PETRENKÓ JÁNOS (független)
PETRENKÓ JÁNOS (független)
PETRENKÓ JÁNOS (független) Elnök Úr! Tisztelt Ház! Egy rövid indokolást szeretnék előadni. Az elmúlt három év során az állami vagyon működtetése, az állami vállalatok átalakítása, a vagyonértékesítés nem a kívánt ütemben és nem a lakosság és a Parlament által elvárt módon ment végbe. A privatizáció átgondolatlanul, ötletszerűen, kapkodva folyik, ami bizonytalanságot kelt még a működő vállalatokban és a potenciális vevőkben egyaránt. Ennek kihatásai a gazdaság teljesítőképességében is egyre súlyosabban mutatkoznak meg.
A termelés csökken, az értékesített vagyon mélyen leértékelődve kerül a vevők tulajdonába. A részleges vagyonértékesítés után visszamaradt vagyontárgyak pedig tönkremennek, illetve a fenntartásukra rendkívül magas ráfordítási költséget kell eszközölni.
Az Országgyűlés évente egy alkalommal kap tájékoztatást a fenti folyamatokról, amelynek alapján utólagosan intézkedéseket tenni úgyszólván már lehetetlen. A külföldi vevők részére értékesített vállalatok esetében nemritkán fordul elő, hogy a vevő a magyar vállalat piacát akarja megszerezni, majd rövidesen csődöt mond és kivonul a magyar gazdaságból. Jó példája ennek az Ózdi Kohászati Üzemek vonatkozásában a Korf Metallgesellschaft és ennek másfél éves szereplése, ami több ezer ember kenyerébe került. Elgondolkodtató a Tungsram Rt. és a Lehel Gépgyár sorsa, és még lehetne sorolni a példákat.
A Tungsramra visszatérve szeretnék egy gondolatot elmondani. Itt számítást végeztettem az amerikai cégemmel, 186 millió dollárba került a Tungsram és a 6-7%-os világpiacon elfoglalt helye a Tungsramnak körülbelül másfél milliárd dollárba került volna, ha a piacot is meg kellett volna venni.
A privatizációs folyamatok átláthatatlanok a törvény indokolása ellenére, mely szerint az állami vagyonnak az eddiginél hatékonyabb hasznosítása a lehető legszélesebb körű nyilvánosság előtt történik. Az Állami Vagyonügynökségnél nem lehet találni olyan listát, amely vállalatokra lebontva részletezné az ügylet összegét. A privatizációs híradásokban az adott társaság alaptörzstőkéjének összege foglalja el a központi helyet, azonban a névértéken való eladás feltehetően igen ritkán fordul elő.
Az Állami Vagyonügynökség időről időre privatizációs bevételek összevont értékét hozza nyilvánosságra. A szerződések egyéb részleteit a szerződéskötés után is az üzleti titok kategóriájába sorolja. A Vagyonügynökség ügyleteinek zömét az igazgatótanács engedélyével zártkörűen bonyolították le. A nyílt pályázatok is zárt módon végződnek. Nyíltan meghirdetett pályázat így nem jelent egyenlő esélyek jegyében folyó versenyt, inkább csak tájékoztatást ad az Állami Vagyonügynökség részére. Ez a módszer melegágya a különalkuknak, alkalmas arra, hogy felvesse a részrehajló döntések gyanúját is. A zártkörűséggel az Állami Vagyonügynökség felmentve érzi magát az eredmények nyilvánosságra hozatala alól is.
A privatizációs folyamatok nagyobb átláthatósága közérdek, amelynek hatása értéknövelő tényezővé is válhat. Mindamellett szélesítheti a privatizáció manapság igen csekély társadalmi támogatottságát is. Önálló indítványom e problémára kíván megoldást adni. Köszönöm szépen. (Taps.)
Határozathozatal
