ZÉTÉNYI ZSOLT, DR. (MDF)
ZÉTÉNYI ZSOLT, DR. (MDF)
ZÉTÉNYI ZSOLT, DR. (MDF) Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Elnök Úr! Örülök, hogy végighallgathattam ezt a vitát, mert szinte minden elhangzott, amit itt el lehetett mondani, legfeljebb a hangsúlyokon lehetne vitatkozni.
Egy igen súlyos ügyről van szó, mondhatni, hogy egy európai botránnyal állunk szemben, és a nemzetközi közösség megsértéseként, európai skandalumként kell kezelni ezt az ügyet, és így van jövője egyáltalán a további jogvitának.
Egyfelől teljesen biztos vagyok abban, és ezt szeretném még az elején előrebocsátani, hogy ezt vagy ennek valamilyen változatát, mármint ennek a határozatnak valamilyen változatát a magyar Parlament meg fogja szavazni. Ugyanakkor komoly aggodalmaim vannak a tekintetben, hogy vajon nem áltatjuk-e, más szóval nem altatjuk-e el a közvélemény éberségét, nem okozunk-e olyan hamis megnyugvást, amely hamis megnyugvás előidézése nem szándéka sem a magyar Kormánynak, sem pedig nem érdeke a nemzetközi közösségnek sem, amely nyilván a feszültségforrások megszüntetését tartja céljának, és nem azt, hogy komoly feszültségforrásokat nemlétezőnek tekintsen.
Fölvetik magyar választópolgárok az országgyűlési képviselőnek, hogy miért nem szabályozza ez a szerződés - mármint ez az alávetési szerződés -, miért nem tesz említést arról, amiről képviselőtársaink beszélnek, tudniillik arról, hogy itt a Magyarországgal kötött két békeszerződés súlyos megsértéséről van szó.
A két békeszerződés súlyos megsértéséről van szó, nem abban a tekintetben, hogy az ország határait megváltoztatták volna - mármint, hogy az ország határvonalát megváltoztatták volna -, de igenis olyan értelemben a békeszerződések megsértéséről van szó, hogy a magyar határt megváltoztatták.
Mit értünk azon, hogy megváltoztatták a magyar határt? Ezen azt értjük, hogy a magyar határ nemzetközi vízi út volt, nemzetközi hajózási fővonal volt, amely két irányban járható volt a nemzetközi hajózás által. Azzal, hogy ezt a két irányban járható nemzetközi folyót sekélyes pocsolyává változtatták, azzal súlyosan megszegték nemcsak a békeszerződéseket, de a környezetvédelmi szabályokat és előírásokat, többek közt olyan előírásokat, amelyek a szerződés aláírása után keletkeztek, és igenis okot szolgáltattak volna a nemzetközi béke, az országok közötti jó kapcsolat komoly megbontására.
Fodor András Attila képviselő úr javaslatával kapcsolatban nyilván mindenki arra gondol, hogy nemzetközi viszályra van arra szükség, hogy az ENSZ-hez vagy a Biztonsági Tanácshoz forduljunk. Azonban felteszem a kérdést: kin múlott az, hogy itt nem következett be a nemzetközi viszály? Vajon nem a Magyar Köztársaságon, nem azokon a tüntetőkön is, akik velem együtt, a 80-as évek végétől számtalan tüntetésen követelték ennek a nemzetközi botránynak a mielőbbi megszüntetését?
De igen, a Magyar Köztársaság türelméről, a magyar népről, a magyar választópolgárok türelméről van szó. Márpedig ha a mi türelmünk miatt, ha a mi türelmünk által nem keletkezett nemzetközi viszály, akkor pont ez a mi okunk, ez a mi legitimációnk arra, hogy minden billentyűn, minden hangszeren, minden lehetséges fórumon megszólaltassuk és hangot adjunk ennek a sérelemnek.
Ez nem egy sérelmi politika, hanem ez egy célszerűségi szempont. Abból eredő célszerűségi szempont, hogy ki kell mondani - tisztelt Országgyűlés - itt, ebben a Házban ki kell mondani, hogy ez az alávetési szerződés alig ér többet, mint egy darab papír. Ez az alávetési szerződés akkor ér valamit, hogyha a felek az adott szavukat megtartják, ha pedig nem tartják meg, akkor a továbbiakban sem tehetünk semmit.
Nagyon jól elmondták a szónokok, és elhiszem és üdvözlöm, hogy idáig el tudtunk jutni, kétségtelen azonban, hogyha valaki komolyan végigolvasná azok közül, akik nem jártasak a nemzetközi jogban - velem együtt -, akkor megdöbbenne. Ha például - hogy egy újat mondjak az előbbiekhez képest - az 5. cikk (2) bekezdését megtekinti valaki, és azt olvassa abban, hogy a felek azt követően, hogy a bíróság ítéletét megkapták, azonnal tárgyalásokat kezdenek az ítélet végrehajtásának módozatairól, akkor rájönnek arra, hogyha több év alatt eljutottak odáig - hiszen tíz hónap a kereset előterjesztésének a határideje, tehát elképzelhető, hogy több évet is igénybe vesz az egész vita -, hogy határozat született, akkor is a határozat végre nem hajtása miatt újra a bírósághoz fordulhatnak és kérhetnek döntést a végrehajtás módozatairól, illetőleg egész pontosan hat hónapon belül nem tudnak megállapodásra jutni.
Ilyen körülmények között méltán lehetünk borúlátók - tisztelt Országgyűlés -, ha évekig működtetnek egy ilyen szörnyszülött beruházást, hogy azt valamilyen hágai döntés alapján két-három év múlva le fogják bontani. Ne áltassuk a magyar közvéleményt, mondjuk meg, hogy nincs olyan hangos kiáltás, amely itt alaptalan lenne, amely itt vészharang alaptalan kongatását jelentené, nincs ilyen, tisztelt Országgyűlés, mert ez az egyik út.
Egyetértek Csépe Béla frakcióvezető úrral abban, hogy most nem célszerű megzavarni a vita megindításának processzusát, de nincsenek kételyeink az iránt, hogy nem egyenlők az esélyek és nem egyenlően indokolt a jóindulat.
(16.40)
Egyszerűen a másik fél részéről nem indokolt a jóindulat. A másik fél részéről az indokolt, hogy az általa elvégzett beruházás új maradjon, és minél több kártérítést kapjon, és neki minél kevesebb kiadásba kelljen bonyolódnia.
Ilyen körülmények között minden olyan megoldást támogatok, amely ennek a nemzetközi botránynak a megszüntetésére alkalmas, beleértve az informálási tárgyalásokat, beleértve a nem nyilvános nemzetközi puhatolózásokat, beleértve még az Egyesült Nemzetek Szervezete fórumainak megfelelő módon való igénybevételét is, beleértve a környezetvédő mozgalmak igenis hatalmas, nagy erkölcsi tekintélyét. Tehát állapotként kell, hogy felfogjuk ezt az ügyet. Hogyha egy kriminális cselekmény állapotként jelenik meg, akkor ez az állapot mindaddig ugyanolyan súlyú, ameddig fennáll. Itt egy hatalmas botrányról, egy nagy nemzetközi súlyú crimenről van szó mind a kisebbségi magyarság, a Szigetköz, a Csallóköz, mind a nemzetközi környezetvédelem, mind Magyarország dunántúli vízkészletei, mind pedig a Duna hajózhatósága tekintetében. Nemzetközi botrányról, egy létező jogellenes állapotról van szó, amelyet célszerű és lehetséges eszközökkel minél előbb meg kell szüntetni. Köszönöm a figyelmet. (Taps.)
