés kérdéseinek eldöntésénél, röviden: az ágazat hatékonyságánál.
Tisztelt képviselőtársaim! Nem hiszem, hogy haszontalan, ha röviden fölidézem a vasút kezdeti éveit. 1829. október 10-ét tekintjük a gőzvasút megszületése napjának. S Magyarországon már 1831-ben törvényi szinten tárgyalnak a vasút szükségességéről. 1836-ban pedig, Európában harmadikként, meghozza a magyar Országgyűlés az első vasúti törvényt kisajátítási joggal. Ez és a későbbiekben korszerűsített törvények, amelyek már az engedélyezési joggal, a tarifákkal, a finanszírozással és a magánvasutaknál a háramlási joggal is foglalkoznak, nemcsak korszerűek voltak, hanem a nagy vasútépítések kezdetét is jelentették. Lehetővé tették, hogy a vasút a múlt században a nemzet felvirágzásának eszközévé vált, mint ahogy történt ez Európában mindenütt.
A nemzeti és tágabb értelemben európai közlekedési rendszereket kialakító és üzemeltető vasúttársaságok azonban idővel kivétel nélkül mindenütt mind szervezetükben, mind szemléletükben megcsontosodtak, bürokratikusakká és konzervatívvá váltak. Állam lettek az államban, és inkább voltak hatóságok, s kevésbé vállalatok, így a kereskedelmi szemlélet másod- vagy harmadrendű szemponttá vált a munkában. Az üzlet-, a tarifapolitika rugalmatlanná lett, s néhol nem is csekély pénzügyi források felhasználása is rossz hatékonyságú, pazarló, mondhatnám, sokszor öncélúvá vált.
A gazdasági élet változásai, de még inkább a technika robbanásszerű fejlődése mindezen hibákat erőteljesen napvilágra hozta, és a vasút a többi közlekedési ágazatokkal való versenyében mindinkább hátrányos helyzetbe került. Mindez oly mértéket öltött, hogy az 50-es, 60-as években Európa-szerte a vasút halálát prognosztizálták mint alacsony hatékonyságú, korszerűtlen, rugalmatlan közlekedési ágazatét.
A 70-es évek azonban gyökeres változást hoztak. Először is a technika fejlődésével, az automatizmussal, az automatikával, a nagy sebességű vasúttal létrejöttek a változás műszaki feltételei. Másodszor szemléletváltozás következett be a vasutak vezetésében. Többé nem hatóságnak, hanem kereskedelmi tevékenységet folytató vállalatnak tekintették magukat. S harmadszor: az állam is fölismerte, hogy a megnövekedett, tömeges utazási, szállítási igényeket leghatékonyabban, figyelemmel a környezetvédelemre is, a vasút tudja megoldani. Ez a szemléletváltozás kellett ahhoz, hogy újra lehessen gondolni és rendezni a tulajdonlás kérdését, a finanszírozást, újra lehessen gondolni az állami kötelezettséget a tarifapolitikában, a fenntartás és fejlesztés kérdéseiben.
Európában elsőként Svédországban alkalmazták az új modellt, majd sorban az Európai Közösség országaiban. Így, ha már harmadikok nem is lehetünk, mint voltunk a múlt században, de régiónkban elsőként foglalkozhatunk azzal a törvényjavaslattal, amelynek elfogadásával megteremthetjük jogi alapjait annak, hogy a vasút Magyarországon is a XXI. század közlekedésének meghatározó ágazata, hatékony, gazdaságos közlekedési eszköze legyen.
Tisztelt képviselőtársaim! Az önök előtt lévő törvényjavaslat szervesen illeszkedik a közlekedéspolitikai koncepció téziseihez, valamint a vasút fejlesztési tervéhez, amely szintén önök előtt van. Ez a törvényjavaslat, mint ahogy azt miniszter úr expozéjában is hangsúlyozta, minden vonatkozásában harmonizál az Európai Közösség országainak, mondhatnám, kiérlelt gyakorlatával. Így a tervezet alkalmas az új szemléletű fejlődés megalapozásához.
Én a magam részéről csak három gondolatot tartok különösen is hangsúlyozandónak:
1. A tervezet megteremti a lehetőségét a pálya és az üzem szétválasztásának, amely alapfeltétele a hatékonyság javításának, mint ahogy annak is, hogy az üzemvitelben valóban a kereskedelmi szemlélet legyen a meghatározó mind a belföldi, mint a nemzetközi forgalom szervezésében, lebonyolításában.
2. Igen fontos, meghatározó eleme a törvényjavaslatnak, hogy egyértelműen a tulajdonos feladatává teszi részben a tarifapolitika alakítását, a kedvezmények meghatározását, részben annak eldöntését, hogy milyen paraméterekkel rendelkező pályával, hálózattal rendelkezzen az ország, és azt, hogy annak finanszírozásához a költségvetés a szükséges mértékben hozzájáruljon.
(9.30)
3. A törvény kimondja a vasutasokat megillető juttatásokat, többek között az utazási kedvezményt, melynek megvonásáról az utóbbi hetekben egyesek felelőtlenül újra és újra híreket röppentettek fel.
Tisztelt Ház! A törvényjavaslat s annak alapján a Kormány-, a miniszteri rendeletek együttesen olyan, szemléletükben új jogi kereteket teremtenek, amelyek segítségével megteremthetők a feltételei annak, hogy a vasút versenyképes legyen, hogy mind a belföldi s mind a nemzetközi forgalomban a jelenleginél többet szállíthasson. S az új törvény hozzásegíti a vasutat, hogy megkezdje a többi közlekedési ágazathoz viszonyított lemaradásának felszámolását.
Tisztelt Ház! Tudatában vagyok annak, hogy a törvénytervezet vitája segíteni fog annak tökéletesebbé tételében. De tudatában vagyok annak is, hogy a vasútnak nagy szüksége van az új lehetőségeket és egyben működtetési biztonságot is adó törvényre. Mert csak így érhető el az a jogos követelmény, hogy a közel 80000 fős vasutasság, amelynek feladata az európai közlekedési hálózat fontos részét képező országos vasúti hálózat működtetése, az a vasutasság jó kedvvel menjen szolgálatba, és ne érezze magát frusztrálva. Így és csakis így érhetjük el, hogy a vasúti közlekedés megfelelő alternatívája legyen a közútnak és a légi közlekedésnek, ezzel is segítve környezetünk védelmét. A törvényjavaslat elfogadása minderre lehetőséget ad, és ezért is kérem a tisztelt Háztól annak jóváhagyását.
S kérem majd az időt, s kérem, majd tegyék hozzá a pénzt is mindezen célok megvalósításához, mert mindezek birtokában biztosan tudom, hogy a magyar vasutasság bizonyítani fogja, hogy élni tud a törvény adta lehetőségekkel, s a vasútnak Magyarországon is igazi jövője lesz. Köszönöm figyelmüket. (Taps.)
