HATVANI ZOLTÁN, DR. a Szabad Demokraták Szövetsége képviselőcsoportjának vezérszónoka:
HATVANI ZOLTÁN, DR. a Szabad Demokraták Szövetsége képviselőcsoportjának vezérszónoka:
HATVANI ZOLTÁN, DR. a Szabad Demokraták Szövetsége képviselőcsoportjának vezérszónoka: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Abban a kivételes helyzetben lehetek, hogy két expozé után mondhatom el kritikai észrevételeimet a törvénytervezetről.
A vasútról szóló törvénytervezet - mint azt bevezető mondataiban olvashatjuk - a Kormány közlekedéspolitikai téziseiben megfogalmazott célok alapján készült. Ezt a közlekedéspolitikát a Kormány 1992-ben nyújtotta be az Országgyűlésnek, tárgyalására még nem került sor.
A vasútról szóló törvénytől az előterjesztő elsősorban a következő célok megvalósulását reméli. Reméli a többször módosított, de ma már alapjaiban is elavult 1968. évi IV. törvény helyett korszerű, az európai jogszabályokhoz illeszkedő szabályozást. Reméli a vasút fejlesztésének felgyorsítását, reméli a vasúti eszközök gazdaságosabb kihasználását, és reméli az európai vasúti közlekedésben való eredményesebb részvételt.
E célok jogosultsága nem vitatható. Megjegyzem azonban, hogy ezek mellett kiemelésre méltó lenne még néhány más cél is, így például a közlekedés biztonsága, a környezetvédelem, a hagyományos vasutas munkavállalói jogok és a vasút több mint évszázados szociális intézményrendszerének megtartása stb.
A célokkal kapcsolatban talán említést érdemel az a körülmény is, hogy azok hivatkozási alapjáról, a közlekedéspolitika téziseiről a Kormány a törvény előkészítése során nem kérte az Országgyűlés véleményét. A törvényalkotásnak ezt a módját a szabaddemokrata képviselőcsoport nem érti és határozottan rosszallja.
Nézzük azonban magát a törvénytervezetet, a kitűzött célok megvalósításának eszközét. Ez a törvénytervezet - tartalmát tekintve - két vasútról szól: úgymint a pályavasútról és a vállalkozó vasútról. Mint a törvénytervezetből kiderül, a pályavasút jelenti alapjaiban a vasút infrastruktúráját - síneket, épületeket, villanyvezetékeket. A vállalkozó vasút a síneken futó szerelvényeket, amelyekkel majd a vállalkozó fontos szolgáltatását végzi.
Formai szempontból a törvény - az előterjesztő szándéka szerint - kerettörvény, mert ahogyan azt az általános indoklás is írja, csupán az alapelveket rögzíti. A törvény alkotta keretet majd az alacsonyabb szintű jogszabályok töltik meg tartalommal. A keret egyes elemeitől és azok kapcsolataitól függ elsősorban, hogy milyenek lesznek ezek a jogszabályok, végső soron az is, hogy milyen eredmény várható magától a törvénytől. A kerettörvény korszerű, rugalmas törvényfajta, amelynek a törvényalkotó nagyfokú bizalmán kell alapulnia. Olyan, mint egy aláírt üres szolgálati jegy, melyet majd a mindenkori szolgálattevő tölt ki.
De összességében milyen végül is ez a törvény? Alkalmas-e arra, hogy megállítsa a magyar vasút műszaki állapotának már katasztrofális romlását? Alkalmas-e arra ez a törvény, hogy minél előbb fejlődési pályára állítsa a magyar vasutat? Olyan-e ez a törvény, amely ésszerű alkalmazkodásra készteti mindenkor a vasutat? De ha szükséges, képes lesz-e megvédeni ez a törvény a vasút eszközeit és intézményeit a helytelen irányú változásoktól is?
Egyik kormánypárti képviselőtársunk a bizottsági vitán azt mondta, hogy túl vékonynak találja ezt a törvényt. A szabaddemokraták képviselőcsoportjának hasonló bizalmatlanságát úgy fejezném ki - maradva a kerettel való szemléltetésnél -, hogy általában túl laza a keretet alkotó elemek kapcsolata, néhol hiányoznak elemek, máshol maguk az elemek a hibásak.
Állításom bizonyítására vegyük sorra a törvényi keretet alkotó legfontosabb elemeket. Ilyenek elsősorban a működés feltételeinek biztosítására vonatkozó rendelkezések, a hatáskörök és a működésért való felelősség meghatározása. Például a törvénytervezet kimondja, hogy a pályavasút működtetése állami feladat, de a működés pénzügyi feltételeinek biztosításáról csupán úgy rendelkezik, hogy az állami költségvetésből hozzájárul a működtetéshez. Feltételezi az előterjesztő talán, hogy a vállalkozó vasút által fizetett pályahasználati díj nagyrészt fedezi majd a pályavasút kiadásait? És nem gondolja-e az előterjesztő minisztérium, hogy nem volna szabad a vasút létét és jövőjét évről évre a költségvetési vita erőviszonyainak alárendelni? Nem gondolt-e arra, hogy célszerű volna külön költségvetési alapot - úgy mint a közutakhoz - rendelni a vasút működési feltételeinek hosszú távú kiegyensúlyozott biztosításához?
A működési feltételek biztosítása kapcsán alig esik szó a vállalkozó vasútról. Ez a vasút képes lesz talán belátható időn belül bevételeiből fedezni működési kiadásait? Képes lesz siralmas állapotban kapott eszközeit önerőből fejleszteni? Képes lesz-e arra, amire a MÁV évtizedek óta nem képes, csupán azért, mert szabad országban gördül a piacgazdaság felé? Pénz nélkül és kellő állami hozzáállás nélkül aligha.
Tisztelt Országgyűlés! Hatáskörök és felelősség oldaláról nézve is hiányoznak elemek a törvényből. Ki és mikor jogosult például eldönteni a pályavasút fejlesztési vagy megszüntetési kérdéseit? A döntéshozó köteles-e figyelembe venni például térségek érdekeit is, vagy csak a gazdaságossági elvek alapján dönt majd? A vasút a területfejlesztési politika egyik legfontosabb eszköze - ezt csupán megjegyzem.
A koncessziós fejezet szellemes jövőbe mutató eleme a törvénytervezetnek. Tanulmányozva, bennem a következő gondolatsort gerjesztette. Hatálybalépése után az illetékes miniszternek azonnal fel kell majd hívnia az akkor még egyetlen vasúti társaságot a közforgalmú vasút működtetésének általános fejlesztésére, mert az mindenhol indokolt.
(9.40)
A vasúti társaság a fejlesztést három hónapon belül nem lesz képes felelősséggel semmilyen határidőre vállalni, ahogy azt megszavazása esetén a törvény elrendeli. Ezért a miniszternek új társaságot kell alapítania, vagy koncessziót kell kiírnia.
De reméli-e az előterjesztő, hogy belátható időn belül akad jelentkező egy esetleges ilyen pályázati kiírásra? Nem valószínű. És akkor mi történik? Kezdődik minden elölről mindaddig, amíg egy pénzétől szabadulni akaró vállalkozó megveszi az egész Magyar Államvasutat?
Tisztelt képviselőtársaim! A vasúti közlekedés biztonsága fokozottabb figyelmet érdemelne már a törvényben is. Túl kockázatos terület ez ahhoz, hogy szinte teljes egészében az alacsonyabb szintű jogszabályokra bízzuk szabályozását.
Említésre méltó például, hogy a járművek hatósági ellenőrzéséről rendelkezik a tervezet, de a pályavasút ellenőrzéséről nem. A felelősség oldaláról azonban talán legnagyobb hiányossága a törvénytervezetnek az alapellátás meghatározásának megkerülése. Az alapellátás fogalmát használja ugyan, de hibás hivatkozással teljesen érthetetlenné teszi az egyébként is rossz irányban indított megfogalmazást. Rendkívül fontos fogalom ez, képviselőtársaim, mert kötelező közszolgáltatási feladatok teljesítését lehet segítségével a vasúti társaságtól számonkérni. De nemcsak a szolgáltatások teljesítésének fontos mércéje lehet ez a fogalom, hanem az állami költségvetés finanszírozásának nélkülözhetetlen eszköze is, hiszen a költségvetésből a vállalkozó vasút az alapellátásból származó bevételeinek kiegészítésére tarthat igényt a majdani törvény szerint.
Tisztelt képviselőtársaim! Végül szólnom kell a MÁV munkavállalóinak - ahogy ők magukat nevezik: a vasutasságnak - olyan jogairól, amelyek kérdését a törvény nem kerülheti meg. A törvénytervezet tanulmányozásakor a szakmai segítséget nyújtó vasutasok mindegyike kifejezte azon aggodalmát, hogy veszélyeztetve érzik az üzem-egészségügyi ellátást, amelyben a vasutasok már évtizedek óta saját üzem-egészségügyi szervezeteiknél részesültek. A törvénytervezet nem rendelkezik e szervezetekről.
Erre a kérdésre a szabaddemokraták képviselőcsoportja szerint is csakúgy, mint a vasutasok más szerzett jogaira vonatkozóan is, a törvénytervezetnek, a törvénynek választ kell adnia.
Tisztelt képviselőtársaim! Bevallom, első olvasásra majdnem tetszett ez a törvény. Minél többször olvastam azonban, annál több hibát fedeztem fel benne. Ma ott tartok, hogy csak jelentős módosítások elfogadása után tudom jó szívvel ajánlani majd képviselőtársaimnak elfogadásra.
A szabaddemokraták képviselőcsoportjának módosító javaslatai elsősorban a vasút működtetési feltételrendszerének határozott, korrekt biztosítására, az állami feladatok sokkal határozottabb előírására, különös tekintettel az alapellátás megfogalmazására, a biztonsági kérdésekre, a környezetvédelmi szempontokra és a szociális intézmények sorsának törvényi biztosítására irányul majd. Köszönöm. (Taps.)
